Dr. Bartal Aurél: A magyar chemiai folyóirat 14. és 15. melléklet (1909) - Szerves készítmények előállítása
ELŐSZÓ hogy a tanuló ne csak az egyes vegyületeket s tulajdonságaikat ismerje meg, hanem e vegyületek és csoportok összetartozósága felett is áttekintést szerezhessen. Ezáltal munkám elvesztette ugyan a szorosan vett receptkönyv jellegét, azonban mint tankönyv czélját jobban elérheti, egyrészt azért, mert az elméleti rész a szerves-chemiai előadások keretébe könnyen beilleszthető, úgy hogy a tanuló az előadáson hallottakat, vagy legalább azoknak egy részét, olvasás útján ismét felfrissítheti, másrészt mert az egyes készítmények előállítása alkalmával, a hozzájuk tartozó elméletnek a laboratóriumvezető által megkövetelhető tudása az előadáson hallottak átérzését, az előadott anyag megemésztését lényegesen megkönnyítheti. A tárgy összeállításánál, nem tekintve néhány olyan vegyületet, amelyeknek előállítása a kezdő vegyész készültségét meghaladó nehézségekkel jár s több gyakorlatot igényel, az a szempont vezetett, hogy minden fontosabb vegyületcsoportot legalább egy, különösen jellemző test képviseljen. A mai szerves chemiának a gyógyszereken kívül iparilag legfontosabb vívmányait, a kátrányfestékeket és a mesterséges illatanyagokat különösen részletesen tárgyaltam, a legismeretesebbeknek rövid történetét is előadtam, mert tapasztaltam, hogy utóbbiak még az idegen nyelvű, nevezetesen a nálunk leginkább használatos német szakmunkákban is, fontosságukkal általában össze nem egyeztethető mostoha elbánásban részesülnek. Minthogy ma a rostfestés és kelmefestés technikája is az organikus chemikus munkakörébe tartozik, ezt is, külön fejezetben, lehetőleg részletesen, ismertetem. Az elérhető színek és színárnyalatok szemléltetésére színes kelmemintalapokat is készíttettem. Tekintettel a nem ritkán előforduló, inkább tapasztalatlanságból, mint vigyázatlanságból eredő szerencsétlenségekre, szükségesnek véltem a tanuló figyelmét a szerves kísérletezéssel járó veszélyekre és a veszélyek elkerülése czéljából követendő szabályokra felhívni és nem tartottam fölöslegesnek a szerves chémiai laboratórium berendezéséről, felszereléséről, a használatosabb készülékekről — magyarázó rajzok kapcsán — tájékoztatást nyújtani. Midőn a dolgozásnál követendő tisztaság, valamint a gazdaságos dolgozás fontosságát s az anyagpazarlás káros következményeit hangoztatom, talán szintén nem végeztem fölösleges munkát. A kísérleti eljárásokat (desztillálást, kristályosítást, stb.) s a kivitelükhöz szükséges készülékek összeállítását, mindig annak a készítménynek előállítása után ismertetem, amelynél legelőször fordul elő. Igyekeztem az eljárásokat úgy írni le, hogy a kezdő is jól eligazodhassa, mit egyébként a szöveg közötti rajzok is megkönnyíthetnek. Egyes chémiai rendszerekre (izoméria, polimeria, stereomeria, homológia stb.) vonatkozó fogalmakat, melyeket tapasztalás szerint a tanuló az előadások után alig jegyez meg, s melyek a legtöbb tankönyvben nincsenek a kellő