MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 32. ÉVFOLYAM (1983)

1983 / 1-2. sz. - KUTATÁS - SÜMEGI GYÖRGY: Szilády Károly (1795-1871) litográfia arcképcsarnoka

szilády Károly (1795-1871) litográfia arcképcsarnoka Az első kecskeméti nyomdász, Szilády Károly nevét a hazai művészettörténetírás egyetlen vonatkozásban őrizte meg, s ráadásul tévesen. Hoffmann Edith hivatkozik rá így: „Barabás 1858-ban ezt írja Szilágyi Károlynak". [1] Most már helyesen: a Szilády Károlynak írt s többször idézett Barabás sorok: ,,. . . az ilyen kis lithographiákról, mint kis aquarellekről végképpen lemondottam. Leg­célszerűbb lenne photographiroztatni és Böhn által kőre rajzoltatni". [2] A novelírást máig makacsul átveszik Hoffmanntól,[3] aki a Szilády kortárs, ismert történész Szilágyi Sándor vezetéknevével „ajándékozhatta meg" Sziládyt, a nyomdászt. Az idézett levélrészletből kitűnik, hogy Szilády Károly litográfia(k), azaz kőrajz(ok) készítését kérhette Barabás­tól, aki viszont a maga munkája helyett azt ajánlja, hogy fénykép alapján Rohnnal csináltasson kőrajzot a nyom­dász. Ő már nem vállalkozik ilyesmire. Az arcképek, pontosabban: a litográfia arcképek fénykép segítségével történő elkészíthetésének korai fölbukkanása miatt szok­ták idézni Barabás fenti sorait. A festő, rajzoló Barabás és a nyomdász Szilády kapcsolata azonban sokkal több volt ennél. Az idézett levélrészlet együttműködésüknek csupán a végpontját, lezárását jelzi, hiszen Barabás ko­rábban több kőrajzot elkészített Szilády részére is. Élő modell alapján, ülés után, anélkül tehát, hogy közvetítőül fényképet használt vagy használhatott volna, mint ahogy azt 1858-ban már javasolja Sziládynak. Ez a meg­győződés később még inkább megerősödik Barabásban. „Sokkal inkább van hivatva a fényképészet a festészetnek segédkezet nyújtani, mint hogy attól halálos döfést érde­melne. "[4] Nézzük meg, hogy egyáltalán ki volt Szilády Károly és vajon milyen célra és kikről készített számára litog­ráfiákat Barabás Miklós? Csak Barabás dolgozott-e a kecskeméti nyomdásznak vagy esetleg más (ok) is? Ha igen, akkor kik voltak ezek, mikor és milyen munkát végeztek ? Szilády Károly így mutatja be önmagát: „Én Szilády Károly születtem Pesth Vármegyében helyheztetett Szalk. Sz.Márton Mező Városban, az oda való Prédikátor II. Tiszt. Szilády Péter és Cseppán­­Susánna Szüleimtől, 1795-dik Esztendő Februárius Hónapja 5 - dik napján. — Apróbb oskoláimat Debreczenben a' helybeli Collégi­umban végeztem; de nehéz hallásom miatt, melly huza­mos betegség következtében 1804-ben esett reám, a' felsőbb tanulmányokat tovább nem hallgathatván. Szüle­im gondoskodása a' Könyvnyomtatás Mestersége kitanú­lására Bétsbe küldött i8io­ dik Esztendő tavaszán, mellyet ott elvégezvén, visszajöttem i8i4-dikben ősszel, 's Pesten folytattam munkálkodásomat i8i6­­ dik eszten­dő Octobere végéig. Ekkor Debreczenbe küldöttek Szüle­im, az itt Édes Anyámról reánk néző Örökség­ gondja­viselésére, és öreg Nagy Anyám tartására. A Debreczeni Typográphiában felvevődtem 1816-dik Eszt. Novembere 2. Barabás Miklós: Pap István, 1847­­. Barabás Miklós: Polgár Mihály, 1846

Next