MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 48. ÉVFOLYAM (1999)
1999 / 1-4. sz. - ADATTÁR - BODA ZSUZSANNA: Martin Johann Schmidt váci főoltárképéről
13 Tudományos Gyűjtemény 1818. IV. kötet, 11. 14 „Mind azt, amit itt Báthory Miklósról mondottam, bizonyítja Galeottus, ki ezen Püspöknél több ideig tartózkodott." Forrása: „Galeottus Codicis de dictis, et factis Salamonis Hungarici Mathiae Corvini Cap. 30." Vö. Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. Budapest 1977, 102. Galeotto leírását közli Bél Mátyás: Pest megyéről (fordította: Szabó Béla, Szentendre 1977, 49.) is. 15 Tudományos Gyűjtemény 1818. IV. kötet, 11. 16 Uo. 12-13. 17 I. Báthori István országbíró fiai - többek között - Báthori Miklós váci püspök, II. Báthori István országbíró, erdélyi vajda és az ecsedi várat átépíttető Báthory András koronaőr voltak. Ez utóbbi fia volt II. Báthori András, királyi kamarás, Szatmár megye főispánja, majd nándorfehérvári bán, akinek mecénási tevékenységéhez köthető a Madonna-relief mellett a nyírbátori templom díszítése és a reneszánsz stallum elkészíttetése is. 18 Tudományos Gyűjtemény 1818. IV. kötet, 19.19 Uo. 13. A Nemzeti Múzeum katalógusa az ábrázolás és a felirat ismertetése mellett Báthori András életére, illetve a Kámánházy-féle, a katalógus szerint 1812-ben történt ajándékozásra vonatkozó adatokat is közöl. Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici... Budae 1825, 43. 20 A hazai művészeti emlékek leírását is közölni szándékozó tervezett kiadványba - hangsúlyozza Kovachich Márton György történettudós - ,minden tudós és érdemes hazafi" írhat „minden vallás, és állapotbéli külömbség nélkül". Bécsi Magyar Musa 1787,454. 21 Hazai Tudósítások 1806, 236. 22 Mennyi nagyszerű emlékkel büszkélkedhetnénk ha „Báró Patatich mint Püspök Nagy Váradon - mint Érsek Kalocsán - ha Szili Püspök Szombathelyen - ha Gróf Álthán Váczon, ha Gróf Eszterházi Egerben, Püspök Nagy Ignátz Székes Fehérvárott még fen álló Régiségek iránt... hazafiúi érzéssel ... kéméléssellettek volna, és Püspöki székeikben még nem épen elenyészett Monostorok, Emlékek, Épületek maradványait a' veszedelemtől inkább mentették, hogy sem a' mesterséges képfaragásokkal, és jeles koporsó írásokkal jegyzett márványokat lap kövekre simitatván, oldal toldalékra, padolatokra nem fordították, vagy a' régiség minden ékeivel kimélletlen a' földben nem süllyesztették, a' vagy a' falakban nem vakolták volna!" Tudományos Gyűjtemény 1827. II. kötet, 53. 23 Roka (1. jegyz.) i. m.; Karcsú Antal Arzén: Vác város története V. Vácz, 1885. Tragor (5. jegyzetben) i. m.; Pest megye ... i. m. II. 245-362. 24 A relief sorsa - jelenlegi ismereteink szerint - váci, 18. századi felbukkanása előtt nem követhető. L. 5. jegyzet! 25 Innen kerülhetett át a karján gyermeket, másik kezében királyi jogart tartó Mária ábrázolása Vác városi címerébe is. Darvasy Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. Palaestra Calasanctiana 39. Budapest 1942, 11. Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876. Pest megyei Levéltári Füzetek, Budapest 1982, 227-232, 359-362. Takács Imre: A magyarországi káptalanok és konventek középkori pecsétjei. Budapest 1992, 92-93. Az ábrázolás azonosításában Lővei Pál nyújtott segítséget. 6 Gróf Althann Mihály Frigyes 1718-1734 között volt váci püspök. 7 Estei Hippolit esztergomi érsek, 1495 után egri püspök számadáskönyveinek egyik adatát - amely szerint egy itáliai mester 1506-ban Pesten Miklós püspök sírkövét faragta ki - a szakirodalom eleinte az 1506 elején meghalt Báthori Miklós püspök sírkövére vonatkoztatta. (A magyarországi művészet története. Főszerk. Fülep Lajos. Budapest 1970, 208.) Valójában az adat az 1361-ben elhunyt Dörögdi Miklós egri püspök egri (áthelyezett) sírjának új sírkövére vonatkozik. Détshy Mihály: Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai. Művészettörténeti Értesítő XIII. 1964, 6, 12. Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei. 1500-1508. Közzéteszi E. Kovács Péter. Eger 1992, 329. Mikó Árpád: Rész és egész. A magyarországi reneszánsz kőfaragóműhelyek és kutatások. Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bardoly István, László Csaba. Budapest 1998, 214. Réka i. m. 41-42. A szakirodalom ezt az adatot is átveszi -igaz, az újabbak már csak feltételesen. A ferencesek „így találtak rá Báthori vörösmárvány címeres kövére, állítólag sírlapjára is, amelyből a mai lavakót faragták." Pest megye műemlékei I—II. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest 1958. II. 280. A történeti hagyomány ismerni véli Báthori Miklós sírkövének feliratát is. Tragor Ignác Pray György 1774-ben megjelent „Specimen Hierarchiae Hungaricae" című munkájának 1. kötete (349.) alapján közli a latin nyelvű sírverset, mellékelve a magyar fordítást is. Tragor (5. jegyzetben) i. m. 25. 9 Ismertetést közöl például a Migazzi kardinális által a 18. század második felében építtetett székesegyházról és diadalívről stb. 10 Tudományos Gyűjtemény 1818. IV. kötet, 3-41. 11 Talán ő a szerzője annak az N. I. monogrammal jelzett írásnak, mely a váci siketnéma intézetet ismerteti. Tudományos Gyűjtemény 1817. VII. kötet, 142-150. 12 Hazai művészeti, építészeti, régészeti emlékek leírásaival tudósok értekezéseiben, illetve az érdeklődő olvasók által beküldött beszámolókban is találkozunk. A Tudományos Gyűjtemény (1817-1841) mellett több-kevesebb rendszerességgel közölt topográfiai érdekű leírásokat az Allergnädigst privilegierte Anzeigen (1771-1776), a Pozsonyi Magyar Hírmondó (1780-1788), az Ungrisches Magazin (1781—1787), a Zeitschrift von und für Ungern zur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur (1802-1804), a Mindenes Gyűjtemény (1789-1792), a Hazai és Külföldi Tudósítások (1808-1840) -előtte Hazai Tudósítások (1806-1808) -, illetve a Taschenbuch für die vaterländische Geschichte is. MARTIN JOHANN SCHMIDT VÁCI FŐOLTÁRKÉPÉRŐL Hároméves munka után 1998-ra elkészült Martin Johann Schmidt hajdani váci Kálvária-főoltárképének teljes restaurálása.[1] Ahogyan a festmény 1774-ben méltatlanul háttérbe szorította Maulbertsch kitűnő Vizitáció-freskóját, amely eredetileg a főoltárt díszítette, úgy került maga is méltatlan helyzetbe hosszú évtizedekre. Christoph Anton Migazzi bécsi hercegérsek és váci püspök 1762-től folytatta az elődje, Eszterházy Károly püspök által megkezdett székesegyház-építést, de új tervek szerint. A francia származású, Bécsben élő Servandoni-tanítvány Isidore Canevale (1730-1786) tervei alapján készült egyszerű vonalú, világos térszerkezetű, óriási kupolás, francia klasszicizáló ízlésű templom az akkori Magyarország legmodernebb épülete volt. 1772-re készült el, de a belső munkák 1777-ig elhúzódtak. A belsőt egyszerű, szinte minden plasztikai díszítést nélkülöző visszafogott elegancia jellemezte, amelynek két hangsúlyos eleme Franz Anton Maulbertschnek a Szentháromság diadalát ábrázoló kupolafreskója és francia mintakép után készült Vizitáció-főoltárfreskója.[2] Dercsényi Dezső tökéletes öszszefoglaló szavait idézve: „A váci székesegyház külső kiképzése és belső díszítése nem a harsogó, extatikus barokk, hanem a klasszikus mintaképek mérséklő befolyása alatt született meg. A templom hangsúlytalan, szerény belső kifejezése nem szegénység, hanem tudatos művészi program."[3] Ebbe a programba szépen illeszkedett az is, hogy a Báthori Miklós püspök váci székesegyház-építkezéséből fennmaradt reneszánsz faragott kőkorlát legtöbb darabját egységbe rendezve és kiegészítve szentélykorlátnak beépítették az új templomba; további négy baluszterrel és két kitűnő kvalitású Báthori-címeres faragvánnyal pedig az akkor még a hajóból lenyíló kripta lejáróját díszítették. [4] 160