MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 48. ÉVFOLYAM (1999)

1999 / 1-4. sz. - TANULMÁNYOK - POSZLER GYÖRGYI: Középkori táblaképek a Festetics család gyűjteményeiből

TANULMÁNYOK KÖZÉPKORI TÁBLAKÉPEK A FESTETICS CSALÁD GYŰJTEMÉNYEIBŐL A Magyar Nemzeti Galéria 1994 őszén rendezett Pannónia Regia című kiállításának nagy meglepetései kö­zé tartozott öt kitűnő középkori táblakép. Ismeretlenek voltak korábban mind a művészettörténész szakma, mind a nagyközönség számára. Varga Zsuzsa bukkant rájuk Vácott, az Egyházmegyei Gyűjteményben, illetve a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek tulajdonában, és ő ismertette őket először a kiállítás katalógusában.pl] A képsorozat­­ a táblákat összekötő számos történeti és művészeti vonatkozás ellenére - két részre osztható: az első kép Gábriel arkangyalt ábrázolja az Angyali üd­vözlet-jelenetből, az ehhez tartozó következő kettő Szent Erzsébetet és a hozzá látogatóba érkező Máriát. A Szent Egyedet és Szent Afrát ábrázolók másik sorozatot alkot­nak. [2] A képeket a kiállítás előtt a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Osztályának műhelyében restaurálták. A már korábban is javított festményekről viszonylag újkeletű, megsárgult lakkréteget és helyenként kisebb át­festéseket tisztítottak le, majd apróbb kiegészítéseket, javításokat végeztek rajtuk. Az Afrát ábrázoló tábla alsó része erősebben sérült volt, itt nagyobb hiányokat és több korábbi javítást tártak fel, az esztétikai kiegészítés is nagyobb felületet érintett. A leglátványosabb eredményt a Máriát ábrázoló tábla letisztítása hozta. A Szent Szűz kék ruháján - az isteni magzat ábrázolásaként - egy su­gárzó dicsfénykoszorúval körülvett Jézus-alak került elő. Ezt a részletet a kép valamely korábbi javításakor fedték el (1. kép).[3] A bibliai alakokat ábrázoló táblák kicsit nagyobbak, néhány centiméterrel magasabbak és szélesebbek a szenteket ábrázolóknál. Azok keskenyek, hosszúkás ará­nyúak. A festett mező mindegyik képen mintegy két centiméterrel kisebb a táblák teljes méreténél. Az eredeti képszél - melyet a kerettel való érintkezés helyén az ala­pozás és a festékréteg kitüremkedése jól mutat - minden tárgyon körben követhető.[4] A váci gyűjtemény tábláin a festményeket az eredeti képmezőn túl olajfestékkel „folytatták, kiegészítették", az ábrázolás nagyságát a fatáb­lák teljes felületére megnövelve. Valószínű, hogy ezzel a meglehetősen primitív beavatkozással a képeket a táblák­nál valamivel nagyobb keretekhez akarták igazítani. Mint­hogy a Nővérek tulajdonában levő Mária-képen ilyen ki­egészítés nem volt, ez már az összetartozó táblák szétválá­sa után, újonnan, esetleg már Vácott készült.[5] A Szent Egyedet és Afrát ábrázoló képek neogótikus, pálcatagos kerete a múlt század végére datálható. Ugyancsak ebből a korból származik a három bibliai alakot bemutató kép egyforma, fekete, profilozott, aranybetétes díszkerete is. A képkeretek a Gábrielt és a Vizitáció-jelenet két részle­tét bemutató, mára egymástól elszakadt táblák korábbi, közös gyűjteményi múltjának bizonyítékai. A festmények összetartozásáról és későbbi közös sor­sáról más technikai részletek is tanúskodnak. A bibliai alakokat ábrázolók fenyőfa tábláit két-három deszkából állították össze. Ezek jelenlegi vastagsága 2,1 mm. Hát­oldalukon gyalulás nyomai láthatók, mellyel a fatáblát elvékonyították, majd egyforma, feltehetően a múlt szá­zad végén készített parkettarendszerrel erősítették meg. 1. Mária a Vizitáció-jelenetből, 1490 körül. Restaurálás előtt. A Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek tulajdonában

Next