Magyar Demokrata, 1998. január-március (2. évfolyam, 1-12. szám)

1998-03-05 / 9. szám

HIRDETÉS aki akkor a pénzintézeti köz­pont elnöke volt. Sulyok időt szakított rám és fogadott Ki­csit csalódtam benne, mert nyárspolgárnak tűnt. Sulyok a pártból történt kizárása után megalakította a Szabadság Pártot. Felajánlottam a segítsé­gemet, azzal a feltétellel, ha a párt szervezéséhez Szegeden teljhatalmat kapok. Megkapta. A pártelnök bi­zalma jó befektetésnek bizo­nyult, mert Pető Ferenc alig háromnegyed év leforgása alatt közel négyezer párttagot szervezett be. A nehéz és fá­radságos munka során azon­ban Pető Ferenc ráébredt arra, hogy „Roosevelt és Churchill már előre eladták Magyaror­szágot”, így valójában túl sok értelme nincs annak, amit csi­nál. A párt egy szegedi nagy­gyűlése után néhány hónappal, 1948-ban három felfegyver­zett ávós jelent meg Pető Fe­renc munkahelyén, a leány­­gimnáziumban, hogy letartóz­tassák. A csodával határos mó­don azonban sikerült elkerül­nie a fogságot, és emigrált az országból. Célként az Egyesült Államokat választotta, ahol először egy gyár pincéjében szenet hordott, majd előrelé­pett a ranglétrán, futószalag mellett kapott beosztást.­­ Állandó délutános mű­szakban dolgoztam. Meglepő volt számomra, hogy a szer­vezett munkások a munkaidő hivatalosan megállapított le­járta előtt két órával minden nap kikapcsolták a gépeket, befejezték a munkát, és nyu­godtan leültek kártyázni, vagy valami egyéb elfoglaltsággal töltötték ki az idejüket. Tőlük, kollégáimtól tanultam meg angolul, ezekben a kétórás szünetekben. A gyári munkát új foglalko­zással cserélte fel Pető doktor, kereskedelmi ügynöknek állt, különböző háztartási gépekkel és eszközökkel házalt. Jó pár év telt el a kiérkezése óta, ami­kor 1956-ban állást kapott az ország egyik neves középisko­lájában. Az iskolában Pető doktor közbenjárására ismét felvették a tantárgyak közé a német nyelvet, amit a háború idején eltöröltek. Nem hódolt be az amerikai életformának és ízlésnek, nem fogadta el kriti­kátlanul a rendszert. Diákjai­nak rendszeresen beszélt arról, hogy az amerikai lelkiismere­ten volt Drezda bombázása és a Nagaszakira és Hirosimára le­dobott atombomba éppúgy, mint az indiánok kiirtása. Öt­venkilencben megírta A kozmi­kus út című könyvét, amely több kiadást megért. A kötet megjelenése után otthagyta a középiskolát, és egyetemi ok­tatóként dolgozott tovább. A nyugdíjba vonulását követően a feleségével közösen elhatá­rozták, hogy megpróbálnak biztos anyagi hátteret teremte­ni maguk és gyermekeik szá­mára. Tíz év alatt sikerült ak­kora tőkét összegyűjteniük, ami már nemcsak saját egzisz­tenciájuk számára jelentett biz­tonságot, hanem másokat is se­gíthettek. A rendszerváltás idején, 1990-ben hazajött, hogy segít­sen egy új Magyarország meg­teremtésében. Az MDF-et tá­mogatta pénzzel és munkával. A fórum akkori vezetőgarni­­túrájának nagy részét szemé­lyesen ismerte, többüket ven­dégül látta amerikai otthoná­ban. Csurka István, Csoóri Sándor, Für Lajos és Szabó Iván egyaránt megfordultak Pető Ferenc houstoni házában, miként az erdélyiek közül Sütő András vagy a Felvidékről Duray Miklós,­­ Antall József és Lezsák Sándor sok hibát követett el. Azzal, hogy paktumot kötött az SZDSZ-szel, Antall hatal­mas lehetőséget játszott el. Behunyta a szemét az igazság elől. Ahogyan én látom, Lezsák az idők folyamán bele­tanult abba, amit csinál és egy­re javuló formát mutat. Ellen­ben Torgyán Józsefet és Csur­ka Istvánt nem tartom pozitív embernek. Pető Ferenc ma már nem a pártokban és a politikában lát­ja a kiutat, de arról nem mon­dott le, hogy segítsen. - A tatárdúlásból felépült ez az ország, ma viszont tehetet­lenül fetreng. Pedig, mondja Pető Ferenc, Közép- és Kelet-Európa a nem is olyan távoli jövőben még nagy szerepet fog játszani az emberiség történetében. - Ahol ugyanis az emberek szenvednek - magyarázza -, ott gyülemlik fel a legnagyobb lelki erőtömeg. Főleg az idő­sek szenvednek. A fiatalok meg közömbösek, nem mer­nek álmodni, vagy ha mégis, semmit nem tesznek az álmaik megvalósításáért, csak az anyagiak érdeklik őket, más semmi. Sajnos, csak kevesen ismerik azt az ókori görögök­től származó mondást, hogy „az élet a legszebb kaland”. Dr. Pető Ferenc - sokakkal ellentétben - nem állt meg a felismerésnél, hogy a világ és benne Magyarország a pusztu­lás felé rohan, hanem alternatí­vát dolgozott ki, amelynek se­gítségével, állítja az idős filo­zófus, elkerülhető a baj, javul­hatnak az emberek életkörül­ményei. Görög bölcselők hatá­sára szürokráciának nevezte el az ideológiák végsőkig ható rothadását megakadályozó új társadalmi és életszisztémát. A fasizmus, a kommunizmus és a demokrácia után a szü­tokráciának kell eljönnie, vall­ja Pető Ferenc. ■ Demokrata 1998/9 VE­KO "Kábel Bt. Iroda: 1035 Buda­pest, Szél u. 17. Tel.: 367-6188, tel./fax: 388-5986. Raktár: 1033 Budapest, Szőlő­kert u. 3. Tel.: 250-0206 • PVC-, gumi- és szilikonszige­­telésű, általános vezetékek • Vezérlő és elektronikai kábelek • Földkábelek 0,6-20 kV-ig • Tűzjelző és távközlési kábelek • Darukábelek, építési vezetékek • Adatátviteli és koaxiális kábelek • Szállítás három munkanapon belül, ill. raktárról

Next