MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 07. ÉVFOLYAM (1958)
1958 / 2-3. sz. - KUTATÁS - PATAY PÁL: Nógrád megye harangjai
Vis. szerint „Lossans" volt olvasható, ez azonban elírás is lehet. 143 Tóth Mihály, A losonczi új ref. templom rövid története. Losonczi Naptár 1857-dik évre (szerk. Tóth Mihály) 61. 144 Kovács Mihály i. m. 64. — Az 1783. évi Cann. Vis. szerint Bajóton (Komárom m.) is volt Zechenternek egy 1716-ban Bécsben öntött harangja. 147 „Fusa per Ioann Georg Knobloch Xcosolii Anno 1766" felirat szerepel pl. egy csácai (Trencsén m., Szlovákia) harangon. (Rómer hagy. XLI- csomag.) 143 Knobloch János György által öntött harangot ismerünk Rózsahegyről még 1817-ből is (Arch. Ért. V. (1871) 176.). 148 Kovács Mihály i. m. 63. 148 Hackenbergernek 1823-ban Selmecbányán öntött harangja Rózsahegyről ismert (Arch. Ért. V. (1871) 176). — Bernhard 1829 és 1837-ből való harangjait Tesmagról ismerjük (Rómer hagy. XLTV. cs.). 131 Illetve 1872-ig l'est. Hist. Horn., Kálló. — Protoc., Vác. " Egyházasdengelegi liv. egyház közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 54 lrotoc., Vác. 11 1702. és 1711. évi rk. Cann. Vis. — A galgagutai evangélikus egyházközség (Galgaguta 1902). "Az 1838. évi Cann. Vis. 1750-ből valónak említi. 11 Hist. Dom., Tar. "Hist. Dom., Tar. 18 A mátrakeresztesi ált. isk. igazgatójának levélbeli közlése, •or-'eljegyzések a plébánia irattárában. — Protoc., Vác. "Rómer jgyk. IX. 97. 83 Hist. Dom., Drégelypalánk. " Hist. Dom., Borsosberény. 44 Rómer hagy. XLVI. csomag. 43 E három harangot említi az 1899. évi ev. Cann. Visis — valószínűleg tévesen (1. a 4. jelzésű harangot). "Hist. Dom., Eitke. — Templomleltár. " Hist. Dom., Drégelypalánk. 48 l'rotoc., Vác. "Hist. Dom. — l'rotoc., Vác. 70 Maszlaghy Xavér, A karancssághi plébánia története. Magyar Sion. III (1865) 926. — Telgárti Lipót, Adatok a karancssághi plébánia történetéhez. Magyar Sion. IV. (1866) 125. 71 Ev. egyház közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 77 l'rotoc., Vác. 73 l'rotoc., Vác. 74 Protoc., Esztergom. " Hist. Dom. - - Templomleltár. 7* 1731., 1755. és 1761. évi rk. Cann. Vis. — Mocsáry Antal i. 111. 270. — Gerecze Péter i. m. 539. 77 Mocsáry szerint évszám is volt rajta : „Anno 1790". 75 l'rotoc., Esztergom. 77 l'rotoc., Esztergom. 80 Rómer jgyk. IX. 113. 81 Rómer jgyk. II. 6—8. 87 Feloldása : Ecclesia Sancti Martini in Gécz Nógrád Vármegye. 87 Hist. Dom. — l'rotoc., Vác. — Rómer hagy. XL. csomag. 84 A harang nem volt megközelíthető. Az adatot az önttetőjétől szereztem be. 85 l'rotoc., Esztergom. 84 Cann. Vis., Becske 1711, 1716, 1746. 87 Magyar Nemzeti Múzeum k. sz. 123/1862. 88 Ilist. Dom., Litke. 88 l'rotoc., Vác. 80 Peniczy János, A nagy-bárkányi plébánia története. Magyar Sion, III (1865) 38. " Feloldása Feniczy szerint : Szőke Pál, Osvát István, Szőke Mátyás, Beke Jakab. 76 l'rotoc., Vác. 83 l'rotoc., Vác. 81 Protoc., Vác. l'rotoc., Esztergom. 85 Ilist. Dom. — Rómer hagy. XLVI. csomag. 88 l'rotoc., Vác. 87 Rómer hagy. XXXVII. csomag. "Mocsáry Antal i. m. 280. — Rómer jgyk. IX. 114. 38 Rómer hagy. XXXVIII. csomag. 180 Harmati Béla, Az ősagárdi ág. hitv. evangélikus egyház története (Bp. 1936). 101 l'rotoc., Vác. 187 Békefi Rémig, A pásztói apátság története. I (Bp. 1898) 56., 2. 183 Hist. Doll. — Rómer jgyk. V. 20. — Rómer hagy. XLVI. csomag. Utóbbi forrás - egy Rómer által sajátkezűleg írt cédula — ugyan nem tünteti fel a helységet, azonban megállapítható, hogy az az 1862. évi Nógrád megyei útján készült feljegyzést tartalmaz (teljesen azonos a Szécsényben felvett jegyzetével). Az 1. jelzésű harang feliratát összevetve a „Hazai s Külföldi Tudósítások" 1836. aug. 27 i számában (130. o.) közöltekkel, világossá válik, hogy Rómer jegyzete csakis l'ászlóra vonatkozhat. 184 l'rotoc., Vác. 107 l'rotoc., Vác. — Rómer jgyk. IX. 64. 184 Rómer jgyk. IX. 64. 187 Protoc., Vác. — Rómer hagy. XXXVII. csomag. 188 Protoc., Vác. 188 Rómer jgyk. V. 5—6. ""Ilist. Dom. ""Protoc., Vác. lis Protoc., Vác. 113 Hist. Dom., Becske. 114 König Kelemen, Hatszázéves ferences élet Szécsényben 1332—1932. (Vác 1931). 298, 306—309, 341, 431. Megjegyzendő, hogy az itt közölt évszámadatok több esetben tévesek. — Rómer hagy. XLVI. cs. 413 Rómer „Simi Salv. ref. V. Szecseniensis Ord. Mi. ref. Proviae Hungae" szöveget jegyzett fel. 113 König szerint e harangot 1917-ben a városi harangtoronyból hozták át. Vagy téves ez az adat, vagy oda is a templomtoronyból került. A felirat ugyanis világosan elárulja, hogy eredetileg a ferences templom részére készült. "7 Rómer jgyk. IX. 96. 113 Rómer jgyk. IX. 95. 118 Hist. Dom. — l'rotoc., Vác. 478 Hist. Dom. 171 Protoc., Vác. 177 Mocsáry Antal i. m. I. 295. 173 Hist. Dom. — Protoc., Vác. 174 Mocsáry Antal i. m. I. 362. 17 4 Az 1878. évi Cann. Vis. „Hackenberger"-t ír. 474 Hist. Dom. 177 Hist. Dom. 178 Mocsáry Antal i. m. I. 297 -298. — Rómer hagy. XL. csomag. — Protoc., Vác. 178 Az 1832. évi Cann. Vis. 1738. évinek mondja. 138 Az 1832. évi Cann. Vis. szerint 1814. évi. Ez valószínűleg leves. Az ellentmondások miatt a Cann. Vis. azon adata, hogy utóbbi harang egy 1756. évi átöntéséből származik, ugyancsak kétséges. ""l'rotoc., Vác. ""l'rotoc., Vác. us p.v egyházi jegyzőkönyvek. 134 A Cann. Vis. tévesen „Steinbock"-ot ír. 135 Az egyház jegyzőkönyvében szereplő János keresztnév nyilvánvalóan téves Henrik helyett. 1. „Michael Kupec 1676" felirat szerepel a turóc megyei Szentilona egyik harangján (Visegrádi János: Turóc vármegye egyházi műemlékei. Arch. Ért. XXIX (1909) 198.) Ebből arra is következtethetünk, hogy a mester a Felvidéken működhetett. 337 Csak a nógrádi esperesség helységei. 133 A helységek számának megállapításánál Ordast (1. Bercel), Felsősápot (1. Nógrádsáp) és Szandaváralját (1. Szanda) külön helységnek vettem fel. 138 Nem szerepelnek az összeállításban a honti középső esperességhez tartozó, valamint az 1776-ban a rozsnyói egyházmegyéhez átcsatolt helységek. 148 Rómer adatgyűjtése között található egy jegyzék (Rómer hagy. XXXVII. csomag), amely az 1860-as évek elején működött harangöntőket sorolja fel. Ebben szerepel Schwab Ágoston budai mester. 141 Ismerjük Zechenternek egy harmadik harangját is Nógrádból (Kálló rk.), de ez eredetileg nem oda készült s csak 35 évvel az öntése után, árverésen történt vétel útján került a megyébe. 147 Az öntés helye ugyan a Rómer által közölt feliratból nem állapítható meg, azonban Kovács Mihály után tudjuk (i. m. 64.), hogy Justel Rozália műhelye Egerben volt. 143 Nem tartom valószínűtlennek, hogy az 1807-ben öntött rimóci harang szintén Stephanidestől származik. 144 A balassagyarmati ev. templom 1. jelzésű harangján a Cann.