Magyar Almanak 1795-dik esztendőre (Bécs, 1795)
Elöjáró beszéd
ELÖJÁRÓ BESZÉD. Itt van e’ folyó esztendőre való Magyar , melly sokkal későbben szabadúlt ki a’ sajtó alól, mint sem a’ Publikum várta, és én is kívántam volna. Mit tehetek rólla, hogy hasznos igyekezetemet mások megakadályoztatták. Melly nagy kedvességet nyert légyen az el múltt esztendőben ki adatott M. Almának a’tudományokat, és nemzeti nyelvünket betsülte é s kedvelle Hazánkfijai előtt , elegendő tanúbizonyságok a’ hozzám küldött érdemes levelek. Találtattak mindazonáltal ollyak is, a’kik ezen hasznos igyekezetemet ótsárlották, és a’ legsimább nádon is pörtsöt kerestek, kiknek trágár beszédekkel keveset gondolok. Hogyha iények szerént nem volt, és most, is nintsen ezen munkám, írjanak jobbat, ’s az által táfollyanak meg engemet. Régi esméretes példabeszéd a’ Magyaroknál: Al melly tyúk sokat karitsál, keveset tojik, így a’ melly ember másnak hasznos munkájában gántsot keres, maga vagy ki nem merészel a tudós világ’ piatzára állani, vagy ha ki áll is, nevettséges egeret szül. Ennekelőtte esztendővel azt ígértem a’ Magyar Publikumnak, hogy minden idén eggy Európai Birodalomnak Statistikáját fogom ezen munkácskámba beiktatni; be is teljesítettem volna tett fogadásomat, hogyha másfelé nem térítették volna gondolatomat a’ legsimább nádon is görcsöt kereső.