Magyar Családtörténeti Szemle 1938.
4-5. szám - Dr. Csikszentsimoni Endes Miklós: A Bizáki Puky család nemzedékrendje - A bizáki Puky-család ősei aXVI. század végéig.
megvan s rajta 1908-ban még nagynehezen ki lehetett betűzni a következő felírást: «E Puky László volt nagy kints, ma is él noha meghalt. Mert neve fenn maradott, érdemi mellyet adott. Volt tsupa böltsesség, volt élete tiszta kegyesség, Jól s igazán itt élt, volt haza haszna, hogy élt. Hatvan hat telet élt, mikoron gyilkossá piros vért Testéből ki veve s földbe jutása leve.»*) A mintegy negyedholdnyi Paksi sírkert a pár négyszögölet elfoglaló kriptát leszámmítva, üresen áll s abba, a család engedelmével, a költő államtitkár Vargha Gyula (1853—1929) szülei mint régi jóbarát Görzsönyi Vargha János (1804—86), a Puky család egykori ügyvédje, temetkezett feleségével Zsarolyáni Márton Sárával (1813—99), továbbá Förster Aurélné Magyary-Kossa Anna. Ebből az ágból Pest megye levéltárában található adatok szerint Pál első aljegyzőnek ,megválasztatott 1790-ben, Ákos tiszteletbeli orvosnak kineveztetett 1878-ban. Táblabírák voltak László 1772-ben, Ferenc 1784-ben, László, Pál és József 1793-ban, László 1802-ben, Simon 1810-ben Márton 1818-ban, Károly 1825-ben. Ezeknek a címere, mint pecsét, hitelesítve van Acta Nobilitaria ex 1817 No 974. polgári perek, fasc. 65. Nr. 31,fasc. 98. Nr. 33., fasc. 145 No. 3., fasc. 152. Nr. 20. A leszármazási tábla polgári perek fasc. 253. Nr. 137. Ez utóbbi azonban csak néhány generációt foglal magában.6) A bizáki Puky családnak Pest megyében birtoka volt Káván a XIX. sz. első felében. Káva a monori járásban fekszik, magyar kisközség 750 r. kat. és ágostai evangelikus lakóval (1910). Postája helyben, távirdája és vasúti állomása Pilis. A középkorban Kálva (Kálwa) és Kálna néven említtetik az oklevelekben. 1435-ben a Palicsnaszentpéteri családot iktatják be a helység birtokába, de a Kálnaiak és Kápolnaiak a beiktatásnak ellentmondtak. 1462-ben a község egy része még a Kápolnai családé. A török hódoltság alatt a község elpusztult. 1690-ben az elhagyott helyek közt íratott össze. Valószínűen Bénye községgel épült újra egyidőben, mert a török hódoltság után a községnek a Fáy-család volt a földesura, lakói Bényéjével ugyanazon időben telepíttettek és Alberti helységhez hasonlóan ágostai evangélikus vallású tótok voltak de teljesen megmagyarosodtak. Az 1754. évi összeírás szerint Puky András és László voltak a helység földesurai. 1770-ben a helységben 12 egész úrbéri telket írtak össze. 1848. zsarolyáni Márton József s leleszi Kovách Gáspár Puky Márton voltak a helység legnagyobb birtokosai. 1910 előtt Halász Gyulának és Pucher Ödönnek volt nagyobb birtoka, ez utóbbinak örö k) Puky László gyászos halálát 1785-ben egy ismeretlen szerző hatvan soros disztichonban siratta el. Címe : Egy igen szomorú történetnek leírása. Egykorú feljegyzés Hidasnémetin a Dobozy családnál, másolat Dr. Vargha Zoltánnál Budapesten. 6) Kőszeghy Sándor : Nemes családok Pest vármegyében. Bpest 1899. Puky család.