Magyar Családtörténeti Szemle 1937.
9. szám - A polgári genealógia kutatási területe és módszere.
csak a nemes családok történetének síkjában, de a polgár családok történetének síkjában is megvilágítsuk. A polgári családtörténet mellőzésének okát kutatva nagyon röviden megfogalmazhatjuk, melyek voltak azok az akadályok, amelyek e szükséges részlettudomány kifejlődését gátolták. Először is általánosan elterjedt felfogás az, amely szerint csak a nemes családok történetével érdemes foglalkozni, mert hiszen senki sem kívánja nem nemes őseinek felderítését, szóval érzelmi, hiúsági okok. E téves és helytelen felfogást csak az egyén szempontjából szükséges eloszlatni, mivel általános szempontból érzelmi okok nem jöhetnek számításba. Egy iparos, kereskedő, katona, művész, lelkész, tanító család, általában városi lakos polgárcsalád története mindenesetre tartalmaz annyi érdekességet, ha nem sokkal többet, mint egy egészen kisbirtokos, vagy földnélküli nemes család története, sőt egy jobbágycsalád története is telítve lehet érdekes keretező eseményekkel. Az armalista nemesek története pedig, az armalis adományozás előtti időt tekintve, végeredményében a polgár-család vagy jobbágy eredetű család történetével azonos. Ez a pont alkalmas arra a megjegyzésre, hogy a nemes családok szempontjából is felette szükséges megismerkedni a polgári genealógiával, főképpen azért, hogy a nemesítés előtti idők történetében is tájékozódhassunk. A másik nagy elterjedtségű vélemény szerint a polgári családok történetével foglalkozni azért nem lehet, mivel reájuk vonatkozóan nincsenek olyan források, amelyekből érdemleges történeti vagy leszármazási adatokat lehetne meríteni. E lényegében hibás vélemény megcáfolása képezi voltaképen jelen kis értekezés további tárgyát. Mielőtt a polgári genealógia kutatási területéről és módszereiről szólnánk, külön kell választanunk a városban lakó polgárcsaládokat s a vidéken lakó nem nemes, illetve főleg jobbágy eredetű családokat A városlakó családok származására, életkörülményeire anyagot felkutatni aránylag eredményes és hálás feladat, de mi az első kiindulási pont, hol kezdjük a kutatást? Természetesen a legáltalánosabb és legpontosabb adatokat szolgáltató anyakönyvekben, amelyek éppen a városokban igen régi időben kezdődnek. Keresztelési, házassági és halálozási rovataik a XVII. században, de egyes helyeken, (mint például a kassai r. kath. anyakönyvek 1580-as évekből) a XVI-ik századba is visszanyúlnak. Az anyakönyvi kutatások elvégzése után, kutatásunk szinterét a városi levéltárba kell áttennünk, hol az átvizsgálandó anyagot már a kutatandó család társadalmi osztálya, illetve foglalkozása alapján választjuk meg. Jegyzőkönyvek, összeírások, polgári és bűnperek, városi számadáskönyvek, telefiskönyvek, átírási- bevallási-, végrendelkezési jegyzőkönyvek a legfontosabb írások, tekintet nélkül a kereskedő család foglalkozására. Iparoscsalád esetében, az illető foglalkozás szerinti céhiratok, nélkülözhetetlen fontosságúak. Ezek között nem ritkán személyleírásokat, életkori adatokat találhatunk. Átvizs- 2.