MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 47. ÉVFOLYAM (1998)
1998 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - ENDRŐDI GÁBOR: Fejezetek a "Galgóci Betlehem" történetéből
és környezete nagyszabású átalakításának. Az 1798-ban, Erdődy József nyitrai főispánná avatása alkalmából készült dicsőítő költemények szerzői közül Norbert Schreier szerint az együttes nem elsősorban a bűnös fényűzést szolgálja, hanem a rajta végzett munkák révén a környék gazdasági életét serkenti. N. Schreier: Carmen, quod, cum ... Josephus ... Csáky ... solenni ritu supremum comitem provinciae Nittriensis inauguraret ... Josephum Erdődy ... Nittriae 1798, 10-13. Hurossy József éppen ellenkezőleg a főúrhoz méltó pompát dicséri: /. Hurossy: Epos festivum Excellentissimo, ac illustrissimo ... Josepho e Comitibus Erdődy ... incl. comitatus Nittriensis inter festivos adplausus supremi comitis officium capessenti. Nittriae 1798. 139 Vö. W. Schepers: Zu den Anfängen des Stilpluralismus im Landschaftsgarten und dessen theoretischer Begründung in Deutschland, in: „Geschichte allein ist zeitgemäss". Historismus in Deutschland. Hsg. M. Brix-M. Steinhauser. Lahn-Gießen 1978, 73-92, jelesül 74-80. A magyarországi párhuzamokhoz: Zádor A.: The History of English Garden in Hungary. Acta Históriae Artium XXXIII 1987-1988, 291-344. Sisa.: A csákvári Esterházykastély parkja. Művészettörténeti Értesítő XLVI. 1997,147-178. 140 Mednyánszky i. m. (2. j.) 1981, 103; Mednyánsky i. m. (2. j.) 1826, 103.: „eine im grossartigen Styl gehaltene Wasserparthie, die als Fluss und See, durch sinnige Anordnung der Uferbepflanzung und sanft geschlungene, naturgemässe Wendungen von allem Zwang entfernt, eine Reihe von plastischen Darstellungen liefert, deren eine stets die andere überbiethet". 141 A galgóci múzeumban őriznek egy nagyméretű, 1799-re datált akvarellt, mely délkelet felől ábrázolja a kastélyt és környezetét. Ezen már a mai formájában látható a pavilon. Ugyanakkor talán ennek a falképeivel hozható összefüggésbe az az adat, mely szerint 1822-ben egy Franz Müller nevű, egyébként ismeretlen festő egy, a kastély kertjében levő pavilonban végzett A pozsonyi Szent Márton-templom egykori főoltárának leírása 1734-ből, vagy valamivel későbbről (A dőlt betűvel szedett két szó más kéz írása) (Pozsony, Slovensky národny archív, Bratislavská kapitula, sokromny archív, utólag a Rudnay-visitatióhoz csatolva) Summum altare: quod probabiliter tempore Matthiae Regis, et Reginae Beatricis extructum fuit, cum ex parte Evangelii in speciali scuto insignia ipsitismet Regis Matthiae cum intermedio scutulo corvi anulum pre tenentis, ex parte vero Epistolae in simili scuto insignia Arragonico-Neapolitana affixa fuerint : Eratusquem ad annum .1734. ex turriculato ligneo labore sculptorio affabre facto, quinque turriculas in medio referens, quarum media, reliquas quatuor excedens in summitate habebat Pelicanum pectus sibi vulnerantem. In medietate inferioris altaris ex parte dextra duae statuae monstrabant Salutationem Angeiicam, ex parte sinistra vero itidem duae statuae Virginem Elisabeth visitantem, in medio vero repraesentabatur Nativitas Christi, ubi Beatissima Virgo penes Puerum Jesum flectens visebatur. Duae alae /: quae tempore Quadragesimae medium altare claudebant, Passionemqjue] Christi in picturis referebant :/ Exhibebant duos ramos, arboris ex pectore Patriarchae Abraham, in mensa altaris, infra figuras Nativitatem Christi repraesentantes, jacentis: in quibus ramis exsculpti sedebant plures Salvatoris Nostri Progenitores. Quod altare autem, coloribus, et multo auro quondam exornatum, praedicto anno .1734. depositum, et per Celsissimum Sjerenissimum] Rjeverendissimum] IJllustrissimum] Principem Archiep[isco]pum Strigonjiensem] Emericum Esterházy de Galantha per Architectum suum Georgium Raphaëlem Donner, novum exstructum est, de quo dubitatur: an impensi sumptus artem, vel vero haec illos superet. munkájáért 344 forintot kapott Horváth i. m. (47. j.) 1978-1979, 189. A 19. század eleji gótizáló kerti architektúrához vö. Komárik D.: A korai gótizálás Magyarországon, in: Művészet és felvilágosodás. Szerk. Zádor A.-Szabolcsi H. Budapest 1978, 236-246. Ugyanezen időszak gótizáló falfestészethez. uo., 255-262. 142 Vö. Schepers i. m. (139. j.) 1978, 80. 143 Mednyánszky i. m. (128. j.) 1818, 493. A helyi hagyományról, mely a templomot István alapításának tartotta: Follajtár I.: Pöstyén egyházi emlékeiről. Archeológiai Értesítő XXV. 1905, 267. Bizonyára ezzel függ össze az is, hogy a főoltár a szent királynak volt szentelve (1. uo). Úgy tűnik, Erdődy József támogatta az egyik mellékoltáron felállított Fájdalmas Mária kegyszobor tiszteletét, legalábbis az oltárterítő az ő feleségének esküvői palástjából készült. uo., 268. Vö. még Éber i. m. (128. j.) 1909, 290. 144 Vö. Fr. Баку: Carmen, quod honoribus ... Josephi Erdődy ... supremi comitis Nittriae capesseret. Tyrnaviae 1798; G. Bucsánszky: Syncharisticon Excellentissimo ac Illustrissimo Domino Josepho e Comitibus Erdődy ... dum supremi comitis i. comitatus nitriensis dignitatem. Posonii 1798; Hárossy i. m. (138. j.) 1798; Ode ad Excellentissimum Dom. Josephum Erdődy ... Tyrnaviae 1798. Örvendező ének, mellyel nagy méltóságú kegyelmes Erdődy József urat midőn nyitrai fő-ispánságra fényes pompával nagy öröm között bé-iktattattaék, Nyitrán az ajtatos iskolák mély alázatosan tisztelték. Nagyszombat 1798; Schreier i. m. (138. j.) 1798,5-6. 145 Vö. 2. jegyzet. Soltész Gáspár fordítását (Mednyánszky i. m. (2. j.] 1981,106.) itt megváltoztattam. 146 Mednyánsky i. m. (3. j.) 1824-1825, 849.: „der Denkmahle aus jener Zeit, die einen eigenen nicht unwichtigen Abschnitt in Ungarns einstiger Kunstgeschichte einnehmen wird, gibt es ohnedieß wenige; ein Verlust, der erst in unseren Tagen recht fühlbar geworden ist". II. Részletek Galgóc 1780. évi canonica visitatiójából (Budapest, Magyar Országos Levéltár, Filmtár, 23508, 513 sk. felvételek [az eredeti Esztergomban, a Prímási Levéltárban]) 1. A várkápolna visitatiója (565-568. felvételek) 2a Publica Capella est in arce intra ipsa aedificia arcis, a quo aliquando erecta non constat, cum Excelsa Família Erdődiana nunc domináns, ubi dominium coepisset, jam earn invenit, quam tarnen ex integro nunc Domináns Excelle Dnus Comes Joannis Erdődy Excelsae Camerae Praeses & renovavit, credibile est facultate Gratiosae Superioris erectam cum Documentum exstet Nullum Satis commode accessibilis, nullo periculo incendii obnoxia in Monticulo situata, non habens circa se Coemeterium ex integro ex solidis Materialibus constructa tecta scandulis, exposita lapide quadrato, non habens aliquam Turriculam habet tarnen intra ambitum pone Sacellum Campanile in quo sunt duae Campanulae. Capella haec in Sanctuaris longa et lata est orge 1 V2 alta 2 et l/2 Sanctuarium non est reliqus Corpore distinctum, tota sub fomice, Sanctuarium est stratum lapide quadrato, nullos habet Cancellos, habet unum pro Dominis Chorum, ad quern ingressus patet ex cubiculis arcis, nulla in sanctuaris stalla, nec Thronus pro Eppo vel Pontificante, nulla monumenta, Crypta quae fuit jam nulli usui servit. Navis Capellae longa est org 8° lata 2. alta 4. antiquae structurae, In navi sunt duo chori, unus pro Inclito Dominis pictus et inauratus, alter pro musicis ligneus in fine navis situati. Habet portám unam bene provisam. Sacristiam unam satis Lacidam. haec Capella non est Consecrata sed benedicta, ejus Patrocinium Celebratur festo Assuptae in Caelos, quas vicissitudines a tempore suae errectionis subiverit, constare non potest, in Capella hac nulla est Cathedrae, occasione tarnen infertur, nullum confessionale sunt tarnen arce FÜGGELÉK