MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 41. ÉVFOLYAM (1992)

1992 / 1-4. sz. - KUTATÁS - NEMES MÁRTA: A régi Haris-bazár

szerint a Váci utca felől 14 üzlet, az I—III. emeleteken 4-4, a IV. emeleten pedig két lakás kapott helyet. A Petőfi Sándor utcai telek beépítésével kapcsolatban igen megtévesztő az a korabeli híradás, miszerint „... a Koronaherceg utcai épület kiépítése még 100 000 forinttal volt előirányozva. Ez azonban a tulajdonos 1869-ben bekö­vetkezett halála miatt elmaradt, bonyolult örökségi viszo­nyok miatt."[48] Az örökségi viszonyok valóban bonyolultak voltak a kiterjedt rokonság, valamint Haris Gergelyné Petrovics Mária végrendelete miatt, amelyben a bazárépítés kedvéért nemcsak a férje által az ő nevére írt Váci utcai házat, de az örökségként kapott, s így eleve gyerekeit is illető Petőfi Sándor utcait is egyedül férjére hagyta. A Váci utcai rész jogosságát nem is vonta kétségbe senki, de a Petőfi Sándor utcai ingatlan tulajdonosául 1877. december 6-án végül Haris Gergely fiát, Haris G. Szilárdot jegyzik be. Ezért aztán az eredetileg Haris Gergely által engedélyeztetett bazárépítés Petőfi Sándor utcai részének módosítását még apja életében, 1878 márciusában Haris G. Szilárd kezde­ményezi.[49] Ebből az iratból derül ki, hogy a Petőfi Sándor utcai ingatlan udvari szárnyait elbontották és helyén „e folytató­lagos Rotunde Bazár építése még 1877 augusztus havában megkezdődött", sőt az 1878. május 1-re „tökéletesen lak­ható lesz". Tekintve azonban, hogy időközben tulajdonjo­gilag Haris G. Szilárdé lett, a továbbiakban ő intézi a hivatalos formaságokat is. Ezért a használatbavételi enge­délyt is ő kérte meg. A március 28-án tartott helyszíni szemle jegyzőkönyve szerint az átalakított részben, tehát a Petőfi Sándor utcai szárnyban a földszinten négy bolt, az emeleten négy szoba és egy előszoba, az újonnan épült részben, tehát az udvaron 14 boltra az engedély kiadható. Négy helyiség azonban, köztük a kocsma, még nem elég száraz, csak augusztus 1-i hatállyal vehető használatba.[50] Az előírást ugyan nem tartották be, lényeg azonban, hogy ennek az iratnak az alapján végleg leszögezhető: a Korona­herceg utcai építkezés elmaradása pusztán az emelet ráépí­tésének és az utcai homlokzat átépítésének elmaradását jelentette. A Haris-bazár tehát teljes egészében, mintegy 128 méter hosszon felépült, teljes hosszában üveggel fedett volt, és így működött az 1910-es évben történt elbontásáig. Ty^jS^w '^Mwfyfytyk Lr, ijfLnafmjjjjsf««. 'f « a. vi jp&nAjfl%x*«r RrvtuU. istjsrî- 4í£U(j'..„| JU». !­- (* - W) • io. A régi Haris-bazár kupolájának keresztmetszetterve. Feszty Adolf 1877. BTM Kiscelli Múzeum, Tervtár 8 Művészettörténeti Ért. 92/1 -4.

Next