MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 42. ÉVFOLYAM (1993)
1993 / 3-4. sz. - SZEMLE - TÓTH SÁNDOR, SZERK: A Művészettörténeti Értesítő első negyven évfolyamának repertóriuma (1952-1991)
II/1/A. 101. BALOGH JOLÁN: A budai királyi várpalota rekonstruálása történeti források alapján. [I.] 1952. 29-40. Az egykori királyi palota rekonstruálása írott források, térképek, rajzok, falmaradványok, töredékek felhasználásával. 102. BALOGH JOLÁN: Középkori építészetünk kérdéseiről - Über die Fragen der einheimischen Architektur im Mittelalter. XXXIII. 1984. 1-2. 46-50. Tanulmány szász erődtemplomok szerkezetétől eltérő templomvárakról és Pongrácz János, Mátyás király erdélyi vajdája építkezéseiről. 103. BARANYAI BÉLÁNÉ: Adatok a magyar falusi templomok berendezéstörténetéhez. [III.] 1954. 2. 265-269. A készülő magyar művészettörténeti topográfiához nyújt segítséget a templomok berendezésének leírása. 104. BARANYAI BÉLÁNÉ: Adatok a zalavári apátság középkori felszerelésének történetéhez - Angaben zur Geschichte der mittelalterlichen Kirchenausstattung der Benediktinerabtei von Zalavár. XVI. 1967. i. 23-34. 16-17. századi leltárak közlése és értékelése. 105. BARANYAI BÉLÁNÉ: Művészettörténeti adatok az Orsz. Levéltár „Urbaria et conscriptiones" című gyűjteményéből. [II.] 1953. 1-2. 180-183. 106. CSATKAI ENDRE: Pozsonyi képzőművészek és iparművészek 1750 és 1850 között. XII. 1963. 1. 18-28. Néhány festő, szobrász, rézmetsző, építőmester, ötvös, órás, üvegcsiszoló mester bemutatása régi, forrásértékű irodalom alapján. 107. CSEMEGI JÓZSEF: Románkori fríztöredék Szabadegyházáról. XI. 1962. 2-3. 137-140. A székesfehérvári eredetű fríztöredék, melyet eddig Utolsó vacsora-jelenetnek tartottak, valójában Heródes lakomája-ábrázolás. 108. CZAGÁNY ISTVÁN: A budavári Geigely-ház műemléki helyreállításának művészettörténeti vonatkozásai. XXIII. 1974. 2. 121-127. A Várnegyedben a Bécsi kapu tér 7. szám alatt található copf stílusú műemlék ház története a középkortól kezdve, építési és restaurálási szakaszainak bemutatásával. 109. CZAGÁNY ISTVÁN: Hauszmann Alajos művészetének stílusváltozásai. XXVII. 1978. 4. 225-255 Az építész életművének részletes áttekintése - a ma már részben vagy egészben elpusztult művekkel együtt - az 1870-es évek kezdeti eklekticizmusától a századfordulós szecesszióig, H. műveinek jegyzékével. 110. DÉTSHY MIHÁLY: Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai. XIII. 1964. 1. 1-19. 111. DÜMMERLING ÖDÖN, IFJ.: A gödöllői kastély. VII. 1958. 1. 9-31. A Grassalkovich-kastély történetével, a korral, a barokk építészetben elfoglalt helyével foglalkozó nagylélegzetű tanulmány. 112. ENTZ GÉZA: A csarodai temlom. IV. 1955. 2. 206-215. A templomot a 13. század közepén a Kátanemzetség alapította. Ettől kezdve egészen a 20. századi műemléki restaurálásig követi végig a templom történetét a szerző. 113. ENTZ GÉZA: A kerci (círtai) cisztercita építőműhely. XII. 1963. 2-3. 121-147. A 13. században, a románkori művészetből a gótikába való átmenet idején működött építőműhelyről. 114. ENTZ GÉZA: Az ercsi bencés monostor. XIV. 1965. 4. 241-246. 115. ENTZ GÉZA: Gótikus udvarház Alsóörsön. V. 1956. 2-3. 125-132. A Balaton környéki későgótikus udvarház a 15-16. század fordulóján épült. 116. ENTZ GÉZA: Harina (Herina) románkori temploma. [III.] 1954. I. 20-33. A 13. századi kéttornyos, háromhajós, bazilikális templomtípus fejlődési előzményei közé tartozik ez a 12. századi erdélyi templom. 117. ÉRI ISTVÁN: Reneszánsz dombormű töredékek a nagyvázsonyi Kinizsi-várból. VII. 1958. 2-3. 124-133. A 15. század végének jelentős szobrászati emlékei a várból előkerült faragványok. 118. ESZLÁRY ÉVA, SZMODISNÉ: A kőszegi vár reneszánsz ornamentális falfestményeiről. XV. 1966. 3-4. 251-255. 119. FARBAKY PÉTER: A budai ágostonos (majd ferences) templom és kolostor - Die Augustiner (später Franziskaner) Kirche und Kloster in Buda. XXXIX. 1990. 3-4. 166-197. Az 1752-ben Nepauer Máté tervei szerint épült templom építéstörténetét, dekorációját és ikonográfiai programját mutatja be az írás, s kitér a korábban itt állott templom és a ma is fennálló kolostorépület ismertetésére is. 120 o. GOMBOS KÁROLY: Régi örmény szőnyegek. XXVI. 1977. 2.125-137. Három, az Iparművészeti Múzeumban őrzött 18. századi sárkányos szőnyeg motívumainak vizsgálata mellett összefoglalja az eddigi kiállításokat és a kutatások eredményeit. A sárkányos és más motívumok a datálás problémáját is fölvetik. b. GOMBOS KÁROLY: Régi örmény sárkányos szőnyegek. XXVI. 1977. 2. 138-152. Az örmény szőnyegek eredeti forrásokra alapozott története, a rajtuk megjelenő motívumoksárkány - néprajzi, mondavilágbeli és képzőművészeti előzményeinek áttekintése. Függelékben a „vortan-hamir" festőanyag és a Szent Jobbszőnyeg történetének közlése. Vö. 1087. 121. GUZSIK TAMÁS: A budapesti szervita templom és kolostor építéstörténete - La storia di costruzione 233