MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 35. ÉVFOLYAM (1986)

1986 / 3-4. sz. - TANULMÁNYOK - SZVOBODA D. GABRIELLA: A budapesti falképfestészet vázlatos áttekintése 1863-tól 1903-ig

in Deutschland. München 1976.; Hamar Pál véleménye, melyet a budapesti Egyetemi Alap . . . jogi kérdéséhez előterjeszt. Budapest 1876, 46. A kifestés beosztása a párizsi Pantheon téri Sainte Gene­viève könyvtáréhoz hasonló. Az Egyetemi Könyvtár palotája. VU, 1875-54­62 A könyvtár homlokzatán: Bibliotheca Regiae Universitatis Hungaricae felirat, lent táblákon allegorikus sgrafittók. Három vörösmárvány tábla: Eiteris, Artibus, Vitae felirattal. A torony teteje aranyozott és ezüstözött lángoló hamvvederben végződik, amely a tudománynak soha ki nem alvó lángját jelképezi. Az elő­csarnokban Eotztól: hat sgrafitto két-két alakkal, Michelangelo Medici-síremlékeinek mintájára, Homérosz, Arisztotelész, Solon, Cicero és Platón profilképe mellett, könyvekre támaszkodva. Az első emeleti nagyolvasó terem boltcikkelyeiben húsz allegória: Szob­rászat, Építészet, Zene, Festészet, Művészettörténet, História, Bölcselet, Hittudomány, Jogtudomány, Archaeológia, Szónoklat, Epika, Dráma, Líra, Orvostudomány, Fizika, Geometria, Asztro­nómia, Geológia, Biológia, Zoológia. A könyvtár külsejére Than Mór tervezett sgrafittókat, kivitelezőjük Teuchert Károly. Ybl i. m. 15^-156. 63 Máté Sándor: A budapesti Magyar Királyi Tudomány Egye­tem Könyvtára 1774 — 1895. Budapest 1896. 64 A gimnázium dísztermének bejárati falán Lotztól: Pallas Athene lelket ad Prométeusz alkotásának. Az oldalfalakon: Homé­roszt ünnepli a görög nemzet; Hektor búcsúzik hitvesétől; Odüsz­szeusz a phaiákoknál. Fölöttük öt lunettában a humaniórák és a testgyakorlás allegóriái. A másik oldalon Than Mórtól: Coriolanus és a római nők; Cicero és Catilina; Trajanus beszéde katonáihoz. A Budapesti V. kerületi Királyi Katholikus Főgymnasium bemuta­tója írásban és képben. Közli: Dr. Corzan Avendano Gábor. Buda­pest 1896. A program leírását Ybl E. az Országos Levéltárban még megtalálta (i. m. 158.), itt a VKM irataival elpusztultak. A képek vászonra vannak festve, utólag erősítették őket a falakra. 65 Trefort Ágoston Pulszky Ferenccel, a Képzőművészeti Tanács elnökével biráltatta a festők programját. Lötz terveit elfo­gadták, de Thanét kifogásolták. A Lipótvárosi Állami Gimnázium falképeiről. VU 1876. 347. 66 Kubinszky Mihály: Vasutak építészete Európában. Buda­pest 1965. 67 Le temps des gares. Paris 1978. (A Pompidou központ ki­állítási katalógusa) 68 A pályaudvar érkezési oldalának várócsarnokában középen a főfalon Than tói: A vasút és a forgalom allegorikus ábrázolása. Merkúr, mint a gőz jelképe húzza az istenekkel megrakott szekeret, akik a vasút különféle funkcióit (más vélemények szerint egyes nemzeteket) személyesítik meg. A kocsi végében Hungária, magyar címerre támaszkodva. Az alsó mezőkben öt kisebb allegorikus jele­net a műszaki foglalatosságok köréből. Lötz Károly az oldalfalakra festett nyolc magas, félköríves záródású falmezőt, bennük a Haladás, a Posta, a Kereskedelem, a Kohászat és a Bányászat allegóriáit. A központi Indóház csarnokai. (Az Indóházi falfestmények. VU 1884. 449.) A képek a II. világháborúban óriási károkat szenvedtek, Gróh István restaurálta őket. Ennek fotódokumentációja: OMF Fényképtár. 43.419-26. Rendbehozataluk óta újra a felismerhetetlen­ségig elpiszkolódtak. 69 Ybl i. m. 152 — 166. A programról: 233, 4. jegyzet, valamint Wilhelmb i. m. 1953, 42. 70 A Várbazár képei a külső falon: Juno, Jupiter, Ceres, Apollo, Vertumnus és Pomona, a Habsburg és a magyar címer, (Tavasz,. Nyár, Ősz, Tél. Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest 1961, 65. A képeket később áttették kerámiába. Nikelszky Géza: A Zsolnay gyár művészete. Pécs 1959. A díszítés a II. világháborúban elpusz­tult. 71 Eduard Bitterlich: A múzsák tánca. Mennyezetkarton a bécsi Epstein palota fogadóterméhez (Kitlitschka i. m., 40. kép), vagy a szobrászat allegóriájának kartonja a bécsi Heinrichshofhoz (uo. 22. kép). Vö. Than Mór: A Zene allegóriája. Eredeti falképmaradvány a Vigadó diszlépcsőházának falán. 1968. évi állapot. (Czagány István: Felelősek vagyunk a pesti Vigadóért. Művészet, 1969. december 2, 15.) Ludwig Mayer (Rahl tanítvány) főműve a bécsi Rathaus tanács­termében Bécs város történetének ábrázolásával (1883). (Ulrike Planner-Steiner : Das neue Rathaus — ein Bau im Geist seiner Zeit. In: Wiener Rathausbuch. Wien—München 1983, 27. és 119, 200. kép.) E mű Than Mór Nemzeti Múzeumbeli munkájának mind eszmei, mind formai tekintetben közeli rokona. 72 Christian Griepenkerl: A Harmónia és a Tudomány, a Zene és a Vendégbarátság allegóriája a bécsi Klein palotában. Kitlitschka i. m. 27 — 30. kép. 73 Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Élet és jellemrajzok. Budapest 1887. A Scholz Róbert házának külső falán lévő díszítést leverték. Képe az OMF fotótárában, 23, 732. szám alatt. 74 Ybl Ervin: Petschacher Gusztáv építészete 1844 — 1890. MMM Évkönyve, 1950, 180,; Schauscheh Árpád: Rauscher Lajos emlékezete. Felolvastatott a Magyar Országos Rajztanár Egyesület évi közgyűlésén, 1916. április 16., Budapest 1916, 11. 75 VU, 1888,65. 76 Keleti Gusztáv: Schikedanz Albert. VU 1888, 365. 77 Menrdth Péter: A pesti ferences templom. Műemlékvédelem, 1985, 239. 78 A század második felében igen sok ornamentikával foglal­kozó kötet jelent meg, elméleti és gyakorlati művek egyaránt. A két ellentétes szellemiségű alapmű: Gottfried Semper: Der Stil in dem technischen und tektonischen Künsten, oder praktischen Aesthetik I— II., 1861—63. és Alois Riegl: Stilfragen. Berlin 1883. A magyar mesterek gyakorlati munkájukban az alábbi műveket használhat­ták: Owen Jones: The grammar of ornament... London 1857.; Guilmard, D.: Geschichte der Ornamentik. Berlin i860.; Möllin ber, K.: Systematisch geordnete Ornamentenschule classischer Motive verschiedenen Styls in der Architektur. Holzminder 1861.; Kanitz, F.: Katechismus der Ornamentik. Leipzig 1870.; Racinet, M. A.: L'ornament polychrome. Paris 1874.; Pfeifer, H.: Die Formenlehre des Ornaments, é.n.; Martin Gerlach: Die Pflanze in Kunst und Gewerbe etc. Wien 1877.; Georg Hirth: Formenschatz. Leipzig 1879. Libonis, L.: L'ornament. (700 képpel) Paris é.n.; Meurer, M.: Pflan­zenformen. Dresden 1885.; Sales Meyer, F.: Systematisch geordnetes Handbuch der Ornamentik . . . (300 tábla, 3000 elem) Leipzig 1903.; Hasonló magyar munka: Benczúr Béla: A művészi ipar és a dekoratív művészetek stiltana. Budapest 1897.; Huszka József: Magyar díszítő styl. Budapest 1885.; Uö.: Magyar ornamentika. Budapest 1898. 79 Huszka József kutatásairól már a 70-es évektől irt a sajtó. A nemzeties ornamentikát másutt is megkísérelték létrehozni: Josef Manes a jellegzetes cseh elemeket keresi úgy, mint Feszi a magyaro­kat. Manes a románkori kódex illusztrációkból merít az 1850 —60-as években. Hana Voláková: Josef Manes malii vzorku a ornamentu. Praha 1981. 80 Mesterházy Jenő: A budai királyi palota hajdan és most. Budapest 1929. 81 Az Operaház főbejáratot követő előcsarnokában Székely Bertalantól: a kilenc múzsa, közöttük nyolc képen 2-2 évődő puttó. Az oldalbejáratok fölötti lunettákban puttócsoportok. A díszlépcső­házban Than Mórtól kilenc téglalap alakú kép: négyszer három-há­rom muzsikáló puttó zeneszerszámokkal; a Zene ébredése; Apollon megbünteti Marszüaszt Midasz jelenlétében; A múzsák megbüntetik a sziréneket; a Költészet megdicsőülésének allegóriája. A felső fal­szalag lunettáiban: Orpheusz felhozza Eurüdikét az alvilágból; Orpheusz halála; A másik oldalon: Hermész átnyújtja Amphiónnak Apollon lantját; Amphión zeneszóra építi Théba falait; Amphión szobrának megkoszorúzása; A büfé bejáratai fölött egy-egy lunetta Lotztól: az Építészet és a Költészet allegóriája. A büfében Feszty Árpádtól az oldalfalakon kilenc kép: Kagylóbúgás; Madárdal; Nim­fák tánca; Sappho zenéje; A faun zenéje; Patakcsörgedezés; Vihar­zúgás; Visszhang; Csigakürt (Tritón). (Közülük négy darab, az 1, 2, 7. és a 8. elpusztult, 1906-ban Ujváry Ignác pótolta őket, és vitte át vászonra.) A tükörmennyezeten Vastagh Györgytől: Dionüszosz neveltetése; Dionüszosz diadalmenete; Dionüszosz ifjúsága, és tizen­két ivmezőben zenélő, táncoló puttók. A királyi szalonban Székely Bertalantól: A négy évszak fent, négy oldalon körbefutó frízként (más néven a Négy elem). A vörös szalon mennyezetén Than Mór­tól: Paris ítélete; A három grácia; A reggel (Flóra, Auróra); az Éj (Luna); Erósz és Psziché. A nézőtéren Lötz Károlytól a kupolában: az Olümposz (A zene apoteózisa). A kupolán a karmester feje fölött síkban jelenik meg Apollon, kezében lantjával, körülötte a múzsák, a Hórák, Eósz, Déméter, Rhea, Gea, a második csoportban: Zeusz, Héra, Pallas Athéné, Hermész, Héphaisztosz, Árész, Ganümédész, Hébe, Héraklész, Niké, írisz. A harmadik csoport: Nüx, Hipnosz, Thanatosz, a párkák (moirák), Tükhé, Hádész, Perszephoné, az Erünniszek, Szelené. A negyedik csoport Dionüszosz és köre, Ariadné bacchánsok, bacchánsnők, szatírok, Szilénosz. Az ötödik csoport: Poszeidon, Amphitrité, Zephirosz, Boreasz, tritonok, néreiszek, tengeri szörnyek. Végül a hatodik csoport: Aphrodité, Erósz, Psziikhé, a gráciák. A színpadnyílás oldalán kör alakú képen arany háttér előtt a Hír, a Dicsőség, a mennyezet hatszögű boltcikkelyeiben tizenkét zenélő puttó, a királyi páholy fölött puttókarmesterrel. A proscenium-páholy fölött a Komédia, a Tragédia allegóriája, a színpadnyílás lapos mennyezetén háromosztású ivmezőben a Zene, a Tánc, középen a Művészet géniusza. A királyi lépcsőházban Kovács Mihálytól 17 lunetta, történelmi, népi és az általában használt hangszerekkel felszerelt puttókkal, középen díjkiosztást ábrázoló jelenet. A galérián Aggházy Gyulától chiaroschuro tájképlunetták. A program eredeti leírása: Prém József: A Dalszínház belseje. Ko­szorú, 1883. november 4., 701—705. A megvalósult program: VU 1884, 616 — 620. A későbbi változásokról: Laurisin Lajos: A Magyar Királyi Operaház. Budapest 1941.; A falképek restaurálásáról: Med­gyaszai István: A Magyar Királyi Operaház átalakítása. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye XLVI. kötet, 45. szám, 1912. november 16., 721. Medgyaszai közlése szerint az átalakításkor le­tisztították a falképeket, és a nézőtéri csillárt három méterrel fel­jebb húzták, a kupola jobb megvilágítása érdekében. Az 1984. évi restaurátorok: Németh Gábor, Bozó Pál, Hamvas Gábor, Harb József, Lente István (nézőtér), Pruzdzik József, Lakos József, Kovács Zsuzsa (büfé). Borsa Miklós — Tolnay Pál: Az ismeretlen Operaház. Budapest 1984. 82 Ybl hagyaték, Egyéb tervek címen. T/g 102 1885. Magyar Országos Levéltár (OL) 83 Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest 1956. 84 ,,. . . fájdalommal tapasztalván azt egy nyilvános középü­letünk kidíszítésénél is az illető intézkedők következetes mellőzését a 168

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék