Magyar Demokrata, 2001. április-június (5. évfolyam, 14-26. szám)
2001-05-31 / 22. szám
Reklámújság Zuglóban? is. Mélységesen felháborított bennünket, hogy a Zuglói Lapok pár héttel ezelőtti egyik számában Magyar Bálint kormányt és Fideszt mocskoló egész oldalas gyűlölködését közölték. Ez nem pártlap, nem az SZDSZ újságja! Kiadja a XIV. kerületi önkormányzat. Ideje lenne felvilágosítani a polgármesternőt, hogy nem egyszerű ízléstelenség, hanem erkölcstelenség a pártját a zuglói polgárok pénzén reklámozni. Fizetett politikai hirdetésként akarják megetetni ezt a magyarbálinti mocskolódást, de mi azt is tudni szeretnénk, ki fizet kinek, miért és mennyit? Feltűnő, hogy ez a szerkesztőség, a Zuglói Lapok szinte minden oldalon (a helybeliek doktordoktor polgármesternek csúfolják) az ő dicséretét zengi valamilyen ürüggyel. Bizonyára jól élnek az önkormányzat pénzén. Kérjük, olvassák el néha ezt a lapot. Kéthetente jelenik meg 67 ezer példányban. Bedobják a postaládába, a tájékozatlan polgár (akinek talán más újságra nincs pénze) innen tudja meg, hogy „a Fidesz a közpénzek és a magánvagyonok szemérmetlen lenyúlására használja a frissen szervezett felvilágot a magyar polip felülről, állami segédlettel terjeszkedik lefelé...” stb., mindezt Kutalikné segedelmével. És hol van ebből a lapból egy kormánypárti, egy fideszes politikus? Alszanak, vagy nem közlik őket? A zuglóiakat talán nem érdekli, hogy ők mit mondanak? (Egyébként a magyarbálinti szöveg megjelent Népszabadságban is.) Ne hagyjuk szó nélkül mindezt! 1 / Kelemenek Zuglóból Tompörböködés isl Szíveskedjenek közölni Solymossy József (Velence) levélírójukkal, hogy az „MSZP rendületlenül” (Magyar Demokrata 2001/12 szám, a szerk.) című opuszában butaságot írt. Nem 1939-ben született a „Szózatnak egy ízléstelen paródiája: hazudnak rendületlenül...” Bármily kínos, ezt a paródiát a legmagyarabb költőnk alkotta Arany János, valamikor az 1849 utáni ronda időkben, mely feltűnően hasonlít a mostanira, némely vonlatkozásában. Ha csak az önök lapját vesszük, máris kiderül, mennyire igaz ez a „paródia”. A cikkekhez méltóak az olvasói levelek is. Hja, madarat tolláról... Igazából csak amiatt olvasom a lapjukat, amiért József Attila is megírta: „Böködd, böködd tomporukat kedves fegyverünk, Hadd tudjuk meg, tusa nélkül csatát nem nyerünk.” Tudniuk kell, meddig ér körülöttünk a jobboldali (bocsánat!) moslék. Hogy ne álljunk meg a harcban, a veszély elég nagy. A nevemet nem merem megírni, zsidó is vagyok, kommunista is vagyok, szeretnék ágyban párnák közt meghalni. Üdvözlettel egy olvasójuk, de nem hívük. (A szerző nevét ide szoktuk írni. Helyette most: egy gyáva, kommunista zsidó. Ő mondta. A szerk.) és azt sugallják, hogy teljesen felesleges egy tudományosan elfogadott vizsgálati módszert alkalmazni a felmerülő vita eldöntésében, mert a szóban forgó „Petőfi-csontváz” eleve női csontváz és punktum. , Mindenki, aki ebben kételskedik, az hülye, de legalábbis félművelt, mert ugye azt minden diák tudja, hogy Petőfi Segesvárnál eltűnt, hogy ott halt meg. És ez utóbbihoz kell ragaszkodni, mert aki eltűnt, az - feltehetőleg - meg is halt. Ez így lett elültetve a köztudatba. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy akit nem találtak vagy nem találnak, csak azt lehet eltűntnek nyilvánítani. Úgy tűnik, mintha egyes művelt, tanult, jelentős döntési pozícióban lévő embereknek az lenne a legmegnyugtatóbb, ha Petőfit továbbra is valamelyik segesvári tömegsírban tudhatnák, és mintha a felbukkanó költő jelen korunkban is félelmet keltene egyesekben. Ha valaki eltűnt, arról méltán lehet azt hinni, hogy rabságba hurcolták, tehát költőnkkel is ez történhetett, még akkor is, ha erre semmilyen írásos dokumentum nem utal, nem készült, vagy nem maradt fenn. Teljesen érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartom azt, hogy nem a kézzel fogható dolgokon keresztül akarunk bizonyítani, hanem egy feltételezés által, miszerint, mivel a levéltárban nincs írásos dokumentum az elhurcolásról, így Petőfinek meg kellett halnia Segesvárnál. Valaki kitalálta, hogy a csontváz egy nő csontváza. És ebbe szerintük bele is kellene nyugodnunk és a média által mindent el is követnek, hogy a társadalom egy részének tudatába a maguk véleményét belemossák. És sokan el is hiszik, hogy kézzelfogható bizonyítékra nincs is szükség, mivel a kérdést ők már eldöntötték. A lényeg: Petőfinek meg kellett halnia Segesvárnál. És ha nem, akkor is! Valamilyen oknál fogva egyesek még mindig félnek Petőfitől. Valószínűleg azért, mert az ő szempontjukból nézve semmi szükség sincs arra, hogy ennek a nemzetnek legyenek kézzelfogható emlékei, hősei - még ha maradva Hittel a jövőbe tekinteni is. Ellenérzéssel tölt el, ha valamilyen, tudományosan, exakt módon igazolható és bizonyítható állítást csak puszta szavakkal akarnak megcáfolni, holott igény és lehetőség volna a felmerülő kérdés korrekt módon történő bizonyítására, illetve cáfolatára. Petőfi Sándor költőnk földi maradványairól, illetőleg dr. Kiszely István és Morvai Ferenc által Barguzinban fellelt és exhumált - feltételezett - földi maradványainak igazolásáról lenne szó. A tévében és a sajtóban tett nyilatkozatok - kivéve a Kiszely és Morvai mellett állókat - szinte maradéktalanul arról szólnak L EVELEZES nyaikban is, amikhez vagy akikhez zarándokolva a nemzet tagjai a múltba nézve hittel tudjanak a jövőbe tekinteni. Faragó Illés, Baja úrLeépülés Frei módra Kedves Demokrata, vagy egy éve Frei úr az RTL-ben utánai árta kivégzések hogyan fiának és mikéntjének. Odáig rendben van, hogy meginterjúvolt néhány csaknem elkötelezett urat, akit eme sorstól a halálbüntetés eltörlése mentett meg és hogy hoszszabb beszélgetést folytatott egy nyugalmazott akasztófa árnyékában egy ítélet-végrehajtó kinézetű úrral. Ezek után azonban bemutatott két aktust online, villamos ülőbútorral és kötéllel, fekete-fehérben, drámai aláfestő szöveggel. Az utóbbiról, ha figyelt a néző, megállapíthatta, hogy lengyel eredetű, és hogy arrafelé ezek szerint elég pocsék technikával akasztanak Nos, vagy fél évvel később, egy késő este játszott tényleg lengyel, melodramatikus filmalkotásban láttam viszont ezt a képsort, színesben, még a hangkulissza is stimmelt. Ezek után lehet, hogy a villanyszék se volt igazi? Vagy most annak örüljek, hogy lengyel barátaink igazságszolgáltatási szakértelmét nem Frei úr drámai betétei jellemzik? I . Kolonits Ferenc, Bp . Nocsak a. Az egyik kereskedelmi tévében Novi Sadnak nevezte a narrátor az ősi magyar Újvidéket. A külföldi riportfilm magyarítói már nem tudták lefordítani a városnevet a saját nyelvükre. A múltat végképp eltörlik. Herder-díjat érdemelnek a szinkronizálók. Hiszen nyelvileg beteljesítették a nagy német jóslatát, miszerint kipusztul a magyarság. Kétezer húszban a parlament Nándorfehérvár termét Belgrád teremre módosítja majd a feledékeny közbeszéd? Egy német sose nevezné Königsberget, a filozófus Kant városát Kalinyingrádnak. V.K. Q.