Madártani tájékoztató, 1993
1993-01-01 / 1. szám
MADÁRVÉDELEM Az árasztások hatása az 1992-es nyári aszály idején a Hortobágy madárvilágára 1992-ben rendkívül száraz, aszályos idő járt tavasztól kezdve a Hortobágy térségében is. Ennek káros hatása főleg a sekélyebb, zsombékos mocsárrétek gyors kiszáradásában, majd az aszály fokozódásakor a mocsarak igen nagymértékű apadásában jelentkezett. Ekkor a Hortobágy jelentős vízimadár-világát jórészt a halastavak, valamint a mesterségesen elárasztott területek vonzották. Az elöntések csak kis részben szolgáltak fészkelőhelyül, sokkal jelentősebbek voltak táplálkozóhely gyanánt. Jelen összefoglalónkban röviden ismertetjük a Hortobágy 8 mesterséges árasztása közül az 5 jelentősebbet, majd táblázatba foglalva közöljük a lényegesebb fajok előfordulását. Az adatsorban szereplő fajok jelzik az élőhelyek természetvédelmi értékét, az árasztások sikeres voltát. A gyakorlati madárvédők és a csupán megfigyelési céllal idelátogatók véleménye egységes: 20-50 ha-os, sekély vizű elöntésekre igen nagy szüksége van a száraz, aszályra hajlamos időjárású Hortobágy vízimadárvilágának. Tárkány-és Angyalháza északnyugati részén még 1991-ben történt egy erős árasztás, melynek hatása 1992 nyarának közepéig érződött. Az 50-60 ha-os területen hosszú zátonyok, szigetek emelkedtek a felszín fölé. A mélyebb foltokon a gyékény állománya záródott, máshol a nyílt vizeket csak kevés káka, szittyó, csetkáka mozaikolta. Változatos madárvilágában a gulipán költése, az átnyaraló darvak rendszeres előfordulása mellett 40 fehérszárnyú szerkő június közepéig való időzése eseményszámba ment. Batlák, kanalasgémek fontos táplálkozóhelyeként is számontartották. A június végi, július eleji nagy helyi felhőszakadások a vízállást kissé javították, elodázták a kiszáradását. Büdös-lapos Kócsújfalu mellett, a Kis-Tárkányi tanya romjainál 1991-ben még libatelep volt. A kb. 5000 pld-os kártékony sereglet szinte gyökerestől kiirtotta a harmatkásás, hernyópázsitos mocsárrét növényzetét. Kártékony buzgalmuknak a gyékényesek .