MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 31. ÉVFOLYAM (1982)

1982 / 4. sz. - ADATTÁR - SISA JÓZSEF: A pesti Csekonics-palota

JEGYZETEK 1 Csatkai Endre stb. : Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1956". 509.; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Bp. 1959. 100; Hokkyné Sallay Marianne: A fertődi Esterházy kastély. Bp. 1979. 28, 35. 2 Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára, Acta Musicalia 3314, vö. Horányi Mátyás: Eszterházi vigasságok. Bp. 1959. 44, 48. 54, képpel. A közölt fényképről a rajz alján látható pincealaprajz (a nyugati szárny legdélebbi részén és a déli szárny alatt húzódott a pince) lemaradt. 3 Színháztörténeti Múzeum, vö. Balogh András: A „Magyar Verszália" építője. Műemlékvédelem 1962. 110; 4. kép; Joseph Haydn in seiner Zeit. Kiállítási katalógus. Eisenstadt, 1982. 245, kat. sz.; A legyezőhöz képest egy korábbi fázist (a legdélibb szárny hiányzik, és a szimmetrikusan elhelyezkedő épület kisebb), véle­ményem szerint egy, csak tervezett állapotot tükröz egy röviddel korábban készült, színezett térkép: Wien, Kartensammlung der Österreichischen Nationalbibliothek, vö. Haydn katalógus i. m. 243. kat. sz., 13. tábla. 4 Beschreibung des hochfürstlichen Schlosses Esterház im Königreiche Ungarn. Pressburg, 1784. 5 Rotenstein, Gottfried , Edler von : Reisen durch einen Teil vom Königreichs Ungarn seit dem J. 1763. In: Johann Bernoulli's Samm­lung kurzer Reisebeschreibungen und anderer zur Erweiterung der Länder- und Menschenkenntniss dienender Nachrichten IX. 1783; Az adatért Granasztóiné Győrffy Katalinnak tartozom köszönettel. 6 A későbbi építkezések során a már meglevő részek stílusá­hoz való alkalmazkodás az egész fertődi együttesre jellemző. Jelzik ezt a Muzsikaház és a tőle nyugatra fekvő Udvaros ház hasonló formái, igy az egyforma kőkeretű kapuk. 7 A homlokzat északi részén, a második és harmadik emeleti ablak között, a legkorábbi vakolat meszelése az északkeleti és északnyugati épületsarkokon ma is meglevő sarokarmírozással tel­jesen megegyező díszítés körvonalát rajzolta ki. A meszelés az armírozást követően sima felületen, minden tagolás nélkül folyta­tódott dél felé. Az 1781-es átépítés során a plasztikus kvádereket leverték, és a tükrös-sávos-volutás díszítést az egész homlokzaton tovább vitték. 8 Dallos Márton: Eszterházi várnak és ahoz tartozandó neve­zetesebb helyeinek rövid le-irása . . . Sopron, 1781. 50 — 51. vers, vö. Péczely Béla : A fertődi (eszterházi) kastély ismeretlen magyar verses leírása 1781-ből. Soproni Szemle 1957. 215 — 230. 10 Csatkai i. m. 509. 11 A felmérés célja a rajzi felvételen kívül a bentlakók jogo­sultságának vizsgálata is volt. 12 Az udvar északkeleti sarkában, félig az első árkádív alá eső kút miatt alakíthatták ki a keleti homlokzaton mindkét szinten a máig meglevő, hosszabb, lapos ívű nyílást. A korábbi kisebb ívek indításait megtaláltuk; A XIX. század második felében, a XX. szá­zad elején az emeleti ajtók jórészét kicserélték. Az egyiknek fából készült béllete mögött tányérral letakart cserépfazekat találtunk, az átalakítás során helyezték oda, mint „építési áldozati edényt". 13 Valamennyi csempefajtából egy-egy darabot a soproni mú­zeumba szállítottunk. 14 Sajnálatos módon, már a helyreállítás folyamán, 1981 végén a két ajtót a helyéről kitörték és ellopták. A PESTI CSEKONICS-PAEOTA i. A pesti Csekonics-palota földszinti alaprajza. Hild János 1797 k. A Kecskeméti utca 10. sz. alatt, a mai KÖZTI iroda­ház helyén volt egykor a Csekonics grófok palotája, a Magyar utcával határos hátsó szárny (Magyar utca 31.) ma is áll. A szakirodalom úgy tartja számon, hogy az épületet Pollack Ágoston tervei szerint 1839—40-ben emelték; [1] valójában jóval korábban készült, és bár a megjelölt időpontban tényleg jelentős hozzáépítés tör­tént, Pollack Ágoston szerzősége itt legalábbis kétséges. Á palota tervét Hild János készítette 1797 körül. [2] A szignált tervlapokon nincs datálás, ám a homlokzat rajzán középütt az attikán a következő felirat olvas­ható: LABORE. MDCCXCVII. Ez utalhat a terv elké­szülésének időpontjára, de valószínűbb, hogy az elkép­zelt építési évet jelöli. A kivitelezés idejére nézve levél­tári adattal nem rendelkezünk, [3] nincs azonban alapunk kérdésessé tenni az 1797 körüli időszakot. A palota alaprajzából kitűnik, hogy a Kecskeméti utcai volt az épület főszárnya. A Magyar utcai szárny alárendelt szerepet játszott, itt voltak egyebek közt az istállók. A kapualjat és a termeket csehsüveg boltozat fedte. A homlokzatrajzot egyaránt jellemzi a koraklasz­szicista tagozatok alkalmazása és a barokk komponálási elvek megléte: az alárendelt szerepet játszó alacsonyabb földszint felett magas, baluszteres attikával is hangsú­lyozott első emelet, piano nobile húzódik, s a középső ablaktengely kiemelése érdekében a tengelyek ritmusa megtörik, szélesebbre vált. Érdekes a kosánves bejárati kapu fölött az I. emeleti erkély rácsa, melynek pálca­tagjai csúcsívekké fonódnak össze. Bár általában az ilyen esetleges részletek nem feltétlenül a terven rögzí­tett formában valósultak meg, mindenesetre figyelemre méltó — ha nem is egyedülálló — a gótikus motívum e korai megjelenése. Legközelebbi híradásmik Csekonics János palotájáról 1838-ból származik. A tavaszi nagy árvíz idején súlyo­san megsérült, az összeírás szerint 22 000 forintnyi kár keletkezett benne. [4] Ez többszöröse annak, amit a bel­városi házaknál általában regisztráltak. Az árvíz a hátsó, Magyar utcai szárnyat dönthette romba, hiszen az 1838. szeptember 21-én kiadott építési engedély csak e hátsó

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék