MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 50. ÉVFOLYAM (2001)

2001 / 1-2. sz. - KUTATÁS - RÉVÉSZ EMESE: Képi elbeszélés és popularizálódás az 1850 és 1870 közötti sajtóban megjelent történeti képek példáján

rom eseménynek (koronázás, a pogány Gyula lázadása, Vatha lázadása), tágabb összefüggésben pedig a jelenig meghatározó forrása minden ezt követőnek. Hasonló világos szerkezetű lineáris összefüggések az István ki­rályságát követő jeleneteket már nem jellemzi. Az epizó­dok közötti további kapcsolatokat, kauzális összefüggé­seket, ismétlődő szereplőket a képi megfelelések helyett már sokkal inkább a történeti háttértudás teszi világos­sá.^] A sorozat additív jellegű kronológiája mellett megfi­gyelhető a jeleneteknek az egész szerkezeten belüli képi és tartalmi megfeleltetése, amely visszatérő kompozíciói és archetipikus szituációi révén a lineárisan haladó tör­ténelmi idő ciklikus tagolását érzékelteti. A nyitó jelenet­sor nagyrészt tartalmazza azokat a képtípusokat, tar­talmi elemeket és narratív szituációkat amelyekből Geiger ezt követően is építkezik. A Vérszerződés centrális, a középső szimmetriatengelyre szervezett szövetség­jelenete visszatér az Aranybulla-kompozícióban, képi eszközökkel is kihangsúlyozva az ősi konstitúció és a köznemesség előjogait biztosító alkotmány közti szoros összefüggést. A Honfoglalás képi és tartalmi párhuzama a ciklus másik földfoglalási jelenete amelyen a Horvát követek hódolnak Kálmán király előtt: mindkettő példa arra, hogy a magyarok furfanggal-ésszel, ügyes diplomáciával is képesek voltak birodalmuk növelésére. A Pozsonyi ütközet fordított előjelű analógiája Szent László harca a kun vitézzel és a Morvamezei ütközet. A 10. századi ütkö­zet Árpád fia, Zoltán fejedelem és Luitpold bajor herceg között zajlik. Bár Wenzel kísérő szövege szerint a ma­gyarok a támadó németekkel szemben „önmegtartá­sukért harcoltak", Geiger ábrázolása Zoltán seregét a kereszt jelének támadó barbár hordaként jeleníti meg. Míg ezen a csataképen a német seregek balról - a képsí­kon értelmezve nyugatról - érkeznek, addig Szent László harcán a magyar király vagy a Morvamezei ütközeten a Habsburgok segítségére siető IV. Kun László már a „keresztény nyugat" oldalán küzd a barbár, keleti ku­nokkal illetve a támadó csehekkel.[43] Szent István alakját három jelenetben is bemutatja Geiger. Mindhá­rom felépítése lényegében azonos: olyan hierarchikusan szervezett, statikus kompozíció, amely - megfelelően a ceremóniaképek képi hagyományainak - világos hatalmi viszonyokat, a hatalom tekintélyét sugározza. István király országépítő, hagyományteremtő tevékenysége tehát képileg háromszoros megerősítést nyer. A soroza­ton belül egyedüli képi megfelelőjét Szent László és a keresztesek követeinek jelenetében találjuk meg. Geiger tehát képi eszközökkel is hangsúlyozza az országalapító Szent István és a - Wenzel megfogalmazása szerint -„Magyarországnak belnyugalmát és küldékességét" biztosító Szent László közti párhuzamot, közvetlen képi kapcsolatot teremtve a keresztény hitre tért, ellenségei­nek nagylelkűen megbocsátó István és az elődjét szentté avató, a pápa követei által a keresztes hadak vezetésére felkért másik szent királyunk, László között. Vahot Imre az általa szerkesztett Napkelet éves juta­lomképeiként, 1857 és 1860 között kiadott négy történeti képet utólag gyűjti össze „Magyar Történeti Képcsar­nok" címen a képmagyarázatokat tartalmazó, 1860-ban megjelent könyvében. [44] Az ezen a címen ciklussá szer­vezett négy kép a magyar történelem egymással csak részben összefüggő jeleneteit mutatja be. A Hunyadiház diadalünnepe és a Mátyás az igazságos ugyanazon család tetteihez kötődik, a két epizód időben egymást követő, az elsőn még gyermekként feltűnő Mátyást a következő jelenetben már uralkodóként láthatjuk viszont. Báthori István bevonulását már nem a történeti események mene­te, hanem a nyitóképpel megegyező tárgyválasztás és 1. Johann Nepomuk Geiger nyomán: Szent István megkoronáztatása. Fametszet. Böngérfi János: Szent István, a magyarok első királyának érdekes históriája. Budapest 1894, 5. 2. Johann Nepomuk Geiger: Az Aranybulla kihirdetése, kőrajz. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, Itsz. 10.378 151

Next