Magyar Demokrata, 2004. április-június (8. évfolyam, 13-25. szám)

2004-04-29 / 17. szám

A választásokon való részvételre buzdította a magyar társadal­mat Helmut Kohl egykori német kancellár Győrben, ahol a Szabad Európa fesztiválon találkozott Orbán Viktorral, a Fi­­desz-MPSZ elnökével. A polgári kormány miniszterelnöke sze­rint a keresztény, nemzeti, polgári erők csak akkor lehetnek versenyképesek a baloldallal, ha egységet alkotnak - ehhez szá­mítanak az MDF tapságának epin­ttm­­ködésére is. Mindannyian menjenek el az európai parlamenti választások­ra és támogassák a Fidesz-Ma­­gyar Polgári Szövetséget! Egy választási győzelem kiváló jel­zés arra, hogy a következő or­szággyűlési választások után is­mét Orbán Viktor legyen a mi­niszterelnök - mondta Helmut Kohl volt német kancellár a Szabad Európa Ifjúsági Feszti­válon Győrben. A német politi­kus szerint a csatlakozás utáni nehézségek leküzdésére a ma­gyarság szorgalma és intelli­genciája révén képes lesz, ám ennek feltétele az okos, átgon­dolt kormányzati politika. Hel­mut Kohl súlyos hibának nevez­te azt a felfogást, mely szerint Magyarországnak nem kellene csatlakoznia az unióhoz, a volt kancellár szerint ebben az eset­ben a magyarság történelmi zsákutcába kerülne és elszige­telné magát Európától. Orbán Viktor, a Fidesz- MPSZ elnöke úgy vélte, a ma­gyarok védelmet nyújthatnak Európának szellemi tévelygés ellen, mivel tapasztalatból tud­ják milyen az, ha baloldali ideo­lógiák valóságos politikai ideo­lógiákká válnak és ráteleped­nek az emberek életére. A pol­gári kormány miniszterelnöke szavazásra buzdította a hallga­tóságot. Azokat is a részvételre szólította fel, akik a csatlakozás­ról szóló szavazáson nemmel voksoltak. A pártelnök kijelen­tette: ha az EU-szkeptikusok­nak az sem elegendő érv, hogy az MSZP frakcióvezetője azért támadta meg a Fideszt, mert szavazásra ösztönözte a csatla­kozást elutasítókat, mivel az ő érdekük az, hogy ők otthon ma­radjanak, ha ez sem elég indok nekik, akkor többet nem tudok segíteni. A volt miniszterelnök szerint az unió nem valami gyógyszer, ami a beteg gazda­ságokat talpra állítja, a működő nemzetgazdaságoknak viszont új lendületet adhat A magyar munkavállalókkal szembeni át­meneti tilalomról Kohl úgy vé­lekedett, ez röviddel a belépés után lekerül a napirendről csak­úgy, mint Portugália csatlako­zása után. Orbán Viktor az or­szággal szemben életbe lépte­tett korlátokról elmondta: az át­meneti korlátozások oka, hogy hazánkban sok a jól képzett, mi­nőségi munkaerő. A volt mi­niszterelnök szerint Európának hamarosan megoldást kell talál­nia arra, hogy az ipari termelést a közösség területén tartsa. Mint mondta: elképzelhetetlen, hogy egy 500 milliós közösség gazdasága a szolgáltatói szek­torra épüljön és a munkaerőt is idekösse. Az ipari szektor kelet­re költözése a volt miniszterel­nök szerint folytatódni fog, ezért az unió tagországainak közös feladata, hogy a terme­lést határaikon belül tartsák. A hallgatóságot a gazdasági kér­déseken kívül az elcsatolt terü­leten élő nemzetrészek sorsa foglalkoztatta leginkább. A ha­táron túli magyarság problémá­inak megoldásában segíthet az EU-tagság - vélte Helmut Kohl. A volt kancellár szerint a ma­gyarokra vár a feladat, hogy ezt a kérdést napirendre tűzzék az unióban és megoldási javaslato­kat dolgozzanak ki. Orbán Vik­tor szerint az EU-ban többet te­het Magyarország az elcsatolt területen élőkért. A jelenlegi határok megerőszakolják az életet, mert családokat, telepü­léseket, gazdasági egységeket vágnak ketté. Ez a megosztás néhány éven belül eltűnhet. A Fidesz elnöke szerint nem terü­let-visszaszerzésről van szó eb­ben a kérdésben, hanem az élet természetes rendjének helyre­­állításáról. A közelgő választá­sok esélyeiről Orbán Viktor megjegyezte, a baloldal 1945 óta egységes erőként lép fel, s a polgári, keresztény, nemzeti ér­tékrendet vallók is csak együtt lesznek képesek velük szem­ben versenyképesek maradni. A jövőben ennek az egységnek a megteremtésére kell töreked­ni. - Úgy látom - jelentette ki Orbán Viktor -, ma ezt az MDF elnök asszonyával kevésbé tud­juk megtenni, ezért inkább az MDF tagságával kell tárgyal­nunk. Az MDF-ről az MDF-nek kell döntenie - tette hozzá -, helytelen lenne, ha a Fidesz be­leszólna egy másik párt dönté­seibe. A háromnapos ifjúsági feszti­válon ezenkívül szó esett a poli­tikai és a gazdaság aktuális kér­déseiről Csányi Sándor, Dem­­ján Sándor, Matolcsy György, Rogán Antal, Stumpf István és Navracsics Tibor részvételével. De találkozhattak az érdeklő­dők Fábry Sándorral, Ákossal és Szikora Róberttel is. K. I. Új Budapest * Budapest több, mint egy város. Budapest a magyar nemzet fő­városa, így a magyar szellem és a magyar tehetség fővárosa is, az ország szíve, és az egész vérkeringés áramlik át rajta. Ha be­teg az ország szíve, nem lehet egészséges az ország sem - mond­ta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Szövetség új városalkotói kezdeményezésének megnyitóján. A Fidesz-Magyar Polgári Szö­vetség célja, hogy létrehozza az Új Budapest Központot, amely­nek terveit az Uránia Kávéház­ban mutatták be. A Fidesz el­képzelése egy XXI. századi Eu­Demokrata 2004/17 dapest. A bemutatón Orbán Vik­tor mellett részt vett Cselovszki Zoltán és Finta József építészek, valamint Fábry Sándor humo­rista is. Orbán Viktor beszédé­ben kiemelte, a főváros akkor fejlődött leginkább, amikor a legtöbbször mondták, hogy a kormány ellenfele Budapest­nek. Orbán felhívta a figyelmet, a városból egyre többen kiköl­töznek, ami nem az egészséges fejlődés jele. Dugók és kátyúk jellemzik a közlekedést, minden négyzetmétert beépítenek és a zöldterület rohamosan csök­ken. A volt miniszterelnök hangsúlyozta, az Új Budapest Központ pártpolitikától függet­len testület lesz, amely a főváros problémáira akar válaszokat ta­lálni. Véleménye szerint szelle­mi energiára van szükség, kon­cepcióra, átfogó tervekre, mert Budapest nem csupán épületek­ből és utakból áll, hanem egy közösség, egy életforma is. - A város szó szerint és átvitt értelemben is kátyúba jutott - vélekedett Orbán Viktor. A Fi­desz elnöke, egy átfogó fejlesz­tési program, az új Budapest tervének kidolgozására kérte fel Cselovszki Zoltán építészt. Cse­lovszki elmondta, a városfejlesz­tés célja elsősorban a népesség­­megtartó erő növelése kell le­gyen, hiszen míg több európai fővárosban óránként 12 fővel nő a lakosság száma, addig Buda­pesten hat fővel csökken. G. K. P

Next