Magyar Belorvosi Archivum 48. Supplementum (1995)
1995 / 1. szám. XV. Magyar Hematológiai Kongresszus - Malignus lymphomák
Malignus lymphomák Szabadelőadások „A” Szekció: Díszterem 1995. május 22. hétfő A GYERMEKKORI LYMPHOMÁKRÓL Magyarosy Edina, Zimonyi Ilona, Marosi Anikó, Debreczeni Judit Heim Pál Gyermekkórház, Budapest A gyermekkori lymphomák biológiája és klinikuma jelentősen különbözik a felnőttkori esetektől. Míg a gyermekkori non-Hodgkin lymphoma agresszív, rapidan progrediáló, kezelés nélkül gyorsan halálhoz vezető folyamat, a gyermekkori Hodgkin-kór a felnőttkorinál jobb indulatú, viszonylag benignus lefolyású kórkép. A gyermekkori lymphomák kezelése az elmúlt években egyre agresszívabbá vált és ennek megfelelően a gyógyulási ráta is jelentősen javult. 1990 és 1994 között kórházunkban 24 új lymphomás beteget diagnosztizáltunk, ebből 13 Hodgkin-kórban, 11 gyermek non-Hodgkin lymphomában szenvedett. A non-Hodgkin lymphomák kezelése stádiumtól és tumoreredetétől függően különböző kemoterápiás protokollokkal történt. Az I. és a II. stádiumú daganatok, valamint a nem-sejt eredetű lymphomák kezelésének eredményei kielégítők, míg a B-sejt eredetű előrehaladott stádiumú non-Hodgkin lymphoma terápiája még nem megoldott. Hodgkin-kórban kemo- és radioterápiát tartalmazó kombinált kezelést alkalmaztunk minden stádiumban. Mind non-Hodgkin lymphomában, mind Hodgkin-kórban új, az eddiginél hatékonyabb terápiás séma bevezetése vált szükségessé, erről szeretnénk beszámolni. PRIMAER GYOMOR-LYMPHOMÁS ESETEINK FONTOSABB KLINIKAI ADATAI Schneider Tamás, Molnár Zsuzsanna, Várady Erika, Fleischmann Tamás Országos Onkológiai Intézet, Budapest 1978. január és 1994. július között 506 non-Hodgkin lymphomás beteget kezeltünk osztályunkon. A vizsgálatok során 46 betegen (9,1%) igazoltunk gyomormanifesztációt, melyből 21 eset (4,1%) - Dawson és mtsai kritériumai alapján - primaer gyomor-lymphomának bizonyult. A 13 férfi és 8 nő átlagéletkora 52,6 év, 13 beteg a kifejezett, 8 beteg a mérsékelt malignitású szövettani csoportba tartozott. A diagnózist minden esetben műtétet követő szövettani vizsgálat biztosította (15 Billroth-iI, 1 Billroth-I, 5 totál gastroctomia, illetve 5 esetben splenectomia is történt). A műtétet követően 18 beteg kombinált kemoterápiás kezelésben részesült (CVP-400, CVP-600, CHOP, illetve CHOPBleo), 17 esetben adjuváns, 1 alkalommal kuratív indikáció alapján. 3 esetben a beteg kora, a szövettani altípus, illetve elhúzódó sebgyógyulás miatt gyógyszeres kezelést nem adtunk. A 18 gyógyszeres kezelésben részesült beteg közül 17 teljes remisszióba (CR) került, egy beteg gyorsan progrediáló terápiarezisztens betegségében 5 hónap elteltével exitált. A remisszióba került betegek közül 1 relapszust észleltünk, másodlagos kezelésre (РАС) e beteg ismét tartós CR-ba került. A három gyógyszeres kezelésben nem részesült beteg közül kettő jelenleg is CR-ben van; 1 beteg relaptált, jelenleg kezelés alatt áll. A betegek átlag követési ideje 66,6 hónap (5-192), az átlag remissziós idő 50,1 hónap (7-192). E klinikailag jó prognózisú betegcsoportban eredményeink az irodalmi adatoknak megfelelnek. MALT-TÍPUSÚ MALIGNUS LYMPHOMÁS BETEGEINK KLINIKOPATOLÓGIAI ADATAINAK ELEMZÉSE Bodnár Mária, Marton Éva, Irányi János László Markusovszky Kórház, Szombathely A mucosához társult lymphoid szövetből (MALT) kiinduló lymphomák hisztológiailag és klinikailag is különböznek a szokványos nem Hodgkin-lymphomáktól. Felmérésükben 162 kezelt nem Hodgkin-lymphomás betegük közül összesen tíz esetben (5,1%) diagnosztizáltak MALT-típusú lymphomát. A kórisme idején a betegek (hét férfi, három nő) életkor 43-80 év (médián 58) között volt. A lymphoma nyolc esetben tápcsatorna (gyomor, duodenum, ileum), két esetben pedig egy kivételével (immunoblasztos) mind alacsony malignitásúnak (centrocytás vagy lymphoplasmocytoid) bizonyult.E patológiai stádiumba hét, NE-be pedig három beteget soroltak. A lymphoma sebészi rezekcióját követő onkohematológiai kezelés a relatíve benignus szövettani kép és várható kedvező kórlefolyás miatt kevésbé agresszív polikemoterápiás protokollok szerint és lokális kobaltirradiáció kiegészítésével történt. Jó terápiás válaszként minden betegükben komplett remissziót (CR) regisztráltak, 23 hónapos átlagos túléléssel (157 hónap), de három betegnél a felmérés végén már relapszus és progresszió észlelhető. A 71 hónapos megfigyelési időszak alatt összes betegük életben van, közülük hét tartósan betegségmentes. A MALT-lymphomások prognózisát főként a sebészi rezekció kiterjedtsége, a patológiai stádium és szövettani típus befolyásolja. PRIMAER GASTROINTESTINALIS LYMPHOMÁK: DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA Fodor Ferenc, Kiss Erika, Balogh Anna, Kispál György, Jakab Imre John Ferenc Dél-Pesti Kórház, Budapest A gyomor és béltraktus daganatos megbetegedései között 1% körül szerepel a Hodgkin-kór és a non-Hodgkin lymphoma. Korábban szinte kivétel nélkül a műtéti preparátum hisztológiai vizsgálata igazolta a helyes diagnózist. Az utóbbi időben azonban az endoszkópos vizsgálatok szerepe is előtérbe került. Osztályunkon 1981 óta 27 primaer gastrointestinalis lymphomás beteget kezeltünk illetve gondoztunk, akiknél döntően a műtéti beavatkozást követően került sor citosztatikus kezelésre. MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM SUPPLEMENTUM 1995/1