Magyar Állatorvosok Lapja, 2000 (122. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 12. szám - IN MEMORIAM - Szent-Iványi Miklós: Dr. Fehér Miklós (1921-2000)

JUBILEUM_________________ Kardeván professzor 75 éves Alma materünk kórbonctani tan­székének volt vezetője, köztisz­teletben álló professzora, Karde­ván Andor 75 éves. A Toldy Ferenc gimnázium­ban (Bp.) érettségizett (1943). Ál­latorvosi diplomájának megszer­zése (1948) előtt hallgatóként már a kórbonctani tanszéken de­monstrátorként tevékenykedett. Sályi professzor mellett módja volt a patológia elemeinek, rejtel­meinek és a pontos munkának a megismerésére, majd 38 évig ak­tív művelésére. Régi elhatározása és terve szerint hatvan éves korá­ban (1985-ben) ment nyugdíjba. Szakmai életútját annak idején lapunkban ismertettük. A jó egészségnek, szellemi frissességnek örvendő Kardeván professzor lelkileg, szellemisé­gében nem hagyta el egykori munkahelyét, amelynek munká­ját ma is figyelemmel kíséri. Ha kérjük, mindig számítani lehet önzetlen segítségére. Ez lényé­ből, s abból is adódik, hogy szakmai életútja során hivatását szolgálatnak tekintette. Az oktatásban a pontosság, írásos tudományos munkáiban, beleértve tankönyvét is, az egy­szerű, világos, szabatos fogalma­zás és az orvosi helyesírás alapel­veinek következetes alkalmazása Karasszon Dénes 75 éves Karasszon Dénes Budapesten szü­letett 1925-ben. A középiskolát a Sárospataki Református Főgimná­ziumban végezte. Érettségi (1943) után állatorvosnak tanult. A lóagy­­velő oldalkamrai érfonatának hámsejtjeiben előforduló zárvány­testek hisztokémiai analíziséből doktorált 1949-ben. Érdeklődése attól kezdve folyamatosan az álla­tok központi idegrendszere kü­lönféle megbetegedéseinek tanul­mányozására irányul. Előbb a fer­tőző sertésbénulás agyszövettant jellemezte, és a nyelvművelésben ma is jellemzi. Tizenöt nyugdíjas év történé­seiben a mindennapos gondok mellett, örömöt jelentettek szá­mára, s nagy megtiszteltetésnek vette, hogy 1993-ban az Állator­vos-tudományi Egyetem tisztelet­beli doktor, 1999-ben professor emeritus címmel ismerte el egye­temi munkásságát. Korai nyug­díjba vonulása után még számos tudományos és szakmai szerve­zetben töltött be tisztségeket, és kamatoztatta kiváló ismereteit. Hét évig volt még titkára a Tudo­mányos Minősítő Bizottság Állat­­tenyésztési és Állatorvos-tudo­mányi Szakbizottságának, tagja az MTA Állatorvos-tudományi Bi­zottságának, az Acta Veterinaria Flungarica szerkesztőbizottságá­nak és az MTA Helyesírási Bizott­ságának. Részt vett az orvosi he­lyesírás alapelveinek előkészíté­sében, majd egy háromtagú bi­zottságban a végleges javaslat ki­dolgozásában, valamint az állat­­tenyésztési szakszavak helyesírá­si szabályai kidolgozásában. A közelmúltban szüntette meg tagságát az MTA Magyar Nyelvi Bizottságában, de ma is aktív az European Journal of Veterinary Pathology szerkesztőbizottságá­ban. Több, a közelmúltban meg­elváltozásait tanulmányozta, majd a gyermekbénulás elleni Salk, ill. Sabin vakcinák ártalmatlansági próbáját végezte majomkísérletek­ben. Az ehhez szükséges felkészü­lését a Bécsi Neurológiai Kutatóin­tézetben, és a Moszkvai Össz- Szövetségi Akadémia Poliomyeli­tis és Vírusos Encephalitis Kutató­­intézetben folytatott hosszabb ta­nulmányutak tették lehetővé. Ez irányú kutatásai elismeréseként bízták meg WHO-szakértőként Angliában a Sabin vakcina ellen­jelent állatorvosi szakkönyv és számos cikk szakavatott lektora. 75. születésnapján köszöntjük az egész állatorvos-társadalom ne­vében. Tisztelettel gondolunk személyére ismerősként, tanít­ványként napi diagnosztikai mun­kánkban. A fiatalabb generációval pedig odaadó munkájának gyü­mölcse, a Háziállatok kórboncta­­na I.-II. c. tankönyve köti össze. További jó egészséget és újabb szakmai sikereket kívá­nunk­ Vetési Ferenc őrzésére létrehozott bizottság munkájában való részvétellel. Tanulmányokat végzett a ve­szettség kórfejlődésének jobb megismerésére. Majmokon foly­tatott vizsgálatai alapján magya­rázattal szolgált a veszettség kli­nikai tüneteinek a kimutatható agyszövettani elváltozások agyi lokalizációjával való összefüggé­seire; szíriai hörcsögön végzett vizsgálataival a hypothalamus és a vegetatív idegrendszer szerepét világította meg a veszettség kór­fejlődéstanában. Rókákon végre­hajtott agyszövettani vizsgálatai­val a limbicus rendszer bántal­­mazottságát mutatta ki a veszett- MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2000. DECEMBER

Next