Magyar Belorvosi Archivum 22. Supplementum - A belgyógyászatról (1969)

Előszó

ELŐSZÓ Az elmúlt évek folyamán egyre gyakrabban kerültek szóba olyan kérdések, amelyek a bel­gyógyászat és a belgyógyászok helyzetére vonatkoztak. Mi a belgyógyász szerepe a beteg­­ellátásban? A nagy hagyományoknak megfelelően folyik-e a belgyógyászati kutatás, és ha igen, helyes irányban halad-e? Milyen szerep jut a belgyógyászatnak az oktatásban? Ennek fő súlya vajon még mindig a belgyógyászatra esik-e? Belgyógyásznak kell-e lennie a betege­ket általában ellátó körzeti orvosnak? A gyakorló orvos belgyógyász-e, és ha nem, mi a különb­ség a gyakorló orvos és a belgyógyász között? Szükségesek-e a belgyógyászatból leszakadt szakmák számára külön intézetek, és ha igen, marad-e létjogosultsága az általános belgyó­gyászattal foglalkozó intézetnek, klinikának vagy kórházi osztálynak? A belgyógyászatból leszakadt specialitások helyettesítik-e az általános belgyógyászatot, vagy továbbra is szükség van annak átfogó szerepére? Mi a helye a belgyógyászati képzésnek az orvosképzésben? Álta­lános belgyógyász vagy specialista oktassa-e a belgyógyászatot? A tudomány haladásával képes-e még egyetlen ember az egész belgyógyászat áttekintésére? Fenntartható-e a belgyó­gyászat mint önálló szakorvosság, és nem szükséges-e helyette inkább endokrinológia, hae­­matológia, gastroenterológia, kardiológia, nephrologia vagy más specialitás? A specialis­tákat összefogó társaságokon kívül van-e még szükség Belgyógyász Társaságra? Ha igen mi legyen a feladata a Magyar Belgyógyász Társaságnak? Milyen legyen a belgyógyászati szakvizsga és ne legyen-e helyette szakvizsga a belőle leszakadt specialitásokból? Van-e szük­ség több fokozatú szakvizsgára? Végül is be tudja-e tölteni a klasszikus belgyógyászat felada­tát a mai modern időkben? Mindezek olyan kérdések, amelyek nemcsak elméleti jelentőségűek, hanem gyakorlati fontosságúak. A vita e kérdéseken, és a megfelelő válasz kialakítása oktatásunk, kutató­munkánk és betegellátásunk szempontjából egyaránt fontos. Ezekből a gondolatokból fakadt az a törekvés, hogy a belgyógyászattal és a belgyógyászokkal összefüggő említett és csak ez­után felmerülő kérdések megtárgyalására ankétot hívjunk össze. Ez az ankét a Magyar Bel­gyógyász Társaság megrendezésében 1968. szeptember 28-án zajlott le. Az ankéton sok bel­gyógyász vett részt, és végighallgatta a referátumokat és a vitát Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is, aki a kérdést hozzászólásával is megvilágította. Minthogy belgyógyászaink nagy része az ankéton nem vehetett részt, célszerűnek látszott, hogy az ankét egész anyagát nyomtatásban is közrebocsássuk. Az ankét számos kérdést vetett fel és természetesen nem minden kérdésben hozott megoldást. Az elhangzott előadások és hozzászólások azonban mindenképpen hozzájárulnak a felme­rülő kérdések tisztázásához, és mindenképpen ^pgMSU^készségügyünk fejlődését. ff? Magyar Imre 5 Belorvosi supplementum f? Ku­yvtiz* ujf] 65

Next