Magyar Demokrata, 2006. július-szeptember (10. évfolyam, 27-39. szám)
2006-08-17 / 33. szám
20 MAGYARORSZÁG Az élet viszont kegyetlenül túllépett a kedd éjszakai tragédián. Pénteken délelőtt egy VIII. kerületi lakástűztől térnek vissza a tűzoltók a Tűzoltóság Fővárosi Parancsnokságára, a szolgálatban lévők többsége ott volt a Műegyetemnél. Zajtai György zászlós, megbízott szolgálatvezető parancsnok is, aki miután visszatértek a kivonulásról, határozott utasításokat ad beosztottainak a felszerelés átvizsgálásra, a légzőpalackok cseréjére. A kollégák csendben dolgoznak, nem viccelődnek, teszik a dolgukat, van köztük olyan, aki egy járművön szolgált a kedden elhunyt egyik tűzoltóval. A parancsnok körbevezet bennünket az autók, a felszerelések között, minden kérdésünkre válaszol, ami az eszközökre vonatkozik. A kedd éjszakai eseményekről nem beszél... A tűzoltóautó ajtaja nyitva, mellette tűzoltócsizmák, védőruha, minden riasztásra készen. Úgy, ahogy kedden este, úgy, ahogy mindennap. Azért, hogy amikor egy segélyhívás befut a hírközpontba, és néhány keresztkérdés után kiderül, hogy valós veszély áll fenn, és nem téves riasztásról van szó, azonnal indulni tudjanak. Amint megvan a káresemény címe, a bejelentő adatai, riasztják az egységeket - magyaráz a parancsnok. A tűzoltók felveszik a védőfelszereléseiket, a névvel ellátott sisakot, amely a mechanikus sérülések ellen véd. A tűzoltóruha többrétegű, elsődleges rétege nem ég, csak izzik, a tűztől óvja meg a mentésben résztvevőket. A következő réteg nedvesség-ellenálló anyagból készült, ami megakadályozza, hogy a víz, vegyi anyag, vér elérje a tűzoltó testét. A hőellenálló réteg a legvastagabb része a ruházatnak, a három réteg kombinációja elegendő védelmet nyújt 40 KW/négyzetméter sugárzó hőhatással szemben. A védőcsizma lángokkal szemben 15 másodpercig, kontakt hőhatás ellen 250 Celsius-fokig negyven percig nyújt védettséget A csizmatalpban egy fémlap van, amely a mechanikus sérülésektől óvja a talpat, az orrészében hasonló célból acélbetétet helyeztek el. Ha tűzhöz riasztják az egységeket, akkor a felszerelés kiegészül a légzőkészülékkel és az álarccal. Az egyes fecskendő és a csoportkocsik fel vannak szerelve infrakamerával. A riasztás elhangzása után az egyes fecskendő a parancsnokkal és a kettes megy felderíteni, ők állapítják meg, hogy van-e életveszély, mi ég, mit veszélyeztet a tűz. Az egyes fokozatú riasztásnál két fecskendő vonul a helyszínre tíz fővel. Nem mondjuk ki, de kedden éjszaka is minden így kezdődött A tűzoltás vezetője, aki általában az egyes fecskendőnél van, eldönti, hogy emeli-e a felderítés alapján a riasztás fokozatát, vagy elegendő a helyszínen lévő felszerelés és létszám a mentéshez. | ' '' - A Műegyetemnél először I-es riasztást rendeltek el, a hármas fokozatnál vonult ki innen a Józsefvárosból a kettes fecskendő, vitték a ventillátort, nekünk az V-ös fokozatnál kellett mennünk. Amikor elrendelték a III-as fokozatot, hallgattuk a rádión a történteket és belehallatszottak a töredékek, hogy valaki nem kap levegőt. Amikor odaértünk, azonnal lementünk a pincébe az egyes fecskendő személyzetével, útközben találkoztunk egy csapattal, akik hozták fel az egyik kollégánkat, nekik segítettünk. A helyszínen elmondták, hogy bentrekedtek a tűzoltók és elfogyott a levegőjük, megfulladtak... Két személyautó áll meg a rohamkocsik mellett, az antennán gyászszalag, újabb négy tűzoltó érkezett a meghallgatásra. Köszöntik egymást a kollégák, nem úgy, mint máskor... Aztán néhány másodperc csend, és a parancsnok előveszi a közvéleményt leginkább foglalkoztató eszközt, az oxigénpalackot és mindent részletesen elmagyaráz. A leggyakrabban a tűzoltók a hat liter űrtartalmú palackot használják, ami 300 bar nyomással van feltöltve. Ez intenzív munka valamint stresszhelyzet esetén 15-20 percre elegendő levegőt biztosít a tűzoltónak. A járműveken további hat palack tartalék is található. A tűzoltónak meg kell nézni, hogy mennyi levegőt használt el a befelé úton, ha már ennek a mennyiségnek csak a duplája van a palackban, el kell indulni kifelé. A tartályban 1800 liter levegő van, ebből 1620 használható fel. Egy óra mutatja a palackban lévő nyomást, és így kiszámolhatjuk, hogy mennyi levegő maradt még. Van egy hangos figyelmeztető, ami 56 barnát szólal meg, ilyenkor azonnal el kell indulni kifelé. A pincetüzek oltása az egyik legveszélyesebb művelet, mivel ismeretlen, gyúlékony anyagokat tárolhatnak a mélyben, gáz- és villanyvezeték húzódhat a falban. Oltás közben előfordul, hogy a forró levegő megfordulhat, alulra kerül és az ott lévő tűzoltó a forró gőztől megéghet. A pincéből való menekülést régen külön kiképzésen oktatták a tűzoltóknak, egy bombapincéből kellett kijutni kötél segítségével. Két aranyszabály van ilyenkor, hogy a tömlő jobboldalán közlekedünk, a másik, az Ariadné fonala, vagyis az, hogy a tömlő mentén tájékozódunk, ha ez nem megoldható például a tűzeset felderítésekor, akkor egy kötéllel biztosítjuk ki magunkat, amely segít a visszaút megtalálásában. Zene szólal meg a hangszóróból, majd a sziréna, újabb riasztás. A videocsoport tagjainak kell kivonulniuk, elindul a két autó, az ablakból tűzoltók integetnek, menniük kell tovább... ■ Menni kell tovább... A pincetüzek oltása az egyik legveszélyesebb művelet Gyászol a tűzoltóság. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság épületének homlokzatán fekete zászló emlékeztet mindenkit a három tűzoltó tragédiájára. Pénteken délelőtt nagy a jövés-menés a parancsnokságon, meghallgatták a kórházból kiengedett hat tűzoltót, valamint azokat, akik a három szerencsétlenül járt bajtársukat kihozták a pincéből. Vontatottan folyik a beszélgetés, az elszántság, a határozottság helyett most fájdalom tükröződik a szemekben. 2006. augusztus 17. K@nlGitiffl