MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 50. ÉVFOLYAM (2001)
2001 / 1-2. sz. - KUTATÁS - RÉVÉSZ EMESE: Képi elbeszélés és popularizálódás az 1850 és 1870 közötti sajtóban megjelent történeti képek példáján
. A 12 festményből álló sorozatot Kiss Bálint kőrajzban is meg kívánta jelentetni, de a ciklusból csupán egy lap ismeretes, amely József nádort ábrázolja az 1846-os jász-kun ünnepségen -Zádor Anna: Kiss Bálint. In: A Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1952. Budapest 1953, 39. Gerszi Terézia: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Budapest 1960, 62-63; Sinkó Katalin: A profán történeti festészet Bécsben és Pest-Budán 1830-1870 között. Művészettörténeti Értesítő XXXV. 1986,116. 10 Cennerné Wilhelm Gizella: Than Mór (1828-1899). Budapest 1982, 8-17. kép és 6. 11 Keserű Katalin: Orlai Petrics Soma (1822-1880). Budapest 1984, 32. Ladányi Gabriella: Kovács Mihály. Budapest 1987, 48. Bakó Zsuzsanna: Adatok a Székely Bertalan életmű kutatásához. In: Székely Bertalan (1835-1910) kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1999, 13-14; Szvoboda Gabriella: Barabás Miklós (1810-1898). Budapest 1983, 73; Szvoboda Gabriella: A budapesti falképfestészet vázlatos áttekintése 1863-tól 1903-ig. Művészettörténeti Értesítő XXXV. 1986,139. 12 A Magyar Sajtó által 1858-ban felsorolt kompozíciók címei: A hit szentesítése Álmos herceg alatt, Az arany bulla átadása, Mátás serege szendrőnél győzelmet arat, Kálmán király megveri a garázda keresztes hadat. Kőszegvár védelme, Rozgonyi győzelme Sárospataknál, Homonnai győzelme a tatárokon, Zrínyi kirohanása (Krafft után), Az ausgburgi csata, Egervár védelme - Zádor 9. sz. jegyzetben i. m. 47. Sinkó Katalin rekonstrukciója szerint a ciklus darabjai: Vérszerződés, I. Béla párbaja a pomerán óriás fejedelemmel, IV. Béla győzelme 1261-ben, Nagy Lajos csatája 1377-ben, Nagy Lajos fogadja a békességért esedező velencei küldöttséget tádrai táborában 1357 évben, Hunyadi János a rigómezei csata után fegyver s kíséret nélkül visszatértében két szerb rabló ellen oltalmazza magát. Izabella, János király özvegye megggyőzi Soliman császár követeit afelől, hogy neki fiúörököse van Budán 1540-ben, valamint az alpári, augsburgi, cserhalmi, nándorfehérvári, sárospataki és szendrői ütközet -Sinkó 1986, 9. sz. jegyzetben i. m. 116-118. Csernitzky Mária szerint Kiss Bálint egyik legismertebb műve, a Jablonczay Pethes János búcsúja is a tervezett sorozat része lehetett. Csernitzky Mária: Jablonczay Pethes János búcsúja... Kiss Bálint festményének történeti háttere. Művészettörténeti Értesítő 43, 1994, 137-141. 13 Szvoboda 1986,11. sz. jegyzetben i. m. 137-139. 14 Attila lakomája. (Saját eredetije után fára rajz Wágner Sándor.) - j. b. 1.: Wagner S. - j. j. 1.: Rusz Károly Pesten - fametszet - Hazánk és a Külföld I. 1865. március 26., 13. szám, 201. - N. n.: Attila lakomája. - uo. 197-198.: Attila lakomája. - b. 1. a kép alatt: A képzőművészeti társulat albumlapja után. - j. 1. a kép alatt: Than Mór eredetije után rajzolta Klics K. - fametszet - Magyarország és a Nagyvilág IV. 1868. szeptember 13., 37. szám, 442-443. - Maszák Hugó: Attila lakomája. Festette Than Mór. - uo. 445-446.: Attila lakomája. - j. b. 1.: Wagner S. - j. j. 1.: Rusz Károly Pesten - fametszet - Magyar Bazár, 1869. március 15., 6. szám, 97. - N. n.: Attila lakomája. uo. 99. 15 Keleti Gusztáv: Az Akadémia nagytermének falképeiről és művészeti díszítéséről. In: Uo.: Művészeti dolgozatok. Budapest 1910, 373-376.; Kemény Mária: A Magyar Tudományos Akadémia palotája. In: A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században. Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1992,123-125. 16 Sinkó 1986, 9. jegyzetben i. m. 121-123. Szvoboda 1986, 11. jegyzetben i. m. 139-143. 17 Than Mór-Lotz Károly: Azon vázolatok magyarázata, melyeket Than Mór és Lotz Károly festészek állami megbízás folytán a Museum lépcsőházában készítendő falfestményekhez terveztek. Pest 1868. Ua.: Műcsarnok I. 1868. 5. szám, 33-36. 18 Monika Wagner: Allegorie und Geschichte. Austattungsprogramme öffentlicher Gebäude des 19. Jahrhunderts in Deutschland. Von der Cornelius-Schule zur Malerei der Wilhelminischen Aera. (Tübinger Studien zur Archäologie und Kunstgeschichte. Hrsg. von Ulrich Hausmann und Klaus Schwager. Bd. 9.) Tübingen 1989,134. 19 Keleti Gusztáv: A nemzeti múzeumi falfestményekről. Fővárosi Lapok 1875, 249. és 250. szám. Újra közölve: K. G.: Művészeti dolgozatok. Budapest 1910, 333-334. 20 Wagner 18. jegyzetben i. m. 42. 21 Frank Büttner: Bildung des Volkes durch Geschichte. Zu den Anfängen öffentlicher Geschichtsmalerei in Deutschland. In: Historienmalerei in Europa. Paradigmen in Form, Funktion und Ideologie. Hsg.: Ekkehard Mai-Anke Repp-Eckert. Mainz am Rhein 1990, 77-95; Wagner 18. jegyzetben i. m. 38M0. 22 Ez különösen a Geiger-féle sorozat esetében figyelhető meg. 23 Idézi: Thomka Beáta: Képi időszerkezetek. In: Narratívák 1. Képleírás, képi elbeszélés. Budapest 1998.10. 24 A falképciklusok is igénylik a szöveget, ezt jelzi az is, hogy a Hofgarten programjának Hormayr külön könyvet szentel, de a Magyar Nemzeti Múzeum jeleneteit is értelmezik az alkotók (1. 17. jegyzet) Josef Freiherr von Hormayr: Die geschichtlichen Fresken in den Arkaden des Hofgartens zu München. München, 1830. - elmlíti: Wagner 18. jegyzetben i. m. 134. A sajtóillusztráció kép-szöveg viszonyairól 1. Révész 1. jegyzetben i. m. 586-588. 25 Wolfgang Brückner a populáris grafika formai felosztásában külön típusként kezeli a folytatólagos, egymással belső összefüggést mutató képsorozatokat (Serie), ezektől azonban megkülönbözteti az egy lapon megjelenő, képregényszerű sorképeket (Reichenbild, Bilderstreifen) Wolfgang Brückner: Populäre Druckgraphik Europas. Deutschland vom 15. Jh. bis 20. Jh. München 1969, 245. 26 A 4 részesek jellemző témái például a középkori képi hagyományokkal rendelkező négy napszak, évszak, elem, életkor, égtáj stb. ábrázolások: Christa Pieske: Bilder für Jedermann. Wandbilddrucke 1840-1940. München 1988, 50-55. A párképeket mind a populáris grafika mind a képi elbeszélés kutatói képsorozatnak tekintik. Szűkebb témánkból példa erre a Magyarország és a Nagyvilág két 1866-os műlapja. Közülük az év első felében megjelent az 1865-ös országgyűlés megnyitását ábrázolja, míg a második tárgya - az aktuális esemény sokatmondó históriai párhuzamaként - a Rákosi országgyűlés rajza Kollarztól. 27 A műfajról: Erich Wasem: Das Serienbild. Werbung und Altagskultur. Harenberg 1987; történeti képekről: 92-94. 28 E műfaj példája az 1936-ban kiadott Szt. István Cikóriagyár Magyar történelmi pillanatképek című albuma. 29 Lakatos Éva: Lapkiadás mint üzlet. (Egy bibliográfiai feltárás tapasztalatai.) Magyar Könyvszemle 1979. 2. 140-163. Uő: Lapkiadás mint üzlet II. Magyar Könyvszemle 1993, 2. 178-191. 30 Jellemző példája ennek az egyik legnagyobb német kiadó, a neuruppini Gustav Kühn által kiadott Das merkiwürdige Jahr 1848 - Eine neue Bilderzeitung című 83 lapos sorozat, amely rendszeres időközönként az európai forradalom aktuális eseményeiről nyújt képi információt. - Angelika Iwitzki: Europaische Freiheitskampfe. Das merkwürdige Jahr 1848. Eine neue Bilderzeitung von Gustav Kühn in Neuruppin. Berlin 1994. 31 A képes történelménykönyvek középkori és barokk példáiról 1. Az illusztrált történelem című fejezetet a Történelem -Kép 1. sz. jegyzetben I. katalógusban, 276-307. A 19. századi magyar illusztrált törtnelemkönyvek még nem feldolgozottak, de reprezentatív példaként megemlíthető az az ötkötetes sorozat, amely 1843 és 1851 között Anton Ziegler szerkesztésében Vaterländische Bilder-Chronik címen látott napvilágot. Az 1848-1849-es forradalmakra vnatkozó kötetről 1.: Százhuszonöt kép. Az 1848-49-es forradalmak és szabadságharcok történetéből, amelyek Anton Ziegler: Vaterländische Bilder-Chronik aus der Geschichte des Österreichischen Kaiserstaates című kiadványban jelentek meg, 1850-ben Bécsben. Közzéteszi Szvoboda Dománszky Gabriella. Kiállítási katalógus, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest 1998 32 Arthur Asa Berger: Narrative in Popular Culture and Everyday Life. London 1997 33 Hayden White: A történelem terhe. (Horror metaphysicae) Budapest 1997, 21. 34 David Carr: A történelem realitása. In: Narratívák 3. A kultúra narratívái. Budapest 1999, 73. 35 Grafikai képciklusok strukturalista módszerrel való elemzésére tesz kísérletet Thomas Jäger, aki dolgozatában az irodalmi narratívakutatás eredményeit is hasznosítja. Thomas 161