MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 07. ÉVFOLYAM (1958)

1958 / 2-3. sz. - KUTATÁS - PATAY PÁL: Nógrád megye harangjai

Vis. szerint „Lossans" volt olvasható, ez azonban elírás is lehet. 143 Tóth Mihály, A losonczi új ref. templom rövid története. Losonczi Naptár 1857-dik évre (szerk. Tóth Mihály) 61. 144 Kovács Mihály i. m. 64. — Az 1783. évi Cann. Vis. szerint Bajóton (Komárom m.) is volt Zechenternek egy 1716-ban Bécsben öntött harangja. 147 „Fusa per Ioann Georg Knobloch Xcosolii Anno 1766" felirat szerepel pl. egy csácai (Trencsén m., Szlovákia) harangon. (Rómer hagy. XLI- csomag.) 143 Knobloch János György által öntött harangot ismerünk Rózsahegyről még 1817-ből is (Arch. Ért. V. (1871) 176.). 148 Kovács Mihály i. m. 63. 148 Hackenbergernek 1823-ban Selmecbányán öntött harangja Rózsahegyről ismert (Arch. Ért. V. (1871) 176). — Bernhard 1829 és 1837-ből való harangjait Tesmagról ismerjük (Rómer hagy. XLTV. cs.). 131 Illetve 1872-ig l'est. Hist. Horn., Kálló. — Protoc., Vác. " Egyházasdengelegi liv. egyház közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 54 l­rotoc., Vác. 11 1702. és 1711. évi rk. Cann. Vis. — A galgagutai evangélikus egyházközség (Galgaguta 1902). "Az 1838. évi Cann. Vis. 1750-ből valónak említi. 11 Hist. Dom., Tar. "Hist. Dom., Tar. 18 A mátrakeresztesi ált. isk. igazgatójának levélbeli közlése, •o­r-'eljegyzések a plébánia irattárában. — P­rotoc., Vác. "Rómer jgyk. IX. 97. 83 Hist. Dom., Drégelypalánk. " Hist. Dom., Borsosberény. 44 Rómer hagy. XLVI. csomag. 43 E három harangot említi az 1899. évi ev. Cann. Vis­­is — valószínűleg tévesen (1. a 4. jelzésű harangot). "Hist. Dom., Eitke. — Templomleltár. " Hist. Dom., Drégelypalánk. 48 l'rotoc., Vác. "Hist. Dom. — l'rotoc., Vác. 70 Maszlaghy Xavér, A karancsságh­i plébánia története. Magyar Sion. III (1865) 926. — Telgárti Lipót, Adatok a karancssághi plébánia történetéhez. Magyar Sion. IV. (1866) 125. 71 Ev. egyház közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 77 l'rotoc., Vác. 73 l'rotoc., Vác. 74 Protoc., Esztergom. " Hist. Dom. - - Templomleltár. 7* 1731., 1755. és 1761. évi rk. Cann. Vis. — Mocsáry Antal i. 111. 270. — Gerecze Péter i. m. 539. 77 Mocsáry szerint évszám is volt rajta : „Anno 1790". 75 l'rotoc., Esztergom. 77 l'rotoc., Esztergom. 80 Rómer jgyk. IX. 113. 81 Rómer jgyk. II. 6—8. 87 Feloldása : Ecclesia Sancti Martini in Gécz Nógrád Vármegye. 87 Hist. Dom­. — l'rotoc., Vác. — Rómer hagy. XL. csomag. 84 A harang nem volt megközelíthető. Az adatot az önttető­jétől szereztem be. 85 l'rotoc., Esztergom. 84 Cann. Vis., Becske 1711, 1716, 1746. 87 Magyar Nemzeti Múzeum k­. sz. 123/1862. 88 Ilist. Dom., Litke. 88 l'rotoc., Vác. 80 Peniczy János, A nagy-bárkányi plébánia története. Magyar Sion, III (1865) 38. " Feloldása Feniczy szerint : Szőke Pál, Osvát István, Szőke Mátyás, Beke Jakab. 76 l'rotoc., Vác. 83 l'rotoc., Vác. 81 Protoc., Vác.­­ l'rotoc., Esztergom. 85 Ilist. Dom­. — Rómer hagy. XLVI. csomag. 88 l'rotoc., Vác. 87 Rómer hagy. XXXVII. csomag. "Mocsáry Antal i. m. 280. — Rómer jgyk. IX. 114. 38 Rómer hagy. XXXVIII. csomag. 180 Harmati Béla, Az ősagárdi ág. h­itv. evangélikus egyház története (Bp. 1936). 101 l'rotoc., Vác. 187 Békefi Rémig, A pásztói apátság története. I (Bp. 1898) 56., 2­­. 183 Hist. Doll­. — Rómer jgyk. V. 20. — Rómer hagy. XLVI. csomag. Utóbbi forrás­­ - egy Rómer által sajátkezűleg írt cédula — ugyan nem tünteti fel a helységet, azonban megállapítható, hogy az az 1862. évi Nógrád megyei útján készült feljegyzést tartalmaz (teljesen azonos a Szécsényben felvett jegyzetével). Az 1. jelzésű harang feliratát összevetve a „Hazai s Külföldi Tudósítások" 1836. aug. 27 i számában (130. o.) közöltekkel, világossá válik, hogy Rómer jegyzete csakis l'ászlóra vonatkozhat. 184 l'rotoc., Vác. 107 l'rotoc., Vác. — Rómer jgyk. IX. 64. 184 Rómer jgyk. IX. 64. 187 Protoc., Vác. — Rómer hagy. XXX­VII. csomag. 188 Protoc., Vác. 188 Rómer jgyk. V. 5—6. ""Ilist. Dom­. ""P­rotoc., Vác. lis Protoc., Vác. 113 Hist. Dom., Becske. 114 König Kelemen, Hatszázéves ferences élet Szécsényben 1332—1932. (Vác 1931). 298, 306—309, 341, 431. Megjegyzendő, hogy az itt közölt évszámadatok több esetben tévesek. — Rómer hagy. XLVI. cs. 413 Rómer „Simi Salv. ref. V. Szecseniensis Ord. Mi. ref. Proviae Hungae" szöveget jegyzett fel. 113 König szerint e harangot 1917-ben a városi harangtorony­ból hozták át. Vagy téves ez az adat, vagy oda is a templomtorony­ból került. A felirat ugyanis világosan elárulja, hogy eredetileg a ferences templom részére készült. "7 Rómer jgyk. IX. 96. 113 Rómer jgyk. IX. 95. 118 Hist. Dom. — l'rotoc., Vác. 478 Hist. Dom. 171 Protoc., Vác. 177 Mocsáry Antal i. m. I. 295. 173 Hist. Dom. — Protoc., Vác. 174 Mocsáry Antal i. m. I. 362. 17 4 Az 1878. évi Cann. Vis. „Hackenberger"-t ír. 474 Hist. Dom. 177 Hist. Dom. 178 Mocsáry Antal i. m. I. 297 -298. — Rómer hagy. XL. csomag. — P­rotoc., Vác. 178 Az 1832. évi Cann. Vis. 1738. évinek mondja. 138 Az 1832. évi Cann. Vis. szerint 1814. évi. Ez valószínűleg leves. Az ellentmondások miatt a Cann. Vis. azon adata, hogy utóbbi harang egy 1756. évi átöntéséből származik, ugyancsak kétséges. ""l'rotoc., Vác. ""l'rotoc., Vác. us p.v egyházi jegyzőkönyvek. 134 A Cann. Vis. tévesen „Steinbock"-ot ír. 135 Az egyház jegyzőkönyvében szereplő János keresztnév nyilvánvalóan téves Henrik helyett. 1. „Michael Kupec 1676" felirat szerepel a t­uróc megyei Szentilona egyik harangján (Visegrádi János: Turóc vármegye egyházi műemlékei. Arch. Ért. XXIX (1909) 198.) Ebből arra is következtethetünk, hogy a mester a Felvidéken működhetett. 337 Csak a nógrádi esperesség helységei. 133 A helységek számának megállapításánál Ordast (1. Bercel), Felsősápot (1. Nógrádsáp) és Szandaváralját (1. Szanda) külön helységnek vettem fel. 138 Nem szerepelnek az összeállításban a honti középső espe­rességhez tartozó, valamint az 1776-ban a rozsnyói egyházmegyé­hez átcsatolt helységek. 148 Rómer adatgyűjtése között található egy jegyzék (Rómer hagy. XXXVII. csomag), amely az 1860-as évek elején működött harangöntőket sorolja fel. Ebben szerepel Schwab Ágoston budai mester. 141 Ismerjük Zechenternek egy harmadik harangját is Nógrád­ból (Kálló rk.), de ez eredetileg nem oda készült s csak 35 évvel az öntése után, árverésen történt vétel útján került a megyébe. 147 Az öntés helye ugyan a Rómer által közölt feliratból nem állapítható meg, azonban Kovács Mihály után tudjuk (i. m. 64.), hogy Justel Rozália műhelye Egerben volt. 143 Nem tartom valószínűtlennek, hogy az 1807-ben­ öntött rimóci harang szintén Stephanidestől származik. 144 A balassagyarmati ev. templom 1. jelzésű harangján a Cann.

Next