MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 52. ÉVFOLYAM (2003)
2003 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - RITOÓK PÁL: Az Epreskerti Kálvária a források tükrében
TANULMÁNYOK AZ EPRESKERTI KÁLVÁRIA A FORRÁSOK TÜKRÉBEN Az összes magyarországi kálváriaépítménnyel összehasonlítva minden bizonnyal az epreskerti kálvária a legkiemelkedőbb alkotás mind építészeti szempontból, mind a részletek megformálását tekintve. Az egykori pesti józsefvárosi kálváriát Stróbl Alajos szobrászművész kezdeményezésére 1893-ban kövenként vitték át mai helyére, a VI. kerület Bajza utca 41. szám alá, az Epreskertbe. Ezért az új helyén is már száz éve álló építmény a művészettörténeti irodalomban is inkább az epreskerti kálvária néven ismert (1. kép). A szabadon álló, kör alaprajzú, barokk stílusú kálváriaépítmény a Képzőművészeti Egyetem epreskerti telepén, a Bajza utca, Kmetty György utca, Szondi utca és Munkácsy Mihály utca által határolt, nagyjából téglalap alakú, 28.345. helyrajzi számú telek közepén fekszik az Egyetem műtermei között egy enyhe kiemelkedésen. Elhelyezésénél az utcahálózathoz igazították tájolását, így főtengelye a kápolna jelenleg használt bejáratán át délkelet-északnyugati irányban húzódik. Az építményes kálváriák sorába tartozó alkotás a Kálvária-hegyet, Krisztus jeruzsálemi kereszthalálának helyét tisztán mesterséges, építészeti eszközökkel idézi fel. Az építmény magját alkotó kör alaprajzú kápolnát kilenc szakaszból álló árkádsor veszi körül (2. kép). A kápolna és az árkádok feletti fonatos mellvédű teraszra két, ellentétes irányból induló ívelt karú lépcső vezet fel. A két induló lépcsőkar tíz lépcsőfok után közös pihenőn találkozik a kápolna bejárati ajtaja fölött. Ez a pihenő a belső kápolnafalig húzódó kis terasszá szélesedik. Erről indul ismét ellentétes irányban két ívelt lépcsőkar, amely öt lépcsőfok, egy-egy kis pihenő és újabb hat lépcsőfok után ér fel a kápolna fölötti teraszra. 1. A kálvária nyugat felől, 1993. Szilágyi Edit felvétele