MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 49. ÉVFOLYAM (2000)

2000 / 1-2. sz. - KUTATÁS - MARKÓJA CSILLA: Egy másik Mednyánszky (A Mednyánszky-kutatás új forrásai)

25 Ezen elődök igencsak sokan vannak, ha a szakirodalmat vesszük figyelembe, csak néhány név, a teljesség igénye nélkül: Thomas Ender, Alexander Strahuber, Otto Seitz, Isidore Pils (mint tanárai), Emil Jakob Schindler, Wilhelm Bernatzik, Munkácsy Mihály, Paál László, Camille Corot, Gustave Courbet, Charles-Françoise Daubigny, Constant Troyon, Jean-François Millet, Jules Dupré, Karl Bodmer, Odilon Redon, Theodore Rousseau, August von Pettenkoffen, Deák-Ébner Lajos. Külön kategóriát képeznek Anton C. Glatz túlburjánzó analógiái, szerinte az említetteken kívül még a következő neveket kell felsorolni: Meindert Flobbema, Salomon van Ruisdal, John Constable, Constant Dutilleaux, Césare de Cock, Narcisse Virgilio Diaz de la Pena, Paul Huet, Claude Monet, Adolphe Monticelli, Domenico El Greco, Alfred Sisley, Camille Pissarro, Vincent van Gogh stb. Külön tanulmány tárgyát képezhetné Mednyánszky naplójegyzetei alapján összeállított „tetszési listája". Olyan vélekedésekkel szemben, miszerint Mednyán­szkyra „nem hatott senki", meg kell állapítsuk, hogy a festő részletesen és nagy lelkesedéssel meséli el a különböző gyűjte­ményekben tett látogatásait, felírja a neki legjobban tetsző képe­ket és egyes megoldásokat, mint a maga számára követendőket jegyez fel. Például egy 1916-os feljegyzés szerint: „Először 5-6 nap pihenés, aztán meg kell kezdeni a munkát egész erővel. A sok kép látása jó volt nékem. A kritikai érzés jobban fejlődik, az által sokat lehet tanulni, különösen a/ Hammer fejrajzaitól, b/ Rusz dolgaiból, c/ Schattensteintól, d/ Princz dolgaiból, e/ Kanapától, f/ Fahringertől". In: Kézirat 1920, 88. De még szám­talan névre bukkanhatunk a kéziratos naplókban, csak néhányat sorolok fel az általam összeállított listáról: Rembrandt (a leg­többször), Velázquez (többször), Tintoretto (többször), Frans Hals (többször), El Greco, Rubens (többször), Salvatore Rosa, Veronese, Chardin, Goya, Van Dyck, Cézanne, Courbet, Lenbach, Tiziano, Hobbema (többször), Teniers, Van Gogh, Corinth, Denis, Vuillard, Klimt, Munch. 26 Malongay 9. jegyzetben i. m. 6. 27 „Az utóbbi időben gyakran éreztem egy kedves hangula­tot, melyet én mindig harangszóval összekötve képzelek ma­gamnak. Melyik lehet ennek az antitézise. Egy összetett hangu­lat, egy akkord." In: Brestyánszky cenzúrázott gépirata. MNG Adattár 21849/1983/d, vö. Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomá­ban 1. Fordította Gyergyai Albert. Budapest 1967, 38. 28 1912-ben Mednyászky szerint egy táj megfestésének fi­nomságát éppen az ilyen kis akcentusokkal dicsérhetjük: „Itt-ott egy folt (mohoktól eredő) ein akzent." Kézirat 1920, 1., 70. könyv, 1912. augusztus 11. Arnold Schönberg szerint a frázis maga a gondolat: „A gondolat fogalma a legtágabb értelemben úgy alkalmazható, mint a téma, a dallam, a frázis, vagy a motí­vum szinonimája." Pór Péter: A század s a világ-stílus vége. Művészettörténeti Értesítő XXXIX. 1990, 73. 29 Nem véletlen, hogy Sarkantyú Mihály kiváló Mednyánsz­ky-könyvének egyik, a Monarchiával foglalkozó fejezete címének a „hely szelleme" kifejezést adta: Sarkantyú Mihály: Mednyánszky. Budapest 1981, 7. 30 Vö.: „A történeti stílusok sorában mindegyik rendszer ar­ra volt hivatott, hogy harmóniát, Stimmungot teremtsen, hogy a külső és a belső világ, az abszolút és a relatív idő, a művészet és a természet, a Szépség és az Igazság, a poiésis és a techné, egyetlen ellentmondásba sűrítve: az eszme és az anyag szintézi­sét hozza létre, egyik esetben erősebben képi, másik esetben erősebben gondolati ihletéssel." Pór i. m. 71. 31 Pekár Gyula: A színek Ossziánja, i. m. 11. Naplói tanúsága szerint is Mednyánszky kedves olvasmánya volt Baudelaire. 32 „Látod öregem, mi a »hangulat«. Itt oly jól érzem magam, hogy még egészségem is nagy javulásnak indult." Justh Feszty Árpádnak Kairóból, 1889. december 31. Justh Zsigmond: Napló és levelek. Sajtó alá rendezte: Kozocsa Sándor. Budapest 1977, 527. „Ő meg a beduinjaival nap-naponta vadászni jár, de nem vadra, hanem hangulatra." Justh Czóbel Minkának Kairóból 1889-ben. Uo. 528. „Tegnap óta itt vagyok másfél órányira Kai­rótól, szembe velem a három nagy piramis, 10 percnyire a szfinx. Első hangulatom, mióta Egyiptomban vagyok." Justh Czóbel Minkának, 1889. december 29., Uo. 525., „Vagy két hete vagyok ismét a piramisok alján, igen kellemes társaságban éljük mazó vázlat- és jegyzetfüzeteinek százait, amelyek nagy része tenyérnyi, és összefüggő szöveget épp csak bekezdésnyit talál­hatunk a vázlatok közt elszórtan, szóval e munkafeljegyzéseket Mednyánszky olyannyira szanaszét hagyta a világban, hogy szinte kizárt, hogy az utókornak szánta volna őket. Másrészt, amit ezekből össze lehet gyűjteni, nem alkot a szó megszokott értelmében „naplót", azaz emlékeztetőnek szánt összefüggő „szövegtestet". 17 Helena P. Bravatsky: Kulcs a teozófiához. In: Hermetika, mágia. Ezoterikus látásmód és művészi megismerés. Szöveg­gyűjtemény. Ikonológia és műértelmezés 5. Szerkesztette: Pál József, Tar Ibolya és Szőnyi György Endre. Szeged 1995. 451. 18 A megcsonkított bejegyzésből a maradékot lásd: B. Napló 109. A teljes szöveg az 1920-as kézirat (továbbiakban: Kézirat 1920) 31., ill. 29. oldalán található. MNG Adattár 19753/1977. 19 A (publikálatlan) Mednyánszky-napló (1. pl. Kézirat 1920) idevonatkozó, megszámlálhatatlan feljegyzésén kívül Pekár Gyula írt erről személyes hangú Mednyánszky-nekrológjában [Pekár Gyula: A színek Ossziánja. Magyar Múzsa 1920, 1. 15.): „Még egy emlék. A pesti nyugati pályaudvar pénztárához lépek: hopp...László áll előttem. Hallom a szóváltást: »Kérek egy ne­gyedik osztályt Vácra«. - »Kérem, nincs negyedik, csak harmadik van.« - »Hát akkor egy harmadikat Vácra...« Megdöbbenek, hangja oly furcsán remeg. Tudom, tudok mindent...Megszólítom: - Hova László? Vácra? - Nem, nem! - László, elkísérhetlek K.. .yékhoz, mert oda megysz, úgy-e? - Zavart tiltakozás, az »öreg kutya« belevörösödik. - Nem, nem, oda senki se kövessen! Azok tiszták, ti mind bűnösek vagytok... Se szó, se búcsú. Búsan nézek utána. Való igaz: oda Vácra, ama jómódú földművesekhez, K...yékhoz, sohse eresztett bennünket. Őket, e magyar földműve­seket szerette a legjobban e földön. Főként a rajzkönyveiből ismert deli Bálint fiút. Nemes, szép barátság volt ez, László Párizsból menekülve, gyakran kiköltözött a családhoz, parasztnak öltözött azon a turáni tanyán s együtt szántott-vetett házigazdáival. Földet akart venni a szomszédságban. De aztán, hogy Bálint meghalt, elállt ettől... csak épp egy kicsi kis embernyi telkecskét vásárolt a temetőben. Oda, az ő szeretett pár barátja mellé. És tudom én utolsó kívánságát: ide kell őt majd Bécsből hazahozni... okvet­lenül ide, habozás és vitatgatás nélkül [...] Légy nyugodt, meg­lesz annak a te temetői birtokocskádnak a fejfás birtokba vétele." De sajnos nem lett meg. Bécsből ugyan hazahozták, de a Kerepesibe kerültek Mednyánszky földi maradványai. Pedig naplója szerint is előre gondoskodott sírhelyről: 1908. december 30.: „Édes drága jó barátom lelkem fijam tiszta jó lélek. Ma este ép hozzád jöttem drága jó lelkem vezetőm. Kovács urat keres­tem fel a sírhely dolgában, nálad közel hozzád akarok feküdni édes jó fijam." 1908. december 31.: „Ha Isten is úgy akarja, én is fogom azon kis temetőről figyelni a vonatokat. Édes jóság de még sokat kell nekem szenvedni míg érdemes leszek arra, hogy közeledbe fekhessek." Kézirat 1920, 158, 159. 20 A buddhizmus, ill. a teozófia ilyesfajta szerepéről Med­nyánszky életében már a kortársak is így vélekedtek: „Ez az ösztön vezette őt olyan gondolatvilághoz, a budhizmushoz, amelyben maga megnyugtatásra talált, mely távol az európai civilizációtól, szűkös viszonyok között, kasztokba zárt társada­lom közepett, mint annak exotikus virága, bódító bűbájjal bon­takozott, s az élet vegetatív átélésére, a materiális viszonylatok tagadására, a bensőséges lélekkultuszra buzdított." Lázár Béla: Egy magyar gyűjtemény. Budapest 1922, 35. 21 Mednyánszky hívta fel Nagy Sándor figyelmét is a rózsa­keresztesek csoportjára, akiknek 1892-ben volt kiállításuk a Galerie Durand-Ruel-ben. Erről bővebben 1. Geller Katalin: Elements Symbolistes dans l'œuvre des artistes de la colonie de Gödöllő. Acta Históriáé Artium XXVIII. 1982, 135. 22 Katona Nándor is említi német nyelvű naplójában Blavatskyt, mint akinek „Secret Doctrin"-ját Mednyánszky tanulmányozta, azután kétszer is említ egy bizonyos, kínaiból franciára fordított könyvet, továbbá a Bhagavad-Gítát, mint amely könyvekből idézett neki vagy kezébe adta Mednyánszky. Katona szerint Mednyánszky már 1897-ben gyakorló „buddhista" volt, aki időnként visszavonult Nagyőrre meditálni. 23 L. Hermeneutika, mágia. 17. sz. jegyzetben i. m. 577. 24 Hermeneutika, mágia. I. m. 578. 112

Next