Magyar Belorvosi Archivum 14. (1961)

1961 / 1. szám - Dr. Dobory Júlia - dr. Asztalos Miklós: Hepatitis gyakorisága egészségügyi dolgozókon

MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM A MAGYAR ORVOSOK,GYÓGYSZERÉSZEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZABAD SZAKSZERVEZETE BELGYÓGYÁSZ SZAKCSOPORTJÁNAK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM * 1961 * 1. SZÁM A Debreceni Orvostudományi Egyetem II. sz. Belklinikájá­nakTf 7­g( (­go­ló : Dr. Petrányi Gyula) közleménye Hepatitis gyakorisága egészségügyi dolgozókon írta : D г. В О В О E Y JÚLIA és Dr. ASZTALOS MIKLÓS Hippokrates óta ismeretes, hogy a sárgaság zárt közösségeken belül járványosan léphet fel. Már a VIII. században találtunk feljegyzést (1) arra vonatkozóan, hogy a sárgaságot fertőző be­tegségként kell kezelni. Zakariás pápának ez a korát megelőző észrevétele azonban sajnos fele­désbe merült. Újra Botkin (2) foglalt állást hang­súlyozottan a fertőzéses kórok mellett, de egészen az első világháborúig még olyan kivá­ló egyének, mint Virchov (3) és Eppinger (4) sem ismerték fel a betegség infectiosus eredetét. Csak az első világháború után, részben a háborús tapasztala­tok, részben nagyfokú elterjedése miatt ismerték el járványos, fertőző voltát. A második világhá­ború utáni elterjedettsége már pandemiásnak ne­vezhető. Az esetek nagy része anictericus. A hepatitis epidemica előfordulása zárt csoporto­kon belül jelenleg is feltűnő (katonaság, internatus­,­ stb.). Az emberről emberre terjedés útja sok esetben követhető. Kétféle infectio forrás, illetve typus lehet­séges: 1. a beteg környezetében sárgaságos egyén volt; 2. a beteg kb. fél éven belül inoculatio útján fertőződ­hetett (injectiót, transfusiót, vaccinát kapott, vagy vért vettek tőle, esetleg műtéten esett át). Az első esetben kontakt fertőzésről, a második esetben inokulációs fer­tőzésről beszélünk. Az epidemiás, emberről-emberre faeco-orálisan terjedő, rövid lappangási idejű beteg­ség okozója az „A” vírus. Ez a beteg vérében, székleté­ben, duodenum nedvében a sárgaság kezdetétől szá­mítva kb. 4—6 hétig fertőzőképesen jelen van. A „B” vírus a parenterálisan terjedő inoculatiós sárgaság kór­okozója csak a vérben van jelen. Lappangási idő hosszú. A hepatitis epidemica az egészségügyi dol­gozóknál foglalkozási veszély (5). Főleg fiatalok betegszenek meg az osztályra kerülés idején. Az immunitás hiánya magyarázhatja e jelenséget. Az infekció útja a kontakt fertőzés, tehát főleg „A“ típusú. Ezután még inokulációs fertőzés le­hetősége is fennáll. Minden védőintézkedés, mely a faecoorális közvetítést csökkenti — kézmosás, elkülönítés, gumikesztyű stb. — csökkenti a megbetegedések számát. A gamma globulin vé­delmet biztosíthat az „A“ typusú hepatitis el­len (6). 1952-től kezdődően 1959-ig átvizsgáltuk a II. sz. Belklinika hepatitis-osztályának beteg­anyagát az egészségügyi dolgozók megbetegedési arányszámára és a megbetegedés módjára vonat­kozóan. A 496 hepatitiszes betegünk közül 80 volt eü. dolgozó , 16,1%. A hepatitiszes eü. dolgozók foglalkozása a követ­kezőképpen oszlott meg: Az „egyéb“ rovatba azokat a klinikán vagy kórházban "dolgozókat vettük, akik közvetlenül nem egészségügyi dolgozók, mégis rendszeresen érintkezhettek hepatitisszel, például betegfel­­vevő tisztviselők, mosodai alkalmazottak. Nem vettük ide azonban például a kertészetben vagy a fűtőházban dolgozókat. Statisztikánkban feltűnő az eü. dolgozók 16%-os arányszáma a hepatitiszes betegek kö­zött. Ha országos viszonylatban kb. 0,5%-nak vesszük az eü. dolgozók és medikusok számát az összlakosságra vonatkoztatva, ez azt jelenti, hogy az eü. dolgozók megbetegedése 32-szer gyako­ribb, mint más foglalkozásúaké. Kétségtelen, hogy ez az arány túlzott, mert a klinikák beteg­anyagában általában mindig több az eü. dol­gozó, mint más intézménynél és ehhez járul még, hogy klinikai dolgozót, medikust akkor is f­elvet­­­tünk hepatitisszel, mikor ilyen osztályunk nem is volt és az eü. dolgozók kórházi megoszlása más betegségre vonatkozóan is eltér az országos fog­lalkozási viszonyszámtól. Bár a felsoroltak miatt az anyag részletesebb statisztikai-matematikai feldolgozásra nem megfelelő, mégis a különbség olyan feltűnő, hogy véletlennek nem tulajdo­nítható (5). Érdekes adat még a megbetegedettek közt a fiatalok nagy száma: 60% a 30 éven aluli. Va­lószínű, hogy az orvosok, ápolók az osztályra kerülés elején fertőződnek. A medikusok zöme Orvostanhallgató................................ 18 p~­­N Sebész és műtős dolgozó .............. 17 21,25% Belgyógyász.......................................... 10 12,5 % Ápoló, laboráns................................... 18 22,5 % Egyéb ..................................................... 17 21,25% Összesen................................................. 80 100,0 %

Next