MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 51. ÉVFOLYAM (2002)
2002 / 3-4. sz. - ADATTÁR - CSONGOR DÉNES: Vidéky János ifjúkori grafikai munkái
JEGYZETEK 1 Kremmer Dezső: A régi Buda és Pest könyvekben, képekben. A Magyar Bibliofil Társaság harmadik kiállításának katalógusa. Budapest 1922, 7. 2 Bubics Zsigmond: Magyarországi várak és városoknak a M. N. Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Budapest 1880, Ill-IV. 3 A trónörökös mértankönyve. Budapest 2001. A Balassi Kiadónál megjelent hasonmás kísérőfüzete. 4 Schoen Arnold: Budapesti képek, könyvek Csillag Béla gyűjteményében. Budapest 1936, 28. sz. 5 Szántai Lajos gyűjteménye. Régi magyar metszetek. Látképek, térképek életképek, arcképek. Budapest 2001, 29. sz. 6 Rózsa György: Budapest régi látképei. Második kiadás: Budapest 1999,154. sz. A másolat I. állapota megjelent: Der Wohlerhitzte brennend und verbrennete Ofen... Im Jahr 1686. 10-11. lap között. A II. állapot megjelenési helyét nem ismerjük. A röplap egyetlen példánya: Országos Széchényi Könyvtár, Apponyi metszet 966. sz. A könyv, amelyben megjelent: Ch. Boetius: Ruhm-belorberter / und Triumph-Leuchtender / Kriegs-Helm... Nürnberg 1686. II. rész, 370-371. lap között. A II. állapot javított címmel megjelent: Bestürmet und erstürmete / Stadt Ofen... Nürnberg 1686, 72-73. lap között. A nyomtatott magyarázat a könyv szövegében. A lap valószínűleg Johann Azelt műve: Rózsa i. m. 154.b. 8 Az első megjelenési hely címe: E. G. Happelius: Hochverdiente / Ehren-Seule... - ez Frankfurtban és Lipcsében jelent meg, a másiké: Der siegreich geendigte... XV Jährige / Türcken-Krieg, ez Hamburgban látott napvilágot. Rózsa i. m. 154.a. 9 Rózsa i. m. 154.f., 154.d. (Heuss kiadása), 154.e. (Londonban jelent meg) és 154.f. számok (Greischer kiadása). 10 Rózsa i. m. 154.g., 154.h., 1654.L számok. 11 A lap címe: Wahre Fürstellung / der durch die Christliche /siegreiche Waffen mit accord dem Türckiscen / Jach entrissenen Ungarn / Statt und Westung / ERLA. Im Jahr Christi 1687. Rézmetszet, 28,7 x 36,9 cm. Megjelent: THEATRI EUROPAEI CONTINUATI Dreyzehender Theil. Franckfurt am M. MDCXCVIII. 38-39. lap között. Lásd: Voit Pál és munkatársai: Heves megye műemlékei. II. Budapest 1972, 50, 9. sz.. Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken, 1515-1800. I. kötet. A mai Magyarország. Budapest 2001, 96. kép. 12 Osterreichische Nationalbibliothek, Kartensammlung, ltsz.: K III. 117.299. A lap átdolgozott II. állapota a wroclavi Egyetemi Könyvtárban: Rózsa i. m. 31. sz. RÓZSA György H-1027 Budapest, Margit krt. 56. Kulcsszavak: Buda ostroma, 1686, Justus van der Nypoort, rézmetszetek / Key words: siege of Buda, 1686, Justus van der Nypoort, engravings VIDÉKY JÁNOS IFJÚKORI GRAFIKAI MUNKÁI Vidéky János „mint a fővárosi iparrajziskola igazgatója" említésre méltó szerepet játszott a magyar művészetben. A Magyar Művészet 1890-1919 című kézikönyv [1] szerint az 1880-as években a kereskedelemügyi minisztérium megbízásából magyar stílusú abroszokat tervezett harmadmagával, melyeknek motívumai átterjedtek más iparművészeti tárgyakra. Ezen kívül a kötet egyebet nem említ a művészről, annak ellenére, hogy az iparrajz-oktatás területén kifejtett tevékenysége - mint a Vasárnapi Újság 1891. évi 28. számából kitűnik - jelentős volt. Erről az említett cikkből részletes információk nyerhetők. Annál kevesebb adat ismert azonban ifjúkori grafikusi tevékenységéről. A Művészet Magyarországon 1830-1870 címmel a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja által 1981-ben rendezett kiállítás egyetlen művét sem mutatta be, s a katalógushoz csatolt tanulmánykötet [2] meg sem említi. Pataky Dénes A magyar rézmetszés története című kötetében [3] - a Vasárnapi Újság említett cikke nyomán - röviden ismerteti életrajzát, de mindössze öt metszetét sorolja fel. Ezek közül négy 1848-ban készült politikai karikatúra, egy pedig a „Kétfogó. Magyar társas táncz Kőhegyitől, zenéjét szerző Therniáról." [Sic!] című zenemű címlapja (1852). [4] Tekintve, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye által 2000 március-májusában Magyarországi kottacímlapok 1848-1867 címmel rendezett tárlat [5] előkészítése során a művész jelzésével több, eddig publikálatlan metszete is fellelhető volt, úgy tűnik, érdemes néhány szót vesztegetni a művész életútjának kezdeti szakaszára. A művek ismertetése előtt hadd idézzem a Vasárnapi Újság említett számából a művész ifjúkorára vonatkozó adatokat. Ezek feltehetően hitelesek, mivel a cikk még a művész életében jelent meg. „Vidéky János a művészet iránti szeretetet atyjától, Vidéky Károlytól örökölte, ki a maga idejében réz- és aczélmetszetű, valamint kalligrafikus műveivel szerzett nevet. János 1827. január 17.-én Pesten született. Iskolai tanulmányai mellett nyelvek elsajátításával és a zenével is foglalkozott, s mint 19 éves ifjútól több zenedarab jelent meg.]6] Hajlamai azonban a festészethez vonzották, melyben jó tanítói voltak, atyja pedig a rézmetszésre oktatta; ezenkívül a fametszést is megtanulta. A szabadságharcz egyetemi tanulmányai között találta, előbb mint magyar miniszteri hivatalnok Debreczenbe követte a kormányt, később, mint önkéntes vett részt a harczban. Kis-Bagon, mint sebesült, muszka fogságba is jutott. Műízlésének kifejlődését főképp gr. Zichy Lászlónénak köszöni, kinek fiával együtt járván iskolába, szünnapjait nagyobbára e családnál töltötte Pélen, Tolna megyében, hol Sterio hírneves festő útmutatása mellett a festészetet gyakorolta. A szabadságharcz lezajlása után előbb Fajszon Kurd Vinczénél, utóbb Somssich József kaposújlaki kastélyában, részben pedig Gráczban töltötte az időt 1852-ig. E bujdosása után az ekkor Velenczében lakott gr. Berchtold családnál volt nevelő s ott folytatta az akadémián tanulmányait." A művész további életútjának ismertetése témánk szempontjából mellőzhető. Az 1885-ben megjelent Wurzbach-féle lexikon [7] a művészről írt szócikkében téves, hiányos és ellentmondásos adatokat tartalmaz. Születésének időpontját 1840 körül jelzi. Első adatát az 1863-ban megjelent „Gazetta ufficiale di Venezia"-ból meríti, mely szerint lényegében autodidakta. A keresztények üldözése Pompei utolsó napjaiban című festményéről elítélőleg szól. A szócikkhez fűzött kiegészítésekben említett, a Tudományos Gyűjteményben 1834-ben és 1839-ben, keresztnév említése nélkül publikáló szerző koránál fogva nem azonosítható a szóban 346