Magyar Cserkész, 1934-1935 (16. évfolyam, 9-18. szám)

1935-06-01 / Nyári szám

SÁRKÁNYERESZTÉS Cserkészek és egyéb nadrágos fiúnépség, figyelem! Kezdődik az előadás ! Leghamarabb, legkevesebb fáradsággal a keresztvázas sárkányt készíthetjük el. Nem kell más hozzá, csupán két szál nád, egy gombolyag spárga, selyempapír. A kereszt szárát tetszés szerinti hosszúra vághatjuk, de egyre vigyáz­zunk : a nádon úgynevezett bütykök vannak. A bemet­széseket, miként az ábra mutatja, közvetlenül a bütyök felett végezzük el, különben a nád szétroncsolódik. Ezekben az ékalakú bevágásokban ül a keretező spárga. A kereszt karjával hasonlóképpen járunk el, azzal a különbséggel, hogy egyharmaddal rövidebbre vesszük a szárnál. Most a kötözésre kerül a sor. Négy részre osztjuk a hosszabb nádat, megjelöljük a beosztásokat és pontosan az­ első negyedet jelző vonalra, keresztbe kötözzük a rövidebb nádat, de úgy ám, hogy ne moccanjon, 1. a) ábra. gázután vékony befőttes madzaggal keretet húzunk a kereszt négy­ behasított végén át, 1. b) ábra és az így elkészített vázat papírra te­rítjük, kiszabjuk a formát, kétujj­­nyi papírt ráhaj-­­ tásnak hagyunk, majd a spárgát közrefogva, a rá­­hajtást a sárkány testére ragasztjuk, 1. c) ábra. A sár­kány kész, azaz dehogy 1 Farkat csomózunk meg, vagy hatszor oly­a­n hosszút, mint a saját hossza, mad­zagra fűzött pa­pírszeletekből, rá­kötjük a kantárt (A,B,C pontokra), azután egy csomóba fogjuk a három különböző spárga­szálat, így m­ 1 (Második ábra.) Most már gyeplőt neki, de irgalmatlan hosszút és versenyre kelhet a fecskékkel. Körtesárkány. Majdnem azonos a keresztvázú sárkány­nyal. A különbség csupán annyi, hogy a kereszt felső végét nem spárgával keretezzük, hanem kettéhasított, vékony, szívós frízvesszővel, (harmadik ábra). Ez sem ördöngösség, úgy-e ? Megjegyzem, ha én készítem ezt a két sárkányfajtát, akkor a kereszt szárát, 120 centiméterre, a karját pedig 80 centiméteresre hagyom. Sokszor kipróbáltam, ez a legal­kalmasabb nagyság. Kisebbet nem érdemes gyártani, na­gyobbat azonban annál in­kább ajánlatos. Ha m­i nádunk, akkor félkisn^ryjin­ gyalult szögletet asználunk. A kantárkészítést­­ ugyanúgy végezün­k,~nj^*r az előbbi sárkánynál. A liiihzöfn­elif «nfktmy. Három szál tetszés szerinti hosszúra szuhptbiládul, a középen, miként a 4. rajz mutatja, összekötünk, V.­ a váz. A további eljárás ugyanolyan, mint a kereszt­ váz is vagy a körtesárkánynál. A képek világosan rávezet­nek h­­­ennivalóra. A 4. a) a sárkány szabásmintája. A I. b) viszonyt a kész sárkány képe. Eddig az egyszerű játéksárkányokról beszélgettünk, most­ is már sorra kerülhet a komoly alkamatosság, a doboz­­astikt­tny. Másképpen jelzősárkánynak is nevezik, hogy miért, azt meghalljátok később. Ausztráliai ember, Hargrave nevű alkotta. Anyaga fenyőléc, vászon, vagy vé­kony csomagoló­papír, no meg a madzag. Egy mé­ter nagyságon alul a vázat nádból is készíthetjük. El­lentétben az előbb látott sárkányok­kal, terhet, sőt sú­lyos terhet képes a levegőbe emel­ni. Megszerkesz­téséhez szükséges — átlagnagyságot számítok — négy darab 120 centi­­méteres és négy darab 65 centimé­ter hosszú, négy­szögletűre gyalult vékony puhafa — fenyőrúd (lásd ötödik ábra A — 65 centi­méter, B — 120 centiméter). A két-két rövidebb rudat „X” alakban egymáshoz rögzítjük, miután a végükön a hatodik ábrán feltűnte­tett „Y” jelzett bevágást megcsináltuk. Ezekbe a pon­tosan kimetszett vájatokba illesztjük a hosszanti léceket (hatodik ábra­­), ugyanúgy, mint a képen látjuk és acél­­gombostűvel oda is rögzítjük, vagy éppenséggel beleeny­vezzük. Ezzel a váz készen is volna. Most veszünk két méter fehérítőtlen nyersvásznat, ami körülbelül összesen P 1.20- U.j­a­k 49

Next