Dr Weszleszky Gyula: A magyar chemiai folyóirat 23. melléklet (1917) - A rádióaktívitás
ELŐSZÓ. A chemia és a fizika legfiatalabb ága: a rádióaktívitás. Mint minden fiatal hajtás, ez is dúsan rügyezik, erősen hajt. Talán sok rajta a vadhajtás, a lenyesnivaló, de már terebélyes ággá nőtt. Alig húsz éves e fiatal ág, de már annyi hajtása van, hogy nehéz azok között eligazodni. A Magyar Chemiai Folyóirat szerkesztőbizottsága elhatározta, hogy a folyóirat olvasóit, az e téren eddig elért legfontosabb eredményekről, összefoglaló munkában tájékoztatja. A szerkesztőbizottság e munka megírásával engem bízott meg. Nehéz feladat előtt állottam, mikor e megtisztelő megbízatást elvállaltam. Sokan dolgoznak e téren és gyors egymásutánban sok, sokszor egymásnak ellentmondó közlemény lát napvilágot, amelyek között nehéz eligazodni. Idegen nyelven már több összefoglaló munka jelent meg, de ezek részben egészen nagy kézikönyvek, amelyek, sokszor minden megjegyzés nélkül, az egyes dolgozatok rövid kivonatait sorolják fel és kizárólag a rádiólógusok számára íródtak; másrészt egészen kisterjedelmű, ismeretterjesztő munkák, melyeknek célja, hogy az egészen laikus olvasót, vagy a kezdőket, a rádióaktívitás elemi fogalmaival megismertessék. Nagy nehézséget okoz ezek használatánál, a rádióaktívitásról szóló ismereteink rohamos fejlődése. Ennek következménye, hogy a rádióaktívitásról szóló kézikönyvek legtöbbje, alig hogy megjelent, máris elavult; az alig néhány évre megjelenő újabb könyvekben egészen új fogalmakkal találkozunk, a régiek megváltoznak, sőt megváltozik az egyes anyagok elnevezése is. E körülmény sok zavart okoz. Czélom kettős volt: egyrészt, hogy összefoglaló, lehetőleg áttekinthető képet adjak azoknak, akik e tárgygyal csak általánosságban akarnak megismerkedni; másrészt, hogy vezető fonalat adjak azok kezébe, kik e tárgygyal behatóbban kívánnak foglalkozni. Egyrészt ezért, másrészt, mivel e könyv terjedelme nem engedi meg, hogy részletekbe bocsátkozzam, a rádióaktív mérési módszereknek éppen csak az elvét ismertetem meg; egyedül csak a rádium-emanáczió mennyiségi meghatározását írtam le részletesebben, azért, mivel e meghatározásokra gyakran olyanoknak