Magyar Családtörténeti Szemle 1943.

1. szám - A Hermán nembeli Hídvégiek és örököseik. Közli: Baán Kálmán

és rokonával, a nemzetségbeli Kondakorral együtt zálogban bírta Kapui Miklós comes kölkedi birtokát.12 Két évvel később idősebb Hid­végi András második fiát Miklóst ismerjük meg, akit 1315 március havában a vasvári káptalan András nevű testvérével együtt bevezet a Rába folyó melletti drágfai birtokba. Ezen birtok határaiként említ­tetnek: Herdeno földje, Makava vize, Fosvely völgy, Dragva földje és Buduz földje.13 A családnak már a XIII. században birtoka volt Zala vármegyében is, nevezetesen Endereföld (Enderefeldy), mely nevét kétségkívül Hid­végi I. Endrétől nyerte, mint első birtokosától. II. András comes leg­későbben feltűnő fia, Bálint mester bírta ezt a földet 1333-ig, amikor azután megvált tőle. A zalai szent Adrián monostor conventje előtt Bánd fia Bánd mesternek adta át örökösen ezt a birtokot 1333-ban.­ Bálint mester további sorsáról, ivadékairól nem ismerünk adatokat. Tanult ember lehetett, mert neve mellett a mester jelző erre mutat. Egyébiránt Hidvégi III. András is iskolát járt ember volt, neve mellett a mester megjelölést gyakran olvassuk. 1341-ben Kukméri Miklóstól négy márkáért négy esztendőre zálogba veszi Szecsőd bir­tokot.15 Hidvégi III. András rokoni kapcsolataira derít fényt az a meg­egyezés, amely a vasvári káptalan előtt 1357 május 29-én létrejött. Káldi Sestich fia László leánya volt ugyanis III. András felesége, de már mint özvegy asszony ment hozzá nőül, mivel első férje Válthi Kázmér fia Csépán korábban elhalt. Ebből a házasságból született III. András mesternek egy leánya (keresztnevét nem ismerjük), aki Makvai Márk felesége illetve Makvai Pető anyja lett. Ismeretlen nevű leánya mellett még két fia is volt Hidvégi III. Andrásnak, úgymint János és András. Mivel Váti Csépán halála után Káldi László leánya András mesterhez ment nőül, utóbbi fia János és leánya Makrai Márkné követelték anyjuk hitbérét és nászhozományát, amelyet az el­halt Csépán rokona Válthi Wárda fia György vonakodott kiadni. Végül is fentemlített megegyezés oszlatta el a vitát, amennyiben Válthi György a kiadandó nászhozomány fejében négy és fél márka lefizeté­sére kötelezte magát.16 A pert voltaképpen III. András fia János mes­ter még 1356-ban indította meg Vas vármegye előtt.17 III. János mes­ter és IV. András mester unokafivéreiről szerzünk tudomást a vasvári káptalan 1360. évi okleveléből, mely szerint Jáki (Tyák de genere Ják) Jámos fiai Miklós és István tiltakoztak az ellen, hogy Hidvégi Endre fia András mester, Hidvégi Miklós fiai Mihály és János, vala­mint az Árokközi nemesek több tagja Zwachunfeulde birtokot maguk­nál tartják.18 III. János mester fiai István és László 1383-ban tűnnek fel, midőn Gersei Pető fia Györgytől a vasmegyei Pozd birtokot 20 arany forint- 12 Herceg Battyány levéltár. Körmend, Majoratus. Ladula 5. Nr. 36. 13 Hazai okmánytár. III. 63. 14 Hg. Festetics It. Sallér It. Fasc. 95. Nr. 11. 15 Országos Levéltári Muzeumi lt. 1341. okt. 6. 16 Hazai okmánytár. I. 215.­­ U. o. I. 214. 18 Hg. Festetics It. Sallér It. Fasc. 55. Nr. 16. 3

Next