Magyar Állatorvosok Lapja, 1983 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 1. szám - Glózik András: Változatlan célokért, megváltozott feltételek között
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1983. 38. (1.) 3—6. 3 Változatlan célokért, megváltozott feltételek között A fejlett szocialista társadalom építésében kiemelt szerepet tölt be államunk. Sokrétű funkciói közül meghatározó szerepe van a gazdasági építőmunka, azon belül az élelmiszertermelés irányításának. Az állami munkának ez az oldala van a legszorosabb, a szó igazi értelmében napi kapcsolatban a termelőmunkával, az állampolgárokkal. Az államigazgatás szerveinek feladata, hogy érvényt szerezzenek a kötelező állami előírásoknak, rendelkezéseknek. Az élet valamennyi területén előtérbe került az államigazgatási munka fejlesztése, korszerűsítése, összhangban gazdasági életünk gyors, a változó gazdasági környezethez igazodó fejlődésével. Az államigazgatás szüntelen megújulását igényli állampolgáraink államunkba vetett bizalma és egyre növekvő törvény tisztelete is. Az állategészségügy jogszabályainak és szervezeti rendszerének korszerűsítését mi is ennek, a valamennyi területre kiterjedő munkának a részeként kezdtük el. Tisztában voltunk vele, hogy az élet az állategészségügyi szakigazgatási munkában sem bírja el a merev ragaszkodást az egyszer kialakított hatásköri, szervezeti keretekhez. Jogszabályaink némelyike több mint 25 éve íródott. Megjelenésük óta nemcsak a társadalmi és gazdasági életünk fejlődött nagyot, hanem a szaktudomány területén is jelentős előrehaladás következett be. Hazánk exportra orientált élelmiszertermelésében alapvetően fontos szerepet tölt be a mintegy 200 milliárd forint értéket elérő termelő állatállományunk. Ennek, a nemzeti vagyon jelentős részét képező állatállománynak egészségvédelme, a termelési biztonsága, az állati eredetű élelmiszernyersanyagok veszteségmentes feldolgozása, az állatok, azok termékeiből előállított élelmiszerek igényes piacokon való értékesítési lehetősége megbízható állategészségügyi hátteret igényel. Jogszabály-előkészítő munkánk során általános igényként kellett figyelnünk a túlszabályozás elkerülésére, az ügyintézés, a hatósági eljárások egyszerűsítésére, a hatáskörök decentralizálására, és arra, hogy az állategészségügy állami feladatainak ellátása ne jelentsen újabb terheket az állami költségvetésnek és ne okozzon indokolatlan többletkiadást az állattartóknak sem. Figyelemmel kellett lennünk arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben megnőtt az állatállomány koncentrációja, ugyanakkor jelentős számú haszonállat található több százezer egyéni állattartónál; — felgyorsult az állattenyésztésben a technológiai fejlődés (változás); — nagy genetikai képességű, de nagyobb biológiai igényű, a környezet hatásaira érzékenyebb és alacsonyabb ellenálló-képességgel rendelkező fajtákat, hibrideket vontak a termelésbe; — nagymértékben bekapcsolódtunk a nemzetközi személy- és állatforgalomba, amely fokozza a lehetőséget járványos állatbetegségek kórokozóinak hazánkba való behurcolására; — exportunkban egyre nagyobb szerepet foglal el a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek bővülő köre, amelyek minőségi kritériuma a meghatározott fertőző állatbetegségektől való, az esetek többségében tartós mentesség és a feldolgozás magas szintű higiéniája; — alapvető változáson ment keresztül gazdasági irányításunk, amelynek ma már meghatározó eleme a gazdasági érdekeltség és a vállalati önállóság. Mindezek figyelembevételével alkotta meg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1981. évi 3. számú törvényerejű rendeletét az állategészségügyről. A tvr. ez ideig a legmagasabb szintű jogszabály, amely keretjellegű, és korszerű tudományos eredményekre támaszkodva átfogóan szabályozza nemcsak a szoros értelemben vett állattartást, hanem tartalmazza az állatok takarmányozásával, szállításával, forgalmazásával, a betegségek megelőzésével és a gyógyszerellátással kapcsolatos előírásokat, továbbá rendelkezik a rendkívüli járványveszély esetén szükséges tennivalókról is. Figyelemmel az állategészségügynek a közegészségügügyel és az élelmiszer-előállítással való szoros összefüggéseire, ezeknek az érdekeknek a védelmét is szolgálva foglalja össze a legfontosabb követelményeket. Kifejezi azt az elvet, hogy a megelőzés az állategészségügy alapja, ezért ebben a munkában az állattartóknak növekvő felelőséggel kell részt venniök. A cél az, hogy az állategészségügy össztársadalmi feladattá váljék. Tekintettel az állatok és az állati eredetű élelmiszerek külkereskedelmünkben elfoglalt helyére, a tvr. a nemzetközi követelményeknek is megfelel. A tvr. végrehajtása több jogszabály kidolgozását igényelte. Ezért a 611981. (IV. 12.) MÉM számú rendelet (vhr.) népgazdasági, belső érdekeket és a nemzetközi kapcsolatokat érintő kérdéseket szabályoz. Intézkedik a hatósági feladatok ellátásáról. Figyelemmel arra, hogy jelenleg sem a személyi, sem az anyagi feltételek nem teszik lehetővé az üzemi állatorvosok mellőzését a hatósági feladatok ellátásában, ezért a beruházásokkal és az exportszállításokkal kapcsolatos hatósági feladatok kivételével a többi hatáskörrel felruházhatók. Megfogalmazza az állattartók, az állatorvosok, illetőleg a hatóság feladatait. Az állatbetegségek megelőzésében elsősorban az állattartók kötelezettségeit írja elő abból kiin-