Magyar Belorvosi Archivum 14. (1961)
1961 / 1. szám - Dr. Dobory Júlia - dr. Asztalos Miklós: Hepatitis gyakorisága egészségügyi dolgozókon
MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM A MAGYAR ORVOSOK,GYÓGYSZERÉSZEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZABAD SZAKSZERVEZETE BELGYÓGYÁSZ SZAKCSOPORTJÁNAK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM * 1961 * 1. SZÁM A Debreceni Orvostudományi Egyetem II. sz. BelklinikájánakTf 7g( (goló : Dr. Petrányi Gyula) közleménye Hepatitis gyakorisága egészségügyi dolgozókon írta : D г. В О В О E Y JÚLIA és Dr. ASZTALOS MIKLÓS Hippokrates óta ismeretes, hogy a sárgaság zárt közösségeken belül járványosan léphet fel. Már a VIII. században találtunk feljegyzést (1) arra vonatkozóan, hogy a sárgaságot fertőző betegségként kell kezelni. Zakariás pápának ez a korát megelőző észrevétele azonban sajnos feledésbe merült. Újra Botkin (2) foglalt állást hangsúlyozottan a fertőzéses kórok mellett, de egészen az első világháborúig még olyan kiváló egyének, mint Virchov (3) és Eppinger (4) sem ismerték fel a betegség infectiosus eredetét. Csak az első világháború után, részben a háborús tapasztalatok, részben nagyfokú elterjedése miatt ismerték el járványos, fertőző voltát. A második világháború utáni elterjedettsége már pandemiásnak nevezhető. Az esetek nagy része anictericus. A hepatitis epidemica előfordulása zárt csoportokon belül jelenleg is feltűnő (katonaság, internatus, stb.). Az emberről emberre terjedés útja sok esetben követhető. Kétféle infectio forrás, illetve typus lehetséges: 1. a beteg környezetében sárgaságos egyén volt; 2. a beteg kb. fél éven belül inoculatio útján fertőződhetett (injectiót, transfusiót, vaccinát kapott, vagy vért vettek tőle, esetleg műtéten esett át). Az első esetben kontakt fertőzésről, a második esetben inokulációs fertőzésről beszélünk. Az epidemiás, emberről-emberre faeco-orálisan terjedő, rövid lappangási idejű betegség okozója az „A” vírus. Ez a beteg vérében, székletében, duodenum nedvében a sárgaság kezdetétől számítva kb. 4—6 hétig fertőzőképesen jelen van. A „B” vírus a parenterálisan terjedő inoculatiós sárgaság kórokozója csak a vérben van jelen. Lappangási idő hosszú. A hepatitis epidemica az egészségügyi dolgozóknál foglalkozási veszély (5). Főleg fiatalok betegszenek meg az osztályra kerülés idején. Az immunitás hiánya magyarázhatja e jelenséget. Az infekció útja a kontakt fertőzés, tehát főleg „A“ típusú. Ezután még inokulációs fertőzés lehetősége is fennáll. Minden védőintézkedés, mely a faecoorális közvetítést csökkenti — kézmosás, elkülönítés, gumikesztyű stb. — csökkenti a megbetegedések számát. A gamma globulin védelmet biztosíthat az „A“ typusú hepatitis ellen (6). 1952-től kezdődően 1959-ig átvizsgáltuk a II. sz. Belklinika hepatitis-osztályának beteganyagát az egészségügyi dolgozók megbetegedési arányszámára és a megbetegedés módjára vonatkozóan. A 496 hepatitiszes betegünk közül 80 volt eü. dolgozó , 16,1%. A hepatitiszes eü. dolgozók foglalkozása a következőképpen oszlott meg: Az „egyéb“ rovatba azokat a klinikán vagy kórházban "dolgozókat vettük, akik közvetlenül nem egészségügyi dolgozók, mégis rendszeresen érintkezhettek hepatitisszel, például betegfelvevő tisztviselők, mosodai alkalmazottak. Nem vettük ide azonban például a kertészetben vagy a fűtőházban dolgozókat. Statisztikánkban feltűnő az eü. dolgozók 16%-os arányszáma a hepatitiszes betegek között. Ha országos viszonylatban kb. 0,5%-nak vesszük az eü. dolgozók és medikusok számát az összlakosságra vonatkoztatva, ez azt jelenti, hogy az eü. dolgozók megbetegedése 32-szer gyakoribb, mint más foglalkozásúaké. Kétségtelen, hogy ez az arány túlzott, mert a klinikák beteganyagában általában mindig több az eü. dolgozó, mint más intézménynél és ehhez járul még, hogy klinikai dolgozót, medikust akkor is felvettünk hepatitisszel, mikor ilyen osztályunk nem is volt és az eü. dolgozók kórházi megoszlása más betegségre vonatkozóan is eltér az országos foglalkozási viszonyszámtól. Bár a felsoroltak miatt az anyag részletesebb statisztikai-matematikai feldolgozásra nem megfelelő, mégis a különbség olyan feltűnő, hogy véletlennek nem tulajdonítható (5). Érdekes adat még a megbetegedettek közt a fiatalok nagy száma: 60% a 30 éven aluli. Valószínű, hogy az orvosok, ápolók az osztályra kerülés elején fertőződnek. A medikusok zöme Orvostanhallgató................................ 18 p~N Sebész és műtős dolgozó .............. 17 21,25% Belgyógyász.......................................... 10 12,5 % Ápoló, laboráns................................... 18 22,5 % Egyéb ..................................................... 17 21,25% Összesen................................................. 80 100,0 %