Magyar Állatorvosok Lapja, 1979 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1979 / 9. szám - Nagy Béla - Antal Árpád - Rátz Ferenc: A borjak cryptosporidiosisának magyarországi előfordulása

586 MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1979. SZEPTEMBER 1. kép. Gryptosporidiumokkal fertőződött borjú csípőbél- metszete. Lerövidült bélbolyhok, hipertrofizdlt kripták, mononukleáris sejtes beszűrődés H.—E.: eredeti nagyítás 25 x 2. kép. A bélhámsejtek mikrobolyhai közé ágyazódott Cryptosporidium ok ( \ ) Félvékony metszet. Toluidinkék-festés: eredeti nagyítás 2000 x 11), kórokozó jelentőségükről egységes állásfogla­lás a szakirodalomban nem található. Hazai iro­dalomban a cryptosporidiosis ismertetését szol­gáló adatokat nem találtunk. A szarvasmarha cryptosporidiosisáról Panciera és mtsainak első le­írását (8) követően, 1971-től kezdve több külföldi közlemény jelent meg, többnyire az újszülöttkorú borjak hasmenéses megbetegedéseinek okára irá­nyuló vizsgálatok eredményeként (8, 11). Az aláb­biakban a cryptosporidiumoknak két, hasmenéses borjú bélcsatornájában való kimutatását ismer­tetjük. Saját vizsgálatok Anyag és módszerek Egyik mgtsz szarvasmarhatelepéről a 8—10 napos borjak Colifurán-kezelésre csak részlegesen gyógyuló hasmenése okának kiderítése céljából három, kb. két­hetes — 2 elhullott és egy élő, moribund — borjút küld­tek vizsgálatra. Az utóbbi borjú egy napos megfigyelés (végbélhőmérséklete 37,1 °C) után elhullott. Elhullás után azonnal mintát vettünk a csípőbeléből fény- és elektronmikroszkópos (5) vizsgálatra. Ezen kívül elvé­geztük mindhárom borjú vékonybelének és parenchymás szerveinek (lép, máj, vese) bakteriológiai, valamint Giemsa szerint megfestett (4) vékonybélkeneteinek mikroszkópos vizsgálatát. A hullák vékonybélkenetét konjugátumok (Norden Laboratories) segítségével a rota- és koronavírusok (6) kimutatása céljából iramuno- fluoreszcensz módszerrel vizsgáltuk. Eredmények Kórbonctani vizsgálattal mindhárom hullában oltógyomor- és bélhurutot találtunk, a csípőbél és remesebél nyálkahártyáján néhány apró vérzéssel. Az agyvelők szövettani vizsgálatával mindössze kisagyödémát lehetett megállapítani. A parenchy­más szervek bakteriológiai vizsgálata negatív eredményű volt, s a vékonybél aerob flórája sem utalt konkrét baktériumos megbetegedésre. A má­jakban és oltógyomortartalmakban a furazolidon- mérgezésnél megszokott értékeknél jóval kisebb mennyiségű (máj: 9—17 ppm*, gyomortartalom: 8—12,5 ppm) furazolidon volt. Negatív eredmény­re vezettek az egyéb, szóbajöhető fém-, peszticid- és alkaloidamérgezésre irányuló vizsgálataink is. Az intézeti megfigyelés alatt elhullott borjú vé­konybeléből kitenyész­tett E. co/i-törzsek К99 antigént (7) nem hordoz­tak, enterotoxin-termelő képességet szopósegér- próbában nem mutattak, s az ismert borjú-entero- patogén szerocsoportok közül egyikbe sem voltak besorolhatók (1). tehát je­lenlegi ismereteink alap­ján nem enteropatogén E. coli baktériumoknak mi­nősültek. A borjak vé­konybélkenetének koro­na- és rotavírus-specifi- kus konjugátumokkal * jug/ml

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék