Magyar Demokrata, 2005. október-december (9. évfolyam, 40-52. szám)
2005-10-20 / 42. szám
16 MAGYARORSZÁG A magyar hiedelemvilágban az égi eredetű szent állatként tisztelt turulmadarat sokan a kerecsensólyommal azonosítják, amely ritka, rejtett életű fészkelőnk. A turulmadár szimbóluma végigkísérte a magyarok történetét, Álmos és Árpád címerpajzsán szerepelt, megtaláljuk a nagyszentmiklósi leletek között, az 1358-as, Kálti Márkiért Képes Krónikában a magyar vitéz zászlaján és számos ábrázoláson napjainkig. A turul mint jelkép kismértékben ahhoz hasonló szerepet is betöltött, mint más nemzetek címerében vagy eredetmondájában megtalálható ragadozó állatok. Ezek a XIX. században, a nemzeti öntudat megerősödésének idején hangsúlyossá váltak, s gyakran agresszív nemzeti törekvések kifejezői voltak. A turul ábrázolások nálunk főleg a békebeli monarchiában, a Millennium kapcsán kaptak hangsúlyosabb szerepet, az akkor országszerte felállított turulszobrok Szent István kardját tartották karmaik között, kitárt szárnyakkal, felborzolt tollal, így mint jelképet az ország őrzőjeként tartották számon. A Budavári Palota kapujánál 1905 óta áll a turulszobor, 1896-ban adták át a Ferenc József hidat (a mai Szabadság híd), amelyet szintén turulmadarak díszítenek, valamint 1907-ben állították fel a tatabányai emlékművet, amely közel 15 méteres szárnyfesztávolságával Európa legnagyobb madárszobra. A két világháború között újabb turulmadaras szobrokat avattak fel, amelyek nagyrészt az I. világháború áldozatainak állítottak emléket Ezek tetemes része a mai napig áll a Délvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is. Ezen ábrázolások szerinti turulmadaras emlékmű állításáról döntött tavaly nyáron a Budapest Hegyvidék Önkormányzata. Szmrecsányi Boldizsár alkotása kitárt szárnyával mintegy 4,5 méter széles, két méter magas, patinázott bronzszobor, amely egy talapzaton áll majd. nélkül, liberális és szocialista tiltakozás ellenére turulmadaras emlékművet állít Előtte medence, mögötte egy fal, ebbe lesz bevésve az 1132 kerületi áldozat neve. A helyszín a Böszörményi út, Istenhegyi út és Németvölgyi út találkozásánál lévő zöld terület, ugyanis ez volt leginkább a harcok színtere. A köztéri szobor tervét az előírás szerint benyújtották a Budapest Galériának, amely a tervet magas szakmai színvonalúnak ítélte, ám kifogásolta a helyszín kiválasztását túl kis terület ünnepélyek, felvonulások megtartására és „a turult mint a polgári áldozatokra emlékeztető jelentéshordozót”. Az engedélyeztetés következő foka a fővárosi közgyűlés, ahol heves vita kerekedett. A szabaddemokrata és a szocialista képviselők azt bizonygatták, hogy a turul ma kizárólag a politikai jobboldal jelképe, míg a Fidesz, az MDF és a MIÉP képviselői azzal érveltek, hogy a turulmadár nemzeti hagyományunk része, mindenki jelképe. A liberálisszocialista többségű közgyűlési többség végül nem hagyta jóvá az emlékmű felállításának kérelmét, az írásba foglalt döntés szerint „új helyszín kiválasztását javasolják”. Mitnyan György mégis úgy döntött, hogy keresztülviszi a kerület akaratát, lerója a hatvanéves kegyeleti adósságot a második világháború poklában elhunyt áldozatainak. Minden hegyvidéki áldozatnak, hiszen már nem olyan országban élünk, ahol a golyó, a szilánk, a bomba színe határozza meg, hogy a katona vagy civil áldozat hős volt-e, vagy bűnös. Az építési engedélyt az emlékmű alapozó-előkészítő munkáira megkapták. Nyomban tiltakozó hadjárat indult a polgármester ellen két helyi SZDSZ-es képviselő, Kecskés Márton és Ungár Jláia részéről, ez utóbbi neve ismerős lehet, korábban bátran vállalta nemi máshova tartozását A képviselők szerint a turul nem megfelelő szimbólum arra , hogy közös emlékműve legyen a származásuk miatt üldözött polgári áldozatoknak és az elesett magyar katonáknak. Hiszen a tiltakozók szerin ezek a katonák nem Budapest és Hegyvidék polgárait védték a végsőkig, hanem a hitler csapatok mellett tartottak is a nácik által irányított Magyarországon. Továbbá a turult ellentmondásos üzenetűnek tartják, mondván, a turul nevében küldték halálba az áldozatokat a szélsőséges Kecskés Márton kijelentett SZIMBÓLurl Forradalmi tettre készül az 1956-os formamaradalom ünnepének előestjén Mitnyan K&UB György, Budapest XII. kerületének pol-mtm I ki polgári és katonai áldozatának. A ke- ^Brületi önkormányzat SZDSZ-es és MSZP-s képviselői jobboldalinak titulálták a több mint ezer éve létező nemzeti C ^ I r\ 1/ mnnnil I O II \/flonhohn jelképünket, őseink szent madarát. tllMöKlllU tl |J U I d II. VlldylIdUU 2005. október 20. DefirOkra ncísrx