MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 34. ÉVFOLYAM (1985)
1985 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - GOSZTOLA ANNAMÁRIA: Szerelmey Miklós litográfus (1803-1875)
Manó . . .) azonban ugyanúgy példakép nélkül álltak, így próbálkozásaik nem adtak annak a Szerelmeknek segítséget, ötletet, aki az 1830-as években Párizsban megismerkedhetett a kor legjelesebb litográfusainak és karikaturistáinak munkáival (Decamps, Gavarnn, Grandville, Traviès). Legnagyobb hatást — mind művészi szempontból, mind politikai beállítottságot tekintve — a műfaj legkiemelkedőbb, haladó gondolkodási francia mestere, Donoré Daumier tette rá. Daumier állandó munkatársa volt a Charles Philippu által alapított Caricature című lapnak, majd a Charivarinak. Ez utóbbi lapnak Szerelmey előfizetője volt, de a lap Magyarországra való behozatalát egy 1846-os cenzori rendelet megtiltotta, [56] így az előfizetésre csak a márciusi forradalom után nyílt újabb lehetősége. Szerelmey érdeme azonban, hogy kizárólag magyar viszonyok bemutatására is alkalmasnak tartott Daumierkarikatúrákat választott ki átvételre. A helyes szelektálást a francia figurák magyar típussá való átalakítása és az önálló mondanivaló kialakítása követte. Mindez mutatja, hogy jó megfigyelő- és utánzókészséggel törekedett Daumier típusformáló módszerének és jellemző erejének megközelítésére. Kevésbé sikerült neki a francia mester eleven, könnyed rajzstílusának elsajátítása. Nem tudta kihasználni az erőteljes hatások és festői finomságok kialakításában nagy szerepet játszó fekete-fehér átmeneteinek gazdag skáláját sem. Szerelmese karikatúráiban nem mutatkozott meg önálló művészi tehetség, szolgai másolással azonban nem vádolható. A két mester összehasonlítását az egyértelműen kimutatható hatások indokolják, de Daumier művészi elhivatottságához, színvonalas munkáihoz nem mérhető Szerelmey munkássága. Daumier közvetlen hatását három karikatúrája bizonyítja. Szerelmey típusformáló ereje a Charivari 4. számában megjelent („Minister barátom van szerencsém bemutatni . . ."). Daumier „Croquis d' expression" sorozatának a „Mon cher, je vous présente monsieur" című 1838-ban készült képének módosított, tükörképes másolatán (13. kép) mutatkozik meg leginkább. [57] Az arcvonásokat ugyan átvette a francia lapról, de néhány külsőséges elem, mint például a ruházat, a kalap, a bajusz, a hajviselet megváltoztatásával magyar nemesi alakokká formálta át a tipikus francia polgári figurákat (14. kép). A középső alakon Klauzál Gábor vonásai ismerhetők fel. Daumier rajzstílusa tükröződik vissza a ruházat vázlatos rajzában, a plaszticitást hangsúlyozó keresztvonalkázásban és a háttér jelzésében. A francia mesterrel ellentétben viszont az erős kontúrvonalak és az árnyalatlanság Szerelmes rajzát keménnyé, darabossá teszik. Ez a típusformálás és grafikai megoldás jellemzi a „Rendíthetetlen áll, bámul, gondolkodik" feliratú, lopási jelenetet ábrázoló lapot is, amely a pesti tolongásban ügyefogyott és esetlen viselkedésű vidéki nemest figurázza ki, Daumier polgárával párhuzamosan. [58] Kevésbé sikerült magyaros vonásokkal felruháznia Szerelmeynek a „Les beaux jours de la vie" című sorozatból átvett rajz tükörképes másolatán bemutatott pópát és parasztott. A két beszélgető figura arckifejezése és tartása egyáltalán, öltözete pedig alig módosult. A hangsúly a szövegrészen van, mely az aktuális politikai eseményekre utalva pellengérezi ki a papság szerepét a nemzetiségi mozgalmak szításában. [59] Az egyértelmű analógiákon túl a magyar karikaturistának néhány, elsősorban a „régi rendszer" híveit, a konzervatív nemeseket gúnyoló munkája a francia mesternek csak közvetett hatásáról tanúskodik. [60] Ezeken a karikatúrákon Szerelmey egy-egy motívumot, ötletet átvesz ugyan Daumier-től, de gyakran teljesen megváltoztatja képének kompozícióját, a figurák típusait, illetve a kép mondanivalóját. Az újság fejlécének kidolgozásában leginkább tartalmi párhuzam mutatható ki. A pózoló alakokból, főleg ördögfigurákból kialakított cím betűi felett elhelyezkedő kép, bár alapos változtatással, de a francia Charivari és a Caricature című lap fejlécének egyes motívumait keveri. A középen álló figura a leleplezés, az emberi gyarlóságokkal való szembesítés jelképéül tükröt tart egy megrökönyödött férfi felé (15. kép). Az eseményre nagy zenebonával, „macskazenével" hívják fel az utcai közönség figyelmét. A betűket érdemes összevetni Daumier-nak az „Alphabet en deux Feuilles" lapjával (16. kép).[61] Két Daumier-karikatúra nyújtott ötletet Szerelmeynek a Charivari 5. számában megjelent munkájához (17. kép). A háziúr, a nyugodtan, magabiztosan álló barátjának egy csekket tölt ki, miközben lekezelően elutasítja a neki már korábban pénzkölcsönt adó, s most azt követelő személyt. A témát hasonló szereposztással Daumier szintén feldolgozta egy éttermi jelenet kapcsán (18. kép). [62] Szerelmey az ötletet innen vette, míg szereplőinek interieur-hátterét a Vulgarités című sorozat egyik lapjáról (19. kép).[63] Érdemes bővebben foglalkozni a „Csak gondolkozzunk most azon ..." feliratú karikatúrával, mely a „Marczius Tizenötödike" elnevezésű baloldali lap megalapításáról és szellemi irányítóiról nyújt kritikát (20. kép). A képen '•Ví-í:, ' -„ 15. A Charivari fejléce 16. Daumier: Ábécé