MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 52. ÉVFOLYAM (2003)

2003 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - RITOÓK PÁL: Az Epreskerti Kálvária a források tükrében

TANULMÁNYOK AZ EPRESKERTI KÁLVÁRIA A FORRÁSOK TÜKRÉBEN Az összes magyarországi kálváriaépítménnyel össze­hasonlítva minden bizonnyal az epreskerti kálvária a leg­kiemelkedőbb alkotás mind építészeti szempontból, mind a részletek megformálását tekintve. Az egykori pesti jó­zsefvárosi kálváriát Stróbl Alajos szobrászművész kezde­ményezésére 1893-ban kövenként vitték át mai helyére, a VI. kerület Bajza utca 41. szám alá, az Epreskertbe. Ezért az új helyén is már száz éve álló építmény a művészettör­téneti irodalomban is inkább az epreskerti kálvária néven ismert (1. kép). A szabadon álló, kör alaprajzú, barokk stílusú kálvá­riaépítmény a Képzőművészeti Egyetem epreskerti tele­pén, a Bajza utca, Kmetty György utca, Szondi utca és Munkácsy Mihály utca által határolt, nagyjából téglalap alakú, 28.345. helyrajzi számú telek közepén fekszik az Egyetem műtermei között egy enyhe kiemelkedésen. El­helyezésénél az utcahálózathoz igazították tájolását, így főtengelye a kápolna jelenleg használt bejáratán át délke­let-északnyugati irányban húzódik. Az építményes kálváriák sorába tartozó alkotás a Kál­vária-hegyet, Krisztus jeruzsálemi kereszthalálának he­lyét tisztán mesterséges, építészeti eszközökkel idézi fel. Az építmény magját alkotó kör alaprajzú kápolnát kilenc szakaszból álló árkádsor veszi körül (2. kép). A kápolna és az árkádok feletti fonatos mellvédű teraszra két, ellen­tétes irányból induló ívelt karú lépcső vezet fel. A két in­duló lépcsőkar tíz lépcsőfok után közös pihenőn találko­zik a kápolna bejárati ajtaja fölött. Ez a pihenő a belső kápolnafalig húzódó kis terasszá szélesedik. Erről indul ismét ellentétes irányban két ívelt lépcsőkar, amely öt lépcsőfok, egy-egy kis pihenő és újabb hat lépcsőfok után ér fel a kápolna fölötti teraszra. 1. A kálvária nyugat felől, 1993. Szilágyi Edit felvétele

Next