Magyar Állatorvosok Lapja, 1979 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 9. szám - Nagy Béla - Antal Árpád - Rátz Ferenc: A borjak cryptosporidiosisának magyarországi előfordulása
586 MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1979. SZEPTEMBER 11), kórokozó jelentőségükről egységes állásfoglalás a szakirodalomban nem található. Hazai irodalomban a cryptosporidiosis ismertetését szolgáló adatokat nem találtunk. A szarvasmarha cryptosporidiosisáról Pandera és másainak első leírását (8) követően, 1971-től kezdve több külföldi közlemény jelent meg, többnyire az újszülöttkorú borjak hasmenéses megbetegedéseinek okára irányuló vizsgálatok eredményeként (8, 11). Az alábbiakban a cryptosporidiumoknak két, hasmenéses borjú bélcsatornájában való kimutatását ismertetjük. Saját vizsgálatok Anyag és módszerek Egyik mgtsz szarvasmarhatelepéről a 8—10 napos borjak Colifurán-kezelésre csak részlegesen gyógyuló hasmenése okának kiderítése céljából három, kb. kéthetes — 2 elhullott és egy élő, moribund — borjút küldtek vizsgálatra. Az utóbbi borjú egy napos megfigyelés (végbélhőmérséklete 37,1 °C) után elhullott. Elhullás után azonnal mintát vettünk a csípőbeléből fény- és elektronmikroszkópos (5) vizsgálatra. Ezen kívül elvégeztük mindhárom borjú vékonybelének és parenchymás szerveinek (lép, máj, vese) bakteriológiai, valamint Giemsa szerint megfestett (4) vékonybélkeneteinek mikroszkópos vizsgálatát. A hullák vékonybélkenetét konjugátumok (Norden Laboratories) segítségével a rota- és koronavírusok (6) kimutatása céljából haminofluoreszcensz módszerrel vizsgáltuk. Eredmények Kórbonctani vizsgálattal mindhárom hullában oltógyomor- és bélhurutot találtunk, a csípőbél és remesebél nyálkahártyáján néhány apró vérzéssel. Az agyvelők szövettani vizsgálatával mindössze kisagyödémát lehetett megállapítani. A parenchymás szervek bakteriológiai vizsgálata negatív eredményű volt, s a vékonybél aerob flórája sem utalt konkrét baktériumos megbetegedésre. A májakban és oltógyomortartalmakban a furazolidonmérgezésnél megszokott értékeknél jóval kisebb mennyiségű (máj: 9—17 ppm*, gyomortartalom: 8—12,5 ppm) furazolidon volt. Negatív eredményre vezettek az egyéb, szóbajöhető fém-, peszticid- és alkaloidamérgezésre irányuló vizsgálataink is. Az intézeti megfigyelés alatt elhullott borjú vékonybeléből kitenyésztett E. coli-törzsek 199 antigént (7) nem hordoztak, enterotoxin-termelő képességet szopósegérpróbában nem mutattak, s az ismert borjú-enteropatogén szervcsoportok közül egyikbe sem voltak besorolhatók (1), tehát jelenlegi ismereteink alapján nem enteropatogén E. coli baktériumoknak minősültek. A borjak vékonybélkenetének korona- és rotavírus-specifikus konjugátumokkal * jug/ml 1. kép. Gryptosporidiumokkal fertőződött borjú csípőbélmetszete. Lerövidült bélbolyhok, hipertrofizált kripták, mononukleáris sejtes beszűrődés H.—E.: eredeti nagyítás 25 x 2. kép. A bélhámsejtek mikrobolyhai közé ágyazódott Cryptosporidiumok ( \ ) Félvékony metszet. Toluidinkék-festés: eredeti nagyítás 2000 x