Magyar Családtörténeti Szemle 1937.

9. szám - A polgári genealógia kutatási területe és módszere.

csak a nemes családok történetének síkjában, de a polgár családok történetének síkjában is megvilágítsuk. A polgári családtörténet mellőzésének okát kutatva nagyon röviden megfogalmazhatjuk, melyek voltak azok az akadályok, amelyek e szükséges részlettudomány kifejlődését gátolták. Először is általánosan elterjedt felfogás az, amely sze­rint csak a nemes családok történetével érdemes foglalkozni, mert hiszen senki sem kívánja nem nemes őseinek felderíté­sét, szóval érzelmi, hiúsági okok. E téves és helytelen felfo­gást csak az egyén szempontjából szükséges eloszlatni, mivel általános szempontból érzelmi okok nem jöhetnek számítás­ba. Egy iparos, kereskedő, katona, művész, lelkész, tanító csa­lád, általában városi lakos polgárcsalád története mindenesetre tartalmaz annyi érdekességet, ha nem sokkal többet, mint egy egészen kisbirtokos, vagy földnélküli nemes család története, sőt egy jobbágycsalád története is telítve lehet érdekes keretező eseményekkel. Az armalista nemesek története pedig, az arm­alis adományozás előtti időt tekintve, végeredményében a polgár-család vagy jobbágy eredetű család történetével azonos. Ez a pont alkalmas arra a megjegyzésre, hogy a nemes családok szempontjából is felette szükséges megismerkedni a polgári ge­nealógiával, főképpen azért, hogy a nemesítés előtti idők törté­netében is tájékozódhassunk. A másik nagy elterjedtségű vélemény szerint a polgári családok történetével foglalkozni azért nem lehet, mivel reájuk vonatkozóan nincsenek olyan források, amelyekből érdemleges történeti vagy leszármazási adatokat lehetne meríteni. E lé­nyegében hibás vélemény megcáfolása képezi voltaképen jelen kis értekezés további tárgyát. Mielőtt a polgári genealógia kutatási területéről és mód­szereiről szólnánk, külön kell választanunk a városban lakó polgárcsaládokat s a vidéken lakó nem nemes, illetve főleg job­bágy eredetű családokat A városlakó családok származására, életkörülményeire any­agot felkutatni aránylag eredményes és hálás feladat, de mi az első kiindulási pont, hol kezdjük a kutatást? Természetesen a legáltalánosabb és legpontosabb adato­kat szolgáltató anyakönyvekben, amelyek éppen a városokban igen régi időben kezdődnek. Keresztelési, házassági és halálo­zási rovataik a XVII. században, de egyes helyeken, (mint például a kassai r. kath. anyakönyvek 1580-as évekből) a XVI-ik századba is visszanyúlnak. Az anyakönyvi kutatások elvégzése után, kutatásunk szin­terét a városi levéltárba kell áttennünk, hol az átvizsgálandó­ anyagot már a kutatandó család társadalmi osztálya, illetve foglalkozása alapján választjuk meg. Jegyzőkönyvek, összeírá­sok, polgári és bűnperek, városi számadáskönyvek, telefis­könyvek, átírási- bevallási-, végrendelkezési­ jegyzőkönyvek a legfontosabb írások, tekintet nélkül a kereskedő család fog­lalkozására. Iparoscsalád esetében, az illető foglalkozás szerinti céhiratok, nélkülözhetetlen fontosságúak. Ezek között nem rit­kán személyleírásokat, életkori adatokat találhatunk. Átvizs- 2.

Next