A Magyar Biológiai Kutató-Intézet ismertetése és 1943. évi jelentése (Tihany, 1944)
Az 1943-as esztendő, a második világháború negyedik ■éve, sok tekintetben súlyos megpróbáltatásokat hozott intézetünkre. Eltekintve attól, hogy a háborús nehézségek az egész év folyamán egyre jobban éreztették általános bénító hatásukat a kutatómunkára, a legsúlyosabb csapás febr. 21-én érte az intézetet, nagynevű igazgatónk, dr. Entz Géza tragikus elhunytával. Éveken át tartó, türelemmel viselt betegség után, — amely az utolsó évben már megakadályozta őt a személyes tihanyi jelenlétben —, de mindvégig kezében tartva az intézetnek és tudományos munkájának irányítását, távozott az élők sorából, pótolhatatlan űrt hagyva maga után. Ez a hely nem alkalmas arra, hogy hervadhatatlan érdemeit méltassuk („ A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái“ című kiadványunk következő, XVI. kötetét szándékozunk erre szentelni), csak annyit állapíthatunk meg, hogy életének utolsó másfél évtizede elválaszthatatlanul összeforrt az intézet működésével és különösen azok az eredmények, amelyeket a Balaton tudományos tanulmányozása terén e másfél évtized alatt elértünk, minden időkben Entz Géza géniuszát fogják hirdetni. Ravatalára babérkoszorút helyeztünk és temetésén az intézet nevében dr. Wolsky Sándor mondott búcsúszavakat. Emlékét igyekeztünk azzal is megörökíteni, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter úr hozzájárulása alapján Rauscher Julia festőművész-tanárral megfesttettük arcképét az intézet részére. Ezt az arcképet augusztus 19-én, szerény emlékünnep keretében avattuk fel (1. 10. old.) és az intézet igazgatói fogadószobájában helyeztük el. Entz Géza elvesztésével teljes mértékben nyilvánvaló lett az az ijesztő elnéptelenedés, amely az intézet személyzetét már hosszabb idő óta sorvasztotta. Júniusban lemondott állásáról dr. Müller Sándor adjunktus is, — aki már évek óta más beosztásban teljesített szolgálatot —, úgy, hogy az intézethez kinevezett tisztviselők létszáma egyetlen személyre csökkent! Ugyanakkor a szolgálattételre intézetünkhöz kirendelt tisztviselők létszáma is fogyott, amennyiben dr. Jaczó Imre gyakornok januárban a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó M. kir. Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Intézethez neveztetett ki asszisztenssé, dr. Szent-Ivány József múzeumi őr szolgálati beosztása pedig szeptember 1-én lejárt, úgy, hogy