Túzok. Madártani tájékoztató, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Kovács Gábor - Magyar Gábor: A feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni) határozása és előfordulása Magyarországon

A feketeszárnyú székicsét Magyarországon meg kell erősítenie, a szárny hegyessége a hal­vány sarlósfecske (Apus pallidus) és a sarlós­­fecske (Apus apus) szárnycsúcsához hasonlóan használható jegynek mutatkozik a két faj elkülö­nítésében: hegyes szárnycsúcs a két gyakoribb fajnál, míg a közel egyforma hosszú két külső evező révén tompább szárnycsúcs a ritkább fa­rok, azaz a halvány sarlósfecske és a feketeszár­nyú székicsér esetében. Farokvilla. A feketeszárnyú székicsérnek észre­vehetően rövidebb és kevésbé villás a farka, a lábak rendszerint el is érik a villa tövét, míg a székicsér hosszabb és mélyebben villás farkának tövét nem éri el a láb (Harris et al. 1996). Szárnybélés. A székicsérek szárnybélése csak akkor tűnik fel valódi rozsdavörös színében, amikor a nap fénye szinte merőlegesen vetül rá, tehát többnyire teljes hátfényben, és akkor is csak oldalt forduló madáron tudjuk a szárny­bélés színét helyesen megítélni. Bár magányos madarat követve az előbb-utóbb megfelelő pozí­cióba kerülhet, tucatnyi köröző madár esetében e bélyeg már semmiképpen nem a legjobban használható. Szárny színe felülről. A szárnyfedő tollak szí­nezete sötét mogyoró krém színű, így a másod­rendű evezők és azok fedői között markáns színkontraszt nem figyelhető meg a feketeszár­nyú székicsér esetében, míg székicsérnél a szárnyfedők fakóbb, esetenként szinte homok­sárga színe legtöbbször élesen elüt a kéz- és karevezők sötétbarna színétől. Mell színezete: Repülő székicséreken a mell és a has színezete éles kontrasztot ad, szinte orr­ként különül el a mell színe, míg a fekete­szárnyú székicsérnél a két testtáj színe jobban egybemosódik. Földön álló madár A földön álló madarak rendszerint nyugodtan viselkednek, és a hangjukat sem hallatják, to­vábbá ekkor a másodrendű evezők szegélye és a szárnybeélés sem figyelhető meg. A madár alkata és színezete segítségével mégis ugyanolyan biz­tonsággal meghatározhatjuk a fajt, mint repülő madár esetében. Ilyenkor a testtartásra, a csüd hosszára, a fej és a hát színezetére, valamint a csörző és a kantár színezetére kell odafigyel­nünk. Testtartás. A feketeszárnyú székicsér testtartása meredekebb, mely oldalról a hát vonalának a földdel bezárt szögéből, szemből a földtől ma­gasabban elhelyezkedő mellkasból, és ennek kapcsán jellegzetesen „pingvinszerű” tartásból mérhető le. E testtartást részben a hosszabb láb is eredményezi (lásd alább). Láb. A feketeszárnyú székicsér csüdje mintegy 5-6 mm-rel, azaz 15-20%-kal hosszabb a széki­csér csődjénél, mely a másik faj ismeretében, és a testtartással együtt használva azonnal szembe­tűnő bélyeg. Vaurie (1965) a csüd vastagabb és kikelyezettebb voltát, valamint az erőteljesebb lábujjakat és rövidebb, hajlottabb karmokat is megemlíti a két faj közötti eltérések között, ezek azonban a terepen kevéssé használható bélyegek. Csőr és kantár. A csőr kisebbnek tűnik a széki­cserekénél, részben amiatt, hogy azon kevesebb vörös szín található, ezáltal kevésbé feltűnő, részben tényleges méretbeli különbségek foly­tán, mivel a feketeszárnyú székicsér csőre mintegy 10%-kal vékonyabb a székicsérénél (Cramp & Simmons 1983). A vörös szín a feke­teszárnyú székicsér esetében rendszerint csak a szájzugtól a tollal fedett régióig, míg széki­csérnél egészen az orrnyílásig terjed (Harris et al. 1996). A kevesebb vörös a csőrön és a kifeje­zetten sötét színű, kissé elmosódott kantár, melynek fekete színe gyakran a fej elülső részé­re is ráterjed, jellegzetes arckifejezést kölcsönöz a feketeszárnyú székicsérnek. Fejszín és fejforma. A fej mogyoróbarna színe a fejtetőtől kezdve a tarkó felé fahéjbarna színbe megy át, kontrasztot adva a hát ugyancsak mo­­gyorókrém-csokoládé színével. A fej lapos hom­lokkal indul és elég hegyesen csúcsosodik, a székicsérek kerekdedebb fejével szemben. Bár e bélyegek viszonylagosak (sokban függ a tollazat borzoltságától és a megfigyelés szögétől) és gyakorlatot is igényelnek, segítséget nyújthat­nak olyan madarak esetében, ahol a terepviszo­nyok akadályozzák a lábhossz és a testtartás megítélését. Szemgyűrű: Székicséren a világos színű szem­gyűrű az alsó szemhéjon félkörívben körbeter­jed és többnyire a felső szemhéjon is vékonyan megtalálható, míg feketeszárnyú székicséren rendszerint csak az alsó szemhéj hátulsó kéthar­madán kivehető (Harris et al. 1996). Felsőtest színe. Bár a székicsér esetében elő­fordulhatnak szélsőséges színvariációk, általá­nos szabályként elmondható, hogy a feketeszár­nyú székicsér esetében a hát és a szárny színe-

Next