Magyar Demokrata, 1999. január-március (3. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-28 / 4. szám
emokrata 1999/4 MŰHELY yi verebnek, a Mancsért sem kell már izgulni, jön a Soros és a független mentőkötél. De új támogatóik is akadnak a függetleneknek. Június 11-én írtam e rovatban: „Vagy például érdekes lenne tudni, miért lehetett áttételes módon nyertese a korábban a Versenyhivatal által kizárt Matáv Magyar Bálint Sulinet-pályázatának, és hogyan találta meg az ország egyik legnagyobb monopóliuma (az utolsó napokban is növekedett Lotz Károlyék segedelmével) ezt a jótéteményt. Ki lehette deríteni például, hogy a tervezett V Matáv-tartalomszolgáltatás stratégiaiervezőprojektjébe miért csak egy bizonyos eszmekör képviselői lettek bevonva. Közöttük György Péter. Félreértés ne essék, nem az a probléma, hogy mire, kire költik az egyre drágul telefondíjat, hanem az, hogy a várhatóan monopolhelyzetbe kerülő Maáv-tartalomszolgáltatás révén még tovább erősödik a tematizációs diktatúr. Vagyis az a módszer, gyakorlat, ahogyan a kiváltságos helyzetbe keült mediokrácia egyes képviselői elérják, milyen témák kerüljenek a közvélemény elé, illetőleg ennek ellenettje: miket tekintsünk tabunak.” A választ azóta megkaptuk. Nemrég botányos körülmények között (egy kis régtől, a HirNettől lopta le kezdő hírét) megnyílt a Matáv internetes tartaomszolgáltatója, az Origó. Munkatárai között a monopóliumok ellen háruló György Péter, főszerkesztője pedig az a Vince Mátyás lett, aki nemrég még a hazai Internet-használók Maáv-ellenes szabadságharcának egyik vezére volt. Az első nagy interjút aügyetlen Mihancsik Zsófia készítette benne, és állítólag havi négyszázezrért igazolja le a volt Kurír újságíróit, vasárnapi címlapján egy összeállítás Zemplényi György emlékére, a heti IS-ben pedig utalás arra, hogy a lap gyik cikke csak az Origóban olvashaó teljes terjedelemben. (Függetlenek, ha egymásra találnak.) Hírei közül az fő helyen Koszovó van, a másodikon minket nagyon közelről érintő információ arról, hogy „Menesztették az iraeli védelmi minisztert”, a harmadikn: „Az SZDSZ a kormány szociálpolitikájáról”. Ebből nemcsak azt tudom meg, hogy a kormány ellopja a telpülések pénzét, hanem azt is, hogy z SZDSZ szociálpolitikai tagozatánk szombati ülése utáni sajtótájékozatóról vágták be Béki Gabriella monatait a királyi híradóba. Mivel az Internettó is a „liberálisok” fészke (újabban alapos ifjúszocialista beözönléssel, amitől egyre durvul a hangnem), úgy látszik virtuális téren is a legjobb úton halad a kiegyenlítődés. Az egészben az a legszomorúbb, hogy a minisztérium új vezetése ugyanúgy segíti a Matávot kiszipolyozásunkban, mint az előző... Hanem ez a Simicska-Pelikán ügy is megérdemel néhány szót. Hogyan lehet az, hogy felmerül egy rendőr neve az APEH vezetői között, és másnap már tele van a média az „ügyeivel”. Ennyire nem néznek szét, hogy kit alkalmaznak, vagy a függetleneknél szinte mindenkiről van egy dosszié, és akkor veszik elő, amikor szükséges? Persze nem minden dossziéra érvényes ez. Horn Gyulának a Magyar Honvédségnél hét lakat alatt őrzött dokumentumai bezzeg eltűntek. És az ügyészség is nagyon független lehet, mert az előző kormány alatt visszautasította ennek kivizsgálását, most mégis rászánta magát. Persze, a független médiumok valami furcsa okból csak egy irányba forszírozzák a dolgokat, és a „leleplezőket” leleplező cáfolatok nem jelennek meg sehol. Például Eörsi Mátyás tavaly decemberi parlamenti felszólalásában ilyeneket mondott: „1992. április 9.: A Draft Kft. számlájáról a Foliograph Bt-nek 15,1 millió forintot utalnak át. Ugyanazon a napon: A Foliograph Bt. 11,9 millió forintot utal át Best Lízing Kft-nek. 1992. április 14.: A Draft Kft. számlájáról összesen 25 millió forint készpénzt vesznek fel.” Csak hát ezek az átutalások a Cégbíróságon őrzött iratokból nem derülhetnek ki, hiszen banktitkot képeznek. Az Internettóban nyitott Eörsimicska-topicban, ahol maga Eörsi képviselő is „megjelent”, rögtön fel is hívták erre a figyelmet, de a sajtóban erről egy szó sem volt. (Eörsi sem válaszolt a vele vitatkozóknak.) Mivel ez jogilag tarthatatlan támadás volt, tovább keresték a bizonyítékokat, és Eörsi képviselő úr a ruhatárban vélte ezt megtalálni. Az idő is sürgetett, mert a múzeum úgy kifújt, tehát a független médiumoknak valamivel kellett volna már a figyelmet terelgetni, nehogy lélegzetvételhez jusson a kormányoldal. A TV2-ben már kedden beharangozták a másnapi nagy leleplezést. (Függetlenek, ha egymásra találnak.) Szerdán pedig az összes rádió és összes televízió kiemelt híre volt, hogy a Centum Kft. (Simicska az egyik tulajdonosa) 1992-ben közokirat-hamisítással vett öltönyöket (fénymásolták a fedezetigazolást), amint azt egy független írásszakértő megállapította. Másnap már megjött a cáfolat, és most már maga Simicska Lajos is pedzegette a banktitok kérdését, hiszen most is egy bank belső anyagai képezték a dokumentációt. Kiderült az is, hogy a Centum Kft.ben (amelyik a Századvég könyveit adta ki) például Gyekiczki András közismert SZDSZ-es politikus is tulaj volt, de Eörsi ezt elhallgatta. (Azóta már Gyurgyák János egykori főszerkesztő is feljelentette magát a Magyar Nemzetben.) De mit ad isten, a független kereskedelmi televíziók erről már nem láttak fontosnak hírt adni. A királyi megemlítette ugyan, de az egészet Eörsi viszontválaszára poentírozta: na jó, de akkor Kaya Ibrahim... A médiabuldózer akkor már pelikánozott. Van ennek oka, amit a független 16 óra riportere így mondott el: „Ha Pelikán László egy rendőrkapitányság alosztályvezetője lenne, valószínűleg a kutyát nem érdekelné, hogy hol vásárolja az aranyat. De Pelikán László az APEH nemrégiben kinevezett bűnügyi igazgatója.” Logikus. De Eörsi Mátyás még nála is jelentősebb személy, és az SZDSZ sem piskóta még az APEH-hez képest sem. Azt miért nem tekintik hírnek a független médiumok, ha kiderül róluk, hogy banktitkokkal politizálnak? A baj csak ott van, hogy az emberek többségének nincs lehetősége utánajárni a dolgoknak, és előbb-utóbb hatni fog ez a hazugságáradat. Amelynek integráns része az elhallgatás is. Csütörtökön például a Molnár házaspárt a független bíróság visszahelyezte abba a szállodába, ahonnan Szekeres Imréik és a Dóm Rt. a terézvárosi jegyző segítségével kitúrták őket. És ez nem volt érdekes hír az elektronikus médiumoknak! Bezzeg, ha egy Fidesz-közeli cégről lett volna szó, és nem Horn Gyula házának építőjéről... De nem minden marad titokban. A vasárnapi esti krónikában Szemereki Zoltán budakeszi polgármester színt vallott, hogy az e rovatban két hete említett „rákkórház” témában, a választások előtti ígéretét megszegve engedi az építkezést az erdőben, ha helyette a faluban ültetnek fát. No de miért engedte eddig a falut úgy lecsupaszítani, hogy fásítani kelljen benne? ■ 27