Magyar Demokrata, 2005. július-szeptember (9. évfolyam, 27-39. szám)

2005-09-08 / 36. szám

- Mikor érkezett az Egyesült Államokba? - 1962-ben, 18 évesen kerültem ide. Édesanyám a nővéreimmel már az 1956-os forradalom után emigrált, ám édesapám­mal csak hat évvel később követhettük őket. Akkor ezt hatalmas megrázkódtatás­ként éltem meg, hiszen Magyarországon hagytam azt az életet, amit már ismertem, s egy számomra tökéletesen új környezetbe kellett beilleszkednem. Ugyanakkor éppen ez segített abban, hogy egyre jobban felfe­dezzem saját magyar identitásomat, valójá­ban azután ismerkedtem meg igazán azzal, mit jelent magyarnak lenni, hogy elhagy­tam az óhazát. - Ebben biztosan sokat segített az a ma­gyar tánccsoport is, amelyhez csatlakozott... - Valóban éppen akkoriban alakult a Hungária Tánccsoport, amelyet New York környékéről származó fiatalok alkottak, s akikkel együtt kezdtük el tanulmányozni saját kultúránkat, amelynek ápolása és - nagyon fontos - a körülöttünk élő, nem ma­gyarokkal való megosztása azóta is fontos része az életemnek. A tánc nem ismer nyel­vi korlátokat, így ezen keresztül számtalan olyan emberrel is megízleltethettük a ma­gyar kultúrát, akik egyetlen szót sem be­szélnek magyarul. Olyan többedgenerációs magyar fiatalok, sőt még nem magyar szár­mazásúak is akadtak szép számban, akik a táncon keresztül kezdtek el érdeklődni kul­turális gyökereik iránt, egyre gyakrabban látogattak haza Magyarországra, megtanul­ták a nyelvet, sőt vannak olyanok is, akik végül hazaköltöztek. - Miért ennyire fontos az ön számára a magyar kultúra terjesztése? - Ha eljuttatjuk a magyar kultúrát azok­hoz az amerikai magyar kolóniákhoz, ame­lyek még léteznek, a közösségek életben maradását segítjük, és ezen keresztül fel­kelthetjük a fiatalok érdeklődését is, akik így - amellett, hogy amerikai állampolgárok - megmaradnak magyarnak is. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy minél több, az Egyesült Államokban élő, magyar származá­sú ember vallja magát magyarnak, az ameri­kai politikára is annál nagyobb hatásunk le­het Clevelandben például kifejezetten nagy­számú magyar közösség él, így az a kong­resszusi képviselő, akinek a kerületében ők élnek, nem teheti meg, hogy ne figyeljen oda az ő véleményükre, s ezen keresztül a magyarországi politikai történésekre is.­­ Kiemelte korábban, milyen fontosnak tartja a magyar kultúra megosztását az önök körül élő amerikaiakkal is... - Sokat dolgozunk azért, hogy minél több nem magyar is megismerkedhessen a valódi magyar kultúrával. Itt, New Jersey­ben elsősorban ezért is nyitottuk meg im­már több mint huszonöt éve a Magyar Mú­zeumot, ahol a festészettől a zenén keresz­tül a hímzésekig igyekszünk átfogó képet nyújtani arról, amit mindannyian magunk­ban hordozunk. Most éppen egy hathetes programsorozatot szervezünk egy amerikai múzeummal közösen, amelynek keretében számtalan filmbemutató, történelmi és iro­dalmi előadás kerül majd terítékre. - Ezekre is elsősorban nem magyarokat várnak? - Igen, ez a sorozat kifejezetten amerikai­aknak szól, az előadásokat angol nyelven tartjuk, a filmeket feliratozzuk. Ha ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken keresztül meg tudjuk szerettetni a magyar kultúrát a világnak ezen a részén élő nem magyarok­kal, könnyebben elérjük, hogy tiszteljenek bennünket. Szeptember közepén tartunk majd egy hatalmas táncfesztivált is, ahová Monrealtól kezdve Clevelanden át Washing­tonig számtalan helyről érkeznek majd tánc­csoportok, így pedig egyrészt a különböző vidékeken élő néptáncosok megismerhetik s a későbbiekben segíthetik egymást, más­részt a nem magyaroknak újabb lehetőséget nyújtunk a magyarság megismerésére.­­Ez a néhány program, amit említett, első­sorban helyi szervezésű, ám a közeljövőben készülnek egy igen nagyszabású, szinte az egész Egyesült Államokat átfogó turnéra is.­­ Októbertől egészen decemberig tart majd egy hosszú turné a Budapest Együttes­sel, amelynek a Csárdás, a Kelet tangója cí­met adtuk. Már negyven helyszínt leszervez­tünk, ahol számításaink szerint körülbelül negyvenötezer érdeklődő tekinti majd meg az előadásokat. Az előadások, műsorok megszervezésekor gyakran morfondíro­zunk azon, vajon a kultúrának melyik az a szelete, amelyen keresztül a magyarságun­kat és a magyar nemzet hagyományait, szel­lemiségét és örökségünket leghatásosabban be lehet mutatni. Hogyan tudjuk legegysze­rűbben megmutatni a világnak, kik is va­gyunk valójában? Vannak, akik úgy gondol­ják, bennünket, magyarokat leginkább a mo­dern kultúra - festészet, irodalom, tánc - jel­lemez, s az ezeréves hagyományok vajmi ke­vés embert érdekelnek már. Az én vélemé­nyem szerint azonban a világon semmi más nem jellemző ránk jobban, mint a népi kultú­ránk. Az utóbbi néhány évben, amíg a New KULTÚRA ( 13)3 23./x XX VKH 1 Nem értik egymást A kinti magyarok elégedetlenek az amerikai magyar nagykövettel füjükül UcUuAjáuuCLí ~ Gyakran morfondírozunk azon, vajon a kultúrának melyik az a szelete, amelyen keresztül a magyarságunkat és a magyar nemzet hagyományait, szellemiségét és örökségét leghatásosabban be lehet mutatni. Hogyan tudjuk legegyszerűb­ben megmutatni a világnak, kik is vagyunk valójában? Vannak, akik úgy gondol­ják, bennünket, magyarokat leginkább a modern kultúra - festészet, irodalom, tánc - jellemez, s az ezeréves hagyományok vajmi kevés embert érdekelnek már. Az én véleményem szerint azonban a világon semmi más nem jellemző ránk jobban, mint a népi kultúránk - nyilatkozta lapunknak Magyar Kálmán, az Amerikai Magyar Népművészeti Központ igazgatója. 2005. szeptember 8. 60

Next