Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja, 1961. január-június (1-25. szám)

1961-01-07 / 1. szám

? A Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja 1. szám. A beszedési kifogásra tehető észrevétel benyújtási ha­tárideje változatlanul a kifogás kézhezvételétől számított S'napi az észrevételre adható válasz benyújtási határ­uk se ugyancsak változatlanul az észrevételi határidőt követő­­ nap -4. A közületi szervek egymás közti fizetésének módja — az alábbi kivételektől eltekintve — a felek közötti megállapodástól függ. A fizetési módra vonatkozó meg­állapodás megkötését a Bank nem köti meghatározott formához és a feleknek a megállapodást — a tervsze­rinti fizetési megállapodás kivételével — nem kell a Banknál előzetesen igazolniuk. A megállapodással kap­csolatos vita eldöntése a szerződési vitára fennálló álta­lános szabályok szerint döntőbizottság hatáskörébe tar­tozik. Abban az esetben, ha az egyik fél vitatja a meg­állapodás fennállását, ezt a körülményt a Banknál is be kell jelenteni. A­­ választható fizetési módok a következők: 500 és 1000 Ft között — 1S60 Ft felett — — — 500 Ft-ig — — — — készpénzfizetés vagy átutalás, készpénzfizetés, átutalás, be­szedési megbízás (határidős és azonnali), tervszerinti fizetés (az értékhatár az egyes terv­szerinti fizetési megbízásokra vonatkozik), vagy elszámolási utalvány, átutalás, beszedési megbízás (határidős és azonnali), terv­­szerinti­ fizetés, vagy elszámo­lási utalvány. A fizetési módok választhatósága kiterjed az áru­szállításból és szolgáltatásból, valamint a közületi szer­­vek között fennálló bármely elszámolási viszonyból eredő pénzkövetelés kiegyenlítésére, ha egyébként a vá­lasztott fizetési mód igénybevételének feltételei fenn­­állanak. Nem terjed ki a fizetési módok választhatósága a) az Országos Takarékpénztárnál vezetett számlákkal kapcsolatos pénzforgalomra, b) az állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolá­sokra (pl.: nyereségbefizetés, adófizetés, társadalombiz­tosítási követelés, értékcsökkenési leírás befizetése stb.), c) a beruházási és felújítási szállítás, vagy munkák, továbbá az építési (szerelési) munkák ellenértékének be­­követelésére, illetve kiegyenlítésére. Ezekben az esetek­ben a vonatkozó jogszabályok, illetve a 220 1958. (P. K. 37.) P. M. sz. utasítás, valamint a 101.900 1959. (V. R. 2.) I. Fkv. B. sz. rendelet szerint kell eljárni, d) a vasúti fuvardíjakra, mellékdíjakra, iparvágánydí­jakra, kocsiálláspénzekre, 6000 forintot meg nem haladó kocsisérülési és ponyvajavítási díjakra, amelyeket közületi szervektől továbbra is hitelezetten fuvarinkasszóban kell bekövetelni. A balesetből eredő kocsisérülési kárigénye­ket (elismerő nyilatkozat alapján), továbbá a 6000 forin­tot meghaladó kocsisérülési és ponyvajavítási költségeket azonnali beszedési megbízás útján kell bekövetelni, e) a terv szerinti fizetési rendszerben mutatkozó elszá­molási és rendkívüli különbözetekre, f) a kiskereskedelmi beszerzésekre, amelyeknél az el­lenértékét 500 forintig készpénzzel, 500 és 1000 forint kö­zött készpénzzel vagy elszámolási utalvánnyal, 1000 fo­rint felett pedig elszámolási utalvánnyal kell kiegyenlí­­­t­­eni, g) végül a mezőgazdasági felvásárlás ellenértékének ki­­­egyenlítésére, az akkreditívvel (hitellevéllel) biztosítót követelésekre, valamint az olyan egyéb követelésekre amelyeknek kiegyenlítésére a jogszabály vagy a Bám­ körlevele meghatározott fizetési módot ír elő (pl.: jog­erős bírósági vagy döntőbizottsági határozat végrehaj­tása stb.). Határidős vagy azonnali beszedési megbízással csal áruszállításból vagy szolgáltatásból eredő — számlával , teljesítést igazoló okmánnyal (átvételi elismeréssel) alá­támasztott követeléseket lehet érvényesíteni. A megálla­podás alapján benyújtott azonnali beszedési megbízásúl a „Megállapodás alapján” jelzést kell feltüntetni. Az ilyen beszedési megbízással szemben jelentkező esetleges vis­­szakövetelést 500 forint értékhatár felett határidős vi­szontbeszedési megbízással lehet érvényesíteni. Nem al­kalmazható ez az eljárás az 500 forint alatti visszaköve­­­telési igényekre, amelyeket át kell utaltatni az egyszám­­­lára. Nemfizetés esetén az 5. pontban foglaltak szerin kell eljárni. Elszámolási utalvánnyal történő fizetésben az elszá­molási utalványra vonatkozó általános szabályok szerint akár helyi, akár pedig helyközi viszonylatban m­eg lehe állapodni.­­ Terv szerinti fizetésben csak az előírt feltételek fenn­állása esetén lehet megállapodni. Az írásba foglalt meg­állapodás egy példányát a szállító számláját vezető bank­fióknál is be kell nyújtani. A szállító javára mutatkozó elszámolási különbözetét — 500 forint értékhatár alatt ii — határidős beszedési megbízással, a fizető javán mutatkozó elszámolási különbözetét pedig átutalással kell rendezni. Ezeket a megbízásokat az elszámolással egyide­jűleg kell benyújtani. A rendkívüli különbözeteket min­­­den esetben átutalással kell kiegyenlíteni. 5. Abban az esetben, ha a megállapodás szerint a fi­zetés átutalással történik, a számlát és a teljesítést iga­zoló okmányokat, ilyenek hiányában a követelés tárgyá­nak (jogalapjának) és összegének megjelölését (kiszámí­tását) tartalmazó egyéb okmányt vagy fizetésre felszólító­ levelet a benyújtási határidőn belül az adósnak kel közvetlenül megküldeni. Az elküldött számlán (felszólító­ levélen vagy egyéb okmányon) fel kell tüntetni az elkül­dés (kézbesítés, postai feladás) napját. Abban az esetben, ha a fizetésre köteles fél a követe­lés jogosságát nem vitatja, a tartozást átutalási megbízás­sal olyan időpontban köteles kiegyenlíteni, hogy az legké­sőbb a számlán (egyéb okmányon) feltüntetett okmány­elküldési naptól számított 8. munkanapon a hitelező bankszámláján jóváírásra kerüljön. Az átutalási megbí­záson — a közlemények rovatában — fel kell tüntetni a követelés jogcímét, az áruszállítás vagy szolgáltatás napját, más tárgyú tartozás esetén az esedékessé­g napját végül hivatkozni kell a számlára (vagy egyéb okmányra, is. Az átutalási megbízások határidőben történő benyúj­tására és pontos kitöltésére figyelemmel kell lenni, mer a hiányosan kiállított megbízásokat a Bank visszaküld és az ebből eredő, valamint az egyéb késedelem esetén a Bank az átutaló terhére bírságot szabhat ki. Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárn az olyan átutalásoknál is, amelyeknél jogszabály, szer­ű

Next