Magyar Alföld, 1937 (6. évfolyam, 1-103. szám)
1937-03-21 / 23. szám
Vasárnap, 1937 március 21 Mindenfelé nyugtalanság, forrongás, elégedetlenség, sztrájk és háború teszi változatossá az emberek életetét a világháború utáni úgynevezett békének ezekben a napjaiban. Alig van, vagy talán nincs is ország, ahol huzamos ideig teljes nyugalom és békesség honolna. Rettenetes földalatti és földfeletti erők működnek, forrnak, sisteregnek többnyire titokban, de sokszor nyilvánosan is. Ily körülmények között százszorosan fontos létérdeke a csonka országban tengődő maroknyi magyarságnak, hogy az egész világon szinte általánossá lett zűrzavarral és békétlenséggel ellentétben itt bent nálunk csend, nyugalom és béke legyen. Ámde nem a temető békéjére és csöndjére áhítozunk mi, hanem arra a békére és nyugalomra, amelyet csak egy igazi népi politikát folytató kormány tud biztosítani. Ilyen közmeganyugvást ígérő kormányzatot várunk Darányi-kormánytól s ellenzéki pártállásunk mellett is hinni akarjuk, hogy Darányiban nem fogunk csalódni. Annál fájdalmasabban érint bennünket az a sajnálatos incidens, ami a magyar egyetemi ifjúság március tizenötödiki Vigadóbeli ünnepét botrányba fullasztotta. Pillanatig sem kételkedünk a mai magyar egyetemi ifjúság hazafiságában, áldozatkészségében, sőt józan mérsékletében sem. De ugyanakkor azt se tételezhetjük fel, hogy a budapesti államrendőrség, vagy annak legfőbb parancsolója ne volna ép olyan jó magyar érzéssel eltelve. És a botrány mégis megtörtént s alkalmat ad arra, hogy ellenségeink kedvük szerint kihasználhassák ellenünk s telekürtöljék a világot, hogy a hires magyar szabadságünnepen a magyar egyetemi ifjúságot a magyar rendőrség gummibotokkal és kardlappal zavarta szét. Két tanulságot vonhatunk le ebből a botrányba fullasztott március 15 iki ünnepségből. Az egyik az, hogy nem elég ünnepi fáklyákat gyújtani a márciusi eszméknek, hanem azokat meg is kell valósítani. Ne menjen el addig aktív miniszter március 15-iki ünnepre, amíg nincs sajtószabadság, mert komédiává sülyeszti a mi legszentebb ünnepünket. A másik tanulság pedig az, hogy a szélsőséges agitációt csírájában el kell fojtani, akármelyik oldalról származzék is az. Azt azonban jegyezzük meg, hogy csak annak a kormánynak van joga és ereje bármely oldalról jövő szélsőséget elfojtani, amelyik ugyanakkor feltétlen tiszteletben tartja a polgárságnak alkotmányos jogait pártállásra tekintet nélkül. Vessük el tehát végkép azt a szégyenletes és ostoba balhiedelmet, hogy a magyar nép még mindig éretlen a titkos választói jogra, más szóval az állampolgári jogoknak arra a nívójára, amelyet immár nyugaton, de a Balkánon is elértek már. 4.fd ÍO fillér VI. évfolyam, 23. szám írta: dr. Marik Dénes Rólunk szól ez a könyv, Féja Géza könyve, a Tiszavidékről, tájairól, embereiről, történelméről, társadalmi távlatairól. A Tiszántúl és egyben Magyarország „viharsarkának“ nevezi Féja Géza tájunkat, Békés, Csanád és Csongrád vármegyét, ahol az elmék és szívek soha sem tudnak belenyugodni a meglévőbe, a megvalósult Magyarországba. Ennek a tájnak végzete van. Valamikor az ország ama harmadához tartozott amely a királyi hercegek birtoka, tehát a birodalmi ellenzék szervezkedésének főfészke volt. De nagy szerepet vitt ez a táj a Dózsa-felkelés idejében, nemcsak a parasztság, a mezei nemesség egy része is csatlakozott a parasztkirályhoz. De erős öntudata megszenvedtette e tájat a török-magyar harcok korában, a török hadak áradása szinte teljesen elpusztította népességét. Később a jobbágyfelszabadítás gondolata a nagy alföldi mezővárosokban talált legerősebb visszhangra, az 1848-as szabadságharc forradalmi vívmányai közül a szociális tartalmúak váltották ki erre a leghangosabb lelkesedést. A népi mozgalmak a szabadságharc után sem ültek el ezen a vidéken és a ki nem elégített rétegekben örökös a vágy sorsuk megújítása iránt. A déli Tiszavidék népe csodálatos nép. Féja Géza írja : „Ez a nép mindig készen volt, hogy újra kezdje az életét, mely ezer év óta dermedten áll kísérletek és gyorsan elbukó országos szándékok tüzében és ködében. Ha egy szikra arra repült, Tiszántúl mindjárt kigyűlt s égett gyönyörűen, mintha tudata volna egy különb, emberibb magyar életről.“ Rólunk szól ez a könyv. Kegyetlen életünkről, rettenetes sebeinkről. Tájainkról, városainkról, társadalmunkról. Gyuláról ezt irja : maga a vármegye dióhéjban. A dzsentri gyülekezőhelye, tisztviselőváros, feudális végvár, parasztváros és kisiparos központ. Tiszántúl egész társadalmi végzetét összesüritve szemlélhetjük itten. Főutcáját sin szeli át, azonban ne ijedjünk meg, nem a villamosítás ördöge kisért, hanem rajta ormótlan kocsi s előtte a sin oldalán egymástól messzire fogott uradalmi lovak lépkednek. A feudalizmus jelképe. Ez a tisztviselőváros nem tud és nem akar modern polgári várossá fejlődni, de a parasztságot sem engedi az előtérbe és igy korszerű, műveit agrárváros sem lehet belőle. A város középosztálya persze csak a népi törekvésekkel szemben egységes, különben rengeteg kasztra oszlik. A magyar kasztrendszernek Gyula a „szent városa“ De sorra jönnek a könyvben Gyulavári,azután az ószövetségi falu, Doboz, a pusztuló arisztokratával és pusztuló parasztsággal, a két Kígyós, az agrárproletár fészek és a nagybirtok ellentéte. Nemkülönben érdekes kép, amit Békéscsabáról a vármegye legvárosiasabb városáról rajzol meg, aminek mai arcát — az író szerint — elsősorban Áchim L. András forradalmi magatartása teremtette meg. Csabán nem hatalmasodott el a restaurált áldzsentri és a bürokrácia. A város egész arca, társadalmi szervezete, életüteme ellent mond neki. De annak is élénk példája Békéscsaba, hogy az adott társadalmi viszonyok között milyen a forradalmi hajlamú városnak, a kis „Nagyváradnak“ sorsa honunkban. Békéscsaba mégis zavaros képlet. Sokkal inkább agrárváros mint például Szeged s agrárlakossága szívósabban őrzi a paraszthagyományokat, a nagyipar viszont olyan lüktetést olt életébe, amilyent egyetlen alföldi városunkban sem tapasztalhatunk. Egész sajátságos izt ad neki a megmaradt parasztkultúra s a modern nagyipari élet összefonódása. Kitűnő éleslátással, a tények hideg mérlegelésével tükrözi vissza Békés társadalmi és gazdasági képét is, kellő gazdaságpolitika és gazdasági nevelés nélkül lassan elsorvadó szegényparasztságát, konzervativizmusának áldatlan állapotában. A könyvben a legszebb sorok azok, amiket a békésmegyei parasztságról ír Féja. Amint írja , a magyar parasztság sehol sem képviselt az országban olyan feltörekvő szándékot, mint Békésben. A békési magyarság szociális tudata a parasztság élén járt mindig. Békés nem egyezkedésre, félmegoldásokra, hanem történelmi fordulatokra vágyott, tehát a legnagyobb magyar történelmi szándékot képviselte. Ez a nép példát mutat a dunavölgyi népek békés, termő együttélésére és együttműködésére is csakúgy, mint a kötelező társadalmi hősiességre. Nem ilyen felemelő az a megállapítása, amit a vidék basairól, békéiről és janicsárairól ír. Ezeket a megállapításokat nem is írjuk ide. A könyvnek van néhány döbbenetes illusztrációja. Közöttük egy képen három reform-földes meztelen gyermek olyan megrázó, olyan tragikusan jövőt mutató állapotban, hogy nézőjüknek ökölbe szorul a keze. Ezt a könyvet éber lelkiismeretű emberek csak elszoruló szívvel olvashatják. Közigazgatási vezetőink ne is vegyék a kezükbe, elöl ásásuk után nem tudnának nyugodtan aludni. a Magyar Alföld szerkesztőségének, kiadóhivatalának és a „Dürer" nyomdának telefonszáma. Az új OFB-rendelet (Saját tudósítónktól) Nagyjelentőségű rendeletet szavazott meg a héten a 33-as bizottság a földreform során földhöz és telekhez jutottak érdekében. A rendelet lényegesen mérsékli a földreform alkalmával ingatlant kapott törpebirtokosok fizetési kötelezettségeit. A megváltási ár fejében az ingatlanok tulajdonosa általában az eddigi ár kétharmadát fogja fizetni. A házhelyhez juttatottak pedig bizonyos esetekben a megváltási ár bírói mérséklését kérhetik. Az átlagos engedményen felül a hadirokkant, hadiárva, hadiözvegy, valamint az arany- és ezüst vitézségi éremmel kitüntetett a megváltási árból további 25% engedményt kap. Ezenkívül az 1929 év előtti időből hátralékos haszonbérnek és kamattartozásnak csak a felét kell fizetni. Az ezen időre teljesített fizetéseket pedig a vételárból teljesen le kell vonni. Az 1929—1936 évekre csak a már csökkentett megváltási ár évi 3 százalékának megfelelő kamatot lehet felszámítani és ha valaki többet fizetett, úgy ezt a többletet a megváltási árból le kell vonni. Az 1937 január 1-étől kezdve a megváltási árból így még fennmaradt tartozást évi 4 százaléknak megfelelő 3 százalék kamatot és 1 százalék tőketörlesztést magába foglaló 47 évi annuitás-részletekben tartozik a földhöz juttatott megfizetni, a házhelyhez juttatott pedig 25 éven át évi 5 75 százalékának megfelelő tőke- és kamatrészletekben tartozik törleszteni. Lényeges rendelkezés még, hogy a kettőnél több gyermekkel rendelkező földhöz juttatott gyermekenként 5 százalék mérséklést kap az elmaradt kamatból. Kétségtelen, hogy ez a rendelkezés alkalmas lesz a földreform pénzügyi kérdéseinek végleges rendezésére. Amíg ez a rendelet végrehajtása meg nem történik, a kimozdítási eljárás országosan szünetel. A hajdúnánási választás (Saját tudósítónktól) A Maday Gyula hirtelen halálával megüresedett hajdúnánási kerületben megindult a választási harc. A Független Kisgazdapárt a lapjának főszerkesztőjét, Szakács Andort jelölte egyhangú lelkesedéssel, aki már az 1935 évi választáson elenyésző szavazataránnyal maradt kisebbségben. Szakács Andor azóta is fenntartotta és élesztette a kerülettel való szoros kapcsolatát, így az abszolút győzelem esélyével készül a választásra. A NÉP hivatalos jelöltje vele szemben dr. Benkő Géza hajdúmegyei tisztifőügyész, de jelöltet állított a Festetich-féle nyilaspárt is. A hét folyamán Tildy Zoltán vezetésével hat kisgazdapárti képviselő utazott le a kerületbe és vasárnapra újabb képviselők és pártvezetőségi tagok jelennek meg a kerületben. Szkács Andornak eddig több mint 5000 ajánlása gyűlt össze. VECSERNYÉSNÉL legolcsóbban szerezhet be férfi- és gyermekruhákat, női- és leányka-kabátokat, kosztümöket, -------------------- férfi- női- és gyermekcipőket és minden divatárut. Mielőtt a fenti cikkekből szükségletét beszerezné, saját érdekében okvetlen győződjék meg áraimról. Minden cikkből nagy választék! Üzlet: Gyulán, a kőhid mellett.