MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 24. ÉVFOLYAM (1975)

1975 / 1. sz. - TANULMÁNYOK - MEZEI OTTÓ: Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola (1880-1944) oktatási rendszere és forrásai

Iparművészeti Iskola végbizonyítványa. . . elméleti kép­zettség szempontjából a középiskolai érettségivel egyen­értékű". Január i-től új igazgató, Fáy Aladár állt az iskola élén. Akkortájt megjelenő könyvében A magyarság díszítő-ösztönéhen (é. n.) „anépi díszítőművészet alaktaná­ból megteremtette a nagyművészetben is hasznosítható ma­gyar díszítőművészeti alaktant", amelynek alkalmazása ,,a legszebb eredményeket a művészi iparban és iparmű­vészetben gyümölcsözheti, de sok, egyébként nehezen leküzdhető idegen hatástól s üres, felszínes magyarkodás­tól óvhatja meg építészeinket, szobrászainkat és festőin­ket is" — hangoztatja az Előszó irója. Az inkább peda­gógiai, mint tudományos jellegű mű az angol Crane vagy a német Klee módszeréhez hasonlóan a művészet elemei­ből kiindulva a népművészet belső összefüggéseit, sajátos grammatikáját igyekszik megfejteni. Rendszere egy hazai-népi jellegű konstruktiv művészet megteremtésének csíráit hordja magában. Hasonló törekvések fedezhetők fel egy-egy jelentős képzőművészünk ekkori vagy későbbi munkásságában. A mú értéke ebben van, s nem vitatható értékű művészetelméleti vagy tudományos megállapítá­saiban. Végső fokon egy hosszú idő óta érlelődő, gyakran mellékvágányra futó alaktani kérdés záródik le vele. * Mindazok az események, elméleti s gyakorlati szintű nézetkülönbségek, melyek az iskola életét a hannincas évek közepétől megmozgatták, sorsszerű kiéleződései voltak az alapítás pillanatával jelentkező és egyre hal­mozódó megoldatlan problémáknak. A küzdelem végére a történelem tett pontot. Az iskola létének értelmét mind­ezek ellenére azok a művészek és tervezők biztosítják, akik hosszabb-rövidebb ideig növendékei voltak, s jövő­jük formálásához az iskola valamilyen módon segédke­zet nyújtott. Mezei Ottó Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola igazgatói és oktatói : Igazgatók : Keleti Gusztáv 1880—1896. Fittler Kamill 1896—1910. Czakó Elemér dr. 1910—1915. Nádler Róbert 1915—1917. Gróh István 1917—1925. Mihalik Gyula (megbízott igazgató) 1919. Simay Imre 1925—1927. Helbing Ferenc 1927—1936. Szablya-Frischauf Ferenc 1936—1943. Fáy Aladár 1944. Tanárok, tanársegédek (segédtanárok):* Mátrai-Muderlak Lajos 1880—1906. (Díszítőszobrászat; fafaragás.) Rauscher Lajos 1880—1884. (Építészeti rajz és alaktan.) Schikedanz Albert 1880—1892. (Építészeti rajz és alak­tan.) Várdai-Werdenstetter Szilárd 1880—1892. (Ékítményes rajz.) Szirmai Antal 1881—1884. (Figurális rajz.) Herpka Károly 1883—1914. (Fémvésnöki, ötvös-zomán­cozó szakosztály vezetője.) Morelli Gusztáv, címzetes igazgató 1883—1909. (Fa­metsző szakosztály vezetője.) Benczúr Béla 1884—1919. (Iparművészeti rajz és terve­zés.) Doby Jenő 1884—1907. (Rézmetsző szakosztály vezetője.) Feichtinger J. György 1884—1907. (Díszítőfestő szak­osztály vezetője.) Hollós Károly 1884—1901. (Alakrajz.) Schwertner Zsigmond 1885—1886. (Ékítményes rajz.) Kovách Géza 1886—1897. (Geometria.) Loránfi Antal 1886—1919. (Kisplasztikái szakosztály vezetője.) Aggházi Gyula 1887—1897. (Alakrajz.) Schauschek Árpád 1887—1896. (Ékítményes rajz.) Székely Bertalan 1887—1896. (Bonctan.) Aigner Sándor 1890—1892. (Építészeti tanfolyam veze­tője.) * Az oktatói állomány összeállításánál az év szerinti belépést vesszük alapul, a kiemelt növendékek névsorát három részre bontva adjuk. Az utóbbiaknál a végzett évek (íélévek) számát, illetve a látogatás időtartamát nem tüntetjük fel. Mellőzzük a nem művészeti vagy technológiai tárgyak (irodalom, idegen nyelv stb.) oktatóinak névsorát is. A szakosztály (szaktárgy) jelölésénél az alábbi korabeli rövidítéseket használjuk: a.: alakrajzolás; b.: bútortervezés; é.: építészet, építő-iparművészet; f: festészet (díszítőfestészet); fm.: fa­metszés; g.: grafika,; k.: kerámia (keramika); kp.: kisplasztika; m.: mintázás; mf.: műfaragászat; ö.: ötvös-zománcozás; rm.: rézmetszés; sz. : szobrászat (diszitőszobrászat) ; r. : textil (textilművesség). Néhány név mellett a szakosztályt nem állt módunkban feltüntetni. Hibján Sámuel 1895—1919. (Zománcozás vezető tanára.) Keleti Gábor 1895—1896. (Ékítményes rajz.) Gróh István 1896—1926. (Geometria; ékítményes rajz; textil.) Gyalus László 1896—1932. (Lakásberendezés; régi stílu­sok ismertetése; építészeti rajz és alaktan.) Pasteiner Gyula 1896—1900. (Műtörténelem.) Pap Henrik 1897—1910. (Alakrajz.) Papp Sándor 1897—1922. (Alakrajz.) Tellyesniczky Kálmán dr. 1897—I9H- (Bonctan.) Sándor Béla 1899—1937. (Díszítőfestő szakosztály veze­, tője.) Éber László dr. 1900—1919. (Műtörténelem.) ifj. Mátrai Lajos 1900—1937. (Díszítőszobrászat vezető tanára; fa- és kőfaragás.) Almási Balogh Loránd 1902—1923. (Építészeti tervezés, középítéstan.) Hollós Károly 1902—1907. (Geometria.) Udvary Géza 1903—1932. (Alakrajz; figurális kompozí­ció.) Bacsa András 1907—1931. (Geometria.) Czakó Elemér dr. 1907—1910. (Irodalomtörténet; grafi­kai szakosztály vezető tanára.) Györgyi Dénes 1907—1944. (Építészeti tervezések; építő­ipm. szakosztály vezetője.) Kőrösfői-Kriesch Aladár 1907—1920. (Gödöllői szőnyeg­szövő telep vezetője; díszitőfestészet.) Maróti Géza 1907—1910. (Diszitőszobrászat.) Újváry Ignác 1907—1925. (Díszítőfestő szakosztály vezetője.) Dékáni Árpád 1908—1910. (Háziipari osztály vezetője.) Helbing Ferenc 1910—1936. (Grafikai szakosztály veze­tője.) Margitay Ernő dr. 1910—1919. (Magyar népművészét.) Mihalik Gyula 1910—1919. (Textümúvészeti szakosztály vezetője.) Muliits Sándor 1910—1944. (Textilművészeti szakosztály vezetője; természet utáni rajz és festés.) Simay Imre 1910—1939. (Alakrajz, díszítőszobrászat.) Kövesdy Géza 1911—1918. (Műhelyrajzolás.) Bánszky Sándor 1911—1912. (Diszitőszobrászat.) Fieber Henrik 1912—1919. (Egyházművészet.) Gábor Nándor 1912—1914. (Diszítőfestészet.) Gáliász Nándor 1912—1913. (Díszítőszobrászat.) Ortner Fúrenc 1912—1913. (Díszítőfestészet.) Somló Sári 1912—1915. (Bonctani alakrajz.) Szablya-Frischauf Ferenc 1912—1943. (Lakásművészeti tervezés.) Szántó Gergely 1912—1913. (Esti rajztanfolyam.) Szekeres Béla 1912—1914. (Grafika.) Leszkovszky György 1913—1944. (Alakrajz; iparművé­szeti tervezés; díszítőfestő szakosztály vezető tanára.) Diósy Antal 1914—1915. (Díszitőfestészet.) Tóth Gyula 1914—1915. (Díszítőszobrászat.) Vértes Ágost 1914—1917. (Kerámia.) Gombássy Anna 1915—1916. (Ötvösség.) 52

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék