Magyar Családtörténeti Szemle 1940.

1. szám - Baán Kálmán: "Az ősök üdvözölnek"

egykor a szalmakalap és piros nyakkendő». Számtalan esetben tapasz­taljuk ennek hatásaként, hogy magasállású, sőt vezető emberek nem ritkán nagyatyjuk nevét sem ismerik, a nemességigazolás iránt érdeklő­dők nem kis része nem tartja fontosnak leszármazását ismerni, egye­dül előnév, vagy valamely rendi állás van reá varázszsal. Míg külföldön virágzó polgári­ családtörténet van, az nálunk merőben ismeretlen, legalább is az irodalomban. Oka előbbiekre vezethető vissza. Az elmúlt hónapokban a keresztényigazolásokkal kapcsolatban az emberek százezrei fordultak érdeklődéssel — ha szükségből is — elődeik felé. E tömegmegmozdulás helyes módszerekkel a nemzeti öntudat szempontjából nagyszerűen kiaknázható lett volna, aminthogy éppen a felhozott példa mutatja, hogy mások miképen erősítették fel a faji és nemzeti érzést az ősök iránti érdeklődésből. Kétségtelen, hogy ezer és ezer ember keresi további származását az igazolás céljára beszerzett adatokon túl. Minden egyes család, amelyik múltja és előző élete után kutat, generációról generációra hozzá fűzi magát a nemzethez, faji és nemzeti érzését elmélyíti, ter­mészetes tehát, hogy ezeket a törekvéseket elő kell segíteni. Az ille­tékes tényezők is eszméljenek végre rá, hogy milyen szerepe van a családkutatásnak éppen fajtánk különleges helyzetében. Ha kizárólag abban versenyzünk az európai történettudományban, hogy mennél el­vontabb, speciálisabb témakört műveljünk s ugyanakkor nem követjük más népek népszerűsítési törekvéseit e végzetes tévedést az utókor nem fogja majd szépíteni, hanem ugyanoda fogja sorozni, ahol a nem­zeti és faji gondolat előrehaladásnak kerékkötői állanak. Elsősorban kell tehát felkarolniuk a családtörténet népszerűsíté­sét célzó törekvéseket és kísérleteket azoknak, akik hivatásuknál fogva kezdeményezők lehetnek, de nem utolsósorban az egyházi férfiaknak akikre, az annyira fontos forrásanyag, az anyakönyvek vannak bízva, továbbá a tanároknak és tanítóknak, akik a szemlélet kialakításában elsőfokú tényezők. Semmiben sem szabad elmaradnunk másoktól s ha az idézett nyomtatvány azt hirdeti, hogy őseink megismerésével ismerjük meg vérségi hovatartozásunkat és őseink vezetnek kötelességeink teljesítésé­ben, hirdessük ezt mi is, saját nemzetünkre és fajtánkra vonatkoztatva. 3

Next