MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 13. ÉVFOLYAM (1964)

1964 / 2. sz. - KUTATÁS - ZOLNAY LÁSZLÓ: Balassa Bálint családi emlékei Esztergomban

BALASSA BÁLINT CSALÁDI EMLÉKEI ESZTERGOMBAN Balassa Bálintot, a költőt csupán életének tragikus záróakkordja, maga választotta hősi halála fűzte Esz­tergomhoz. Esztergom, a költő élete idején, 1543 óta török vég­vár volt, az oszmán birodalom nyugat felé előretolt bástyája. Az esztergomi gyűjteményekben őrzött Balassa emlékek részben ismeretlenek. Közülük csak három kapcsolódik a költő személyéhez. A többi a költő oldal­ági leszármazóitól maradt fenn. Az egyes relikviák más­más úton kerültek Esztergom gyűjteményeibe : soruk­ból — az ismertebbeken kívül — kivált a költőnek az 1930-as években Esztergomba került egyetlen, nagy­jából hitelesnek tekinthető portréjára s az ún. Ragályi­hagyaték tárgyaira kívánjuk felhívni a kutatás figyelmét. .. A Balassa-biblia. A költő unokatestvérének, Ba­lassa Andrásnak, majd Zsigmondnak (* 1623) családi bibliája az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár — a Bibliotéka — tulajdonában van. A kötet Balassa András egyik leányági ivadékának, az 1770-ben meghalt Révay Pál esztergomi kanonoknak hagyatékával került a könyv­tárba.­ A Balassa-biblia irodalomtörténeti értékű frag­mentum : a szentírás kötetének előzék és hátlapjaira ugyanis Balassa András, majd ennek Zsigmond n. fia maga jegyezte fel a család akkori tagjainak életrajzi adatait. Ez a feljegyzés, amelyet Zákonyi Mihály fede­­ z. Balassa-biblia

Next