Magyar Családtörténeti Szemle 1938.

6-7. szám - Honnan származtok a Garázdák és a Szilágyiak?

öröklés) keretében olyan anyai (nagyanyai stb.) oldalrokont is, akik nem származtak közös apai őstől, tehát nem férfiágbeli vérrokonok. Lehet mondani, sőt valószínű is, már csak a külön családnév is erre mutat. Szilágyi, milyen Szilágyi? Aligha az erdélyi Szilágy megyére mutat ez a név, mely Mechinchétől nagyon messze van, — erre ma biztosan felelni nem tudunk. Vegyük a felvetett kérdéseket sorba. Mechinche egy kis folyó és egy kis falucska volt Horvátország északi részében a régi Kőrös megyében Peker és Toplicza folyók szomszéd­ságában, ma a folyónak Carlovica a neve. A falu elpusztult, de el­pusztult Woykkeresztúr is. Ezen a vidéken u. i. a középkorban ez a Vojkovec, azaz Woykkeresztúr volt a vidék központja s ott települt le Woyk horvát kenéz s itt éltek maradékai Woyk fiak név alatt. Így említi őket az oklevelek egész sorozata. 1228, 1237, 1322, 1325, 1363, 1365. évekből s mindjárt az első oklevél Keresztúr alapítását is el­mondja. Per keletkezett a Tétény nemzetségbeli Péter comes és a Woykfiak között, akiknek legkiválóbb képviselője ekkor Jób comes fia Rubin de genere Woyk volt, a Peker és Toplicza folyók közti földek határai felett. E per rendén felmutatták a Woykfiak oklevelei­ket, melyekkel beigazolták, hogy a kérdéses terület az övék volt s azt mint spanatust (ispánságot) azaz keneziatust bírták. Dénes nádor 1228-i oklevelében említi azt is, hogy Woyk nem­beli Rubin bemutatta II. András királynak nemzetsége azon írásos bizonyítékait, okleveleit, melyeket Szent Istvántól, Bélától és más királyoktól kaptak, s ezekkel igazolta, hogy ezt a földet hajdan az ő nemzetsége népesítette be és telepítette. (ipsam terram generationem suam olim populasse et colaisse.) A nádor ezt a király nevében ítéle­tében ki is mondotta és Tétény nembeli Marcell fia Péter comest a perben elmarasztalta, ez tehát a peres földre vonatkozó igényével teljesen vesztes lett. (totaliter defecit). Közös egyetértéssel megjárták a földek határait s Péter comes elismerte, hogy az a föld, amelyen a Woykfiak Keresztúr várost (villa) alapították, minden tartozékaival, lakosával, szabadosaival együtt ezt a nemzetséget illeti meg. (Codex Diplomaticus Croat. III. K. 293. p.) „Ad terram filiorum Woycu" 1237-ben, „Generatio Wayk" 1322-ben, Dominicus de ge. Woyk" 1365. stb. elnevezések mutatják, hogy volt egy ősi horvát Woyk nemzetség, mely Vojkkeresztúr (Vojkovec) központtal a Toplicza, Peker és Mechinche melléki területen élt, mely egész a XIV. század közepéig így neveztetik. Ekkor bomlik ez a nem­zetség családokra. Ismeretesek: a Csezmicziek, a Vojkffyak, a Huzák, Durovecek, Bojnikok és a Garázdák. Ezek valamennyien egy közös genusból, a Vojk nemzetségből származnak. Garázda nemzetség nem volt, ellenben volt a Vojk nemzetségnek egy tagja, akit 1363. december 12-i oklevél így nevez: Side fia Péter mester „dictus Garázda" (C. D. Cr. XIII. 322. p.) s egy fivérét is megnevezi az oklevél: Andaknak hívták. Ez tudomásom szerint az el­ső Garázda. A Garázda név melléknév, személyi tulajdonságot jelen­tett (Nagy Gyula: Századok, 1872. évf. 490. p.) Jelentése az ősi szláv nyelvben jégeső, égi háború, ebből átvitt értelemben veszekedő, há­zsártos, összeférhetetlen, egyszóval garázda a magyar nyelvben is. Talán ez a Garázda Péter mester volt a nagybátyja azon­­.

Next