Magyar Állatorvosok Lapja, 2014 (136. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1. szám - Orbán Éva: A címlapon látható képről

■ A CÍMLAPON LÁTHATÓ KÉPRŐL A tűz felhasználása a hús hőkezelésére jelentős előnyt biztosított az ősemberek szerencsésebbjei számára, mert csökkentette a hússal a szervezetbe kerülő fertőzések és paraziták számát. Ugyancsak előnyöket élveztek azok a nép­csoportok (egyiptomiak, föníciaiak, zsidók, mohamedánok), amelyeknek a vallási előírásai meghatározták, hogy mely állatfajok húsát fogyaszthatják, és azt hogyan kell kezelniük. Európában a középkor elején pápai, a 13. századtól világi rendeletek sora határozta meg a húsvizsgálat menetét és a húsfogyasztás feltételeit. A tudományos húsvizsgálat alapjait azonban csak a 19. század második felében rakták le, amikor bebizonyosodott, hogy a húson vagy a húsban található parazita fejlődési alakok elfogyasztása parazitás fertőzést, az élelmiszerekben elszaporodott baktériumok pedig ételmérgezést okoznak. Az 1880-as években már jónéhány vágóhídon működött bakteriológiai laboratórium, és a humánorvoslás is egyre jobban elfogadta az állatorvosok munkáját és szerepét ezen a közegészségügyi szempontból kulcsfontosságú területen. Robert von Ostertag (1864-1940) így fogalmazott a 20. század első éveiben: „Lejárt az idő, amikor az állatorvos a beteg állatokat gyógyította. Manapság fontos élelmiszer-higiéniai feladatokat látnak el a közegészségügy érdekében." Hazánk ebből a szempontból is lépést tartott a fejlődéssel: az állat­­egészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. törvénycikk, az 1888. évi 40.000 sz. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet, az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. törvénycikk és az 1900. évi 95.000 sz. földmívelésügyi miniszteri rendelet egyaránt érin­tette a húsvizsgálatot. Az igazán mélyreható szabályozást a húsvizsgálat tárgyában kibocsátott, 1908. évi 54.300 számú földmívelésügyi miniszteri rendelet jelentette. Nagy segítséget nyújtott a kor állatorvosainak a Vágóhídi Szemlét szerkesztő Rónai Mihály és Vámos Jenő Húsvizsgálók könyve c. mun­kája (1910), majd az Állatorvosi Kézi Könyvtár XX. kötete, továbbá Richard Edelmann Húshygiénéje, amelyet Frank József és Graf Miksa székesfővárosi állatorvosok fordítottak le és alkalmaztak a hazai viszonyokhoz 1916-ban, többek között a vonatkozó rendeleteket is egységes szerkezetben beemelve az eredeti műbe. E komoly monográfiák nem voltak előzmény nélküliek. A Veterinarius már 1885-ben cikksorozatban szolgált adatokkal a hússzemlére vonatkozó törvény előkészítéséhez. Hutyra figyelme már 1888-ban kiterjedt a fővárosi húsvizsgálat helyzetére. Rátz 1893-ban összefoglalta a gümőkóros szarvasmarhák húsának megítélésére vonatkozó tudnivalókat, Kukunevic pedig 1899-ben adott ki vezérfonalat a húsvizsgálathoz. 1907-től az Állatorvosi Lapok mellékleteként megjelent a Hússzemle. Hazánkban az 1908-as rendelet szabályozta először részletesen a megvizs­gált hús jelölését, az ún. húsbélyegzők használatát. A nyers húsok szisztema­tikus jelölésével csak a 19. század utolsó évtizedeiben találkozunk Európában és az USA-ban egyaránt. A jelölés (amelynek színe, formája, elhelyezése szabályozott volt) biztosítékot adott arra, hogy a hús szakszerű állatorvosi vagy húsvizsgálói ellenőrzésen esett át és biztonsággal fogyasztható. A címlapon dr. Fekete Tibor kőbányai hatósági állatorvos húsbélyegzői láthatók, amelyeket utóda, dr. Kiss László ajándékozott az Állatorvos-tör­téneti Gyűjteménynek. A bélyegzők a 20. század második felében vol­tak használatban. A háttérben egy korábbi húsvizsgáló-generációnak, a székesfővárosi közvágóhíd állatorvosainak tablója látható 1906-ból, a szakma olyan kiemelkedő egyéniségeivel, mint Breuer Albert, Rónai Mihály, Vámos Jenő és Kazár Gyula, akinek a fia (maga is többek között a HÁESZ vezető főállatorvosa) a rendelkezésünkre bocsátotta a képet. Orbán Éva Terjeszti: Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Előfizetési és Árus­menedzsment csoport. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, valamint a hírlapot kézbesítőknél, e-mailen:hirlapelofizetes@posta.hu. To­vábbi információ: 06-80/444-444. Ügyfélszolgálat. Tel.: 362-8114, Fax: 362-8104. Külföldön terjeszti: Color Interpress Kft., 1039 Budapest, Hatvany L. u. 14. Tel.: 243-9232, Fax: 243-9242. Előfizetési díj 1 évre: 18 480 Ft. A Magyar Állatorvosok Lapja 2014. január -----------------1 MAGYAR I-------------­ ÁLLATORVOSOK Ш IL A P J A I 2014/7 Hungarian Veterinary Journal Alapította - Established by Dr. NÁDASKAY Béla 1878 Vol. 136. No 1. - Budapest, Jan. 2014 ■ FŐSZERKESZTŐ-EDITOR-IN-CHIEF Dr. VISNYEI László­­ SZERKESZTŐBIZOTTSÁG - EDITORIAL BOARD Dr. Abonyi Tamás, Dr. Bíró Ferenc, Dr. Búza László, Dr. Dunay Miklós, Dr Farkas Róbert, Dr. Fekete Sándor, Dr. Fodor László, Dr. Gál János, Dr. Gálfi Péter, Dr. Gönci Gábor, Dr. Laczay Péter, Dr. Manczúr Ferenc, Dr. Nagy Béla, Dr. Nemes Imre, Dr. Németh Tibor, Dr. Ozsvári László, Dr. Sályi Gábor, Dr. Seregi János, Dr. Solti László, Dr. Sótonyi Péter, Dr. Szieberth István, Dr. Tuboly Tamás, Dr. Varga János, Dr Vetési Ferenc, Dr. Visnyei László (elnök), Dr Vörös Károly Szerkesztő: Dr. Fábián Tiborné Szerkesztőségi titkár: Baráth Edina­­ SZERKESZTŐSÉG - EDITORIAL OFFICE H-1078 Budapest, István u. 2. Hungary Levélcím: 1400 Budapest 7. Pf. 2. Telefon: (36-1) 34-13-023 (36-1) 47-84-100/8961,8960, 8962 Telefax: (36-1) 34-13-023 Internet: http:/www.univet. hu/mal E-mail: mal@aotk.szie.hu­­ KIADÓ - PUBLISHER Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet H-1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: (36-1)36-28-100 Telefax: (36-1) 36-28-104 Internet: www.agrarlapok.hu E-mail: info@agrarlapok.hu Felelős kiadó: DR. MEZŐSZENTGYÖRGYI DÁVID, a NAKVI főigazgatója . LAPTULAJDONOS ,, VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ■ Hirdetések felvétele Szerkesztőségben Telefonifax: (36-1)34­13-023 Kiadóban Telefon: 06-20 996-9239 Telefax: (36-1)470-0410 E-mail: info@agrarlapok.hu Minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Állatorvosok Lapjára való hivatkozással lehet. A hirdetések és egyéb rek­lámkiadványok tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal. ■ Nyomdai előkészítés DÁVID ILDIKÓ : NYOMÁS DOK-Press Kft. 8200 Veszprém, Pápai u. 37/a . INDEX: 25531 ■ HU ISSN 0025-004 X

Next