Magyar Demokrata, 2008. július-szeptember (12. évfolyam, 27-39. szám)
2008-07-03 / 28. szám
MAGYARORSZÁG - Lezárul végre a turulügy? - Korábban is mondtam, hogy a turul már 2005. október 22-én, felavatásakor is jó konstrukció volt mind építéstechnikailag, mind pedig művészeti szempontból, csak a Fővárosi Közgyűlés politikai döntése hiányzott. Az I. kerületi önkormányzat azt mondta, hogy a szobor építészi szempontból rendben van, a világítással, területrendezéssel nincs probléma, így ennek a politikai döntésnek a hiánya irreleváns, az építési engedélyezés hatósági procedúrája lezárható. Azt gondolom, nagy öröm, hogy a II. világháború áldozataira végre méltóképpen emlékezhetünk, senki sem kérdőjelezheti meg, hogy az emlékmű, amelyen ezeregyszáz név szerepel, jogszerűen áll ott. Nyilvánvalóan a Közigazgatási Hivatal - amely nem is tudom, jelenleg jogszerűen létezik vagy sem - még kifejtheti a mostani döntéssel ellentétes álláspontját, de a dolog már nem arról szól, hogy kell-e bontani, vagy sem. - Számított arra annak idején, hogy lényegében három évig tart a huzavona az engedély körül? - Amikor 2002-ben elhatároztuk, hogy emlékművet állítunk, nem számítottam többéves küzdelemre Ám amikor felavattuk a turult, már sejtettem, hogy ez egy hosszú procedúra lesz. De, ahogy mondani szokták, minden jó, ha jó a vége, és nagyon örülök, hogy megszületett ez a döntés. Mivel a Fővárosi Közgyűlés törölte korábbi tiltó határozatát, így megállja a helyét az I. kerületi jegyzőnek az érvelése, hogy most új helyzet van, amikor ki lehet adni az engedélyt. A megállapított 190 ezer forintos bírságot pedig, ha kell, örömmel kifizetem a Hegyvidék önkormányzata helyett. Minek köszönhető ön szerint, hogy a turullal egy időben avatott, a holokauszt áldozatainak emléket állító Igazak Fala, vagy a most készülő, a világháború polgári áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű engedélye MITNYAN GYÖRGY ■ 1968-ban született Budapesten ■ Jogi diplomát szerzett, ezután két évig volt ügyvédi gyakorlaton ■ 1994-től alpolgármester, 1998-2006- ig polgármester a budapesti Hegyvidéken ■ Jelenleg egy önkormányzati tanácsadó céget vezetése úgy ment át, mint kés a vajon, míg a turul kapcsán évek óta vita zajlik? - Úgy hiszem, talán annyit kéne tennünk, hogy nem a turul szimbolikájára kellene kihegyeznünk az egész ügyet. A II. kerületi Pesthidegkúton, a Náncsi néni vendéglőjétől nem messze a Turul utcát találjuk, turulmadaras emlékművet rengeteg helyen avattak 1990 óta, a tatabányai szobor kapcsán annak idején Göncz Árpád akkori köztársasági elnök is pozitívan szólt a turulról. Nem ezzel van a baj. Csak 2005 októberében néhány politikai kalandor kitalálta, megpróbál tőkét kovácsolni egy mondvacsinált botrányból a közelgő választások előtt. Polgármesterségem idején úgy gondoltuk, megpróbáljuk méltóképpen lezárni a temetetlen múltat. A Böszörményi út egyik végén felállítottuk a holokauszt áldozatainak emlékművét, a másikon pedig a világháború polgári és katonai áldozatainak létesítettünk emlékhelyet, nemzetiségre, vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Nem volt méltó az áldozatok emlékéhez, hogy néhány szocialista és szabad demokrata botrányt csinált emiatt. Ahogy az Igazak Fala vagy a most készülő, Alkotás úton állítandó emlékmű engedélyezése történt, az lenne a helyes és normális. Nem bánja, hogy most, amikor a turul megkapta az engedélyt, már nem ön a polgármester? - Nem. Számomra már azt is öröm volt látni, hogy az emlékhely él: az emberek látogatják, mécsest gyújtanak, fejet hajtanak. Persze jó lett volna, ha már annak idején megkapunk minden papírt, de nincs bennem semmi rossz érzés kizárólag azért, hogy már Pokorni Zoltán vezeti a Hegyvidéket az engedélyezés befejezésekor. Az a lényeg, hogy végre minden rendben van a turulszobor körül. Bár már nem polgármester, nem szakadt el az önkormányzatok világától. A hírek szerint a helyhatóságok nagyon rossz helyzetben vannak. Ön is ezt tapasztalja? - Legyünk igazságosak. A közel 3100 önkormányzat működése ugyanis még mindig nem korszerű, részben ennek az eredménye a mostani nehéz helyzet. Külön kellene választani, hogy mi az önkormányzat és mi az állam feladata, átfogó reformra lenne szükség. Aztán az is igaz, hogy az önkormányzatok, sok esetben érzelmi alapon, olyan feladatokat is ellátnak, amelyeket nem lenne szükséges. Mit ért érzelmi alapon? Mondjuk azt, amikor egyes budapesti kerületek maguk tartanak fenn gimnáziumokat, holott ez a főváros feladata? Vagy említhetnénk a kórházak helyzetét, több település szintén maga tartaná fenn az egészségügyi intézményeket, hogy a helyi polgároknak legyen hová menniük, ha betegek lesznek. Ez is érzelmi döntés? Átfogó, kimerítő választ erre nem lehet adni, mert minden helyzet, minden település és intézmény ügye más és más. Pusztán arra akartam rávilágítani, hogy amikor az önkormányzatoknak kevés pénz jut, akkor bizonyos döntésekkel még rosszabb körülmények közé sodorják saját magukat. Az előző kérdésre visszatérve: az önkormányzatok helyzete valóban egyre rosszabb 1990 óta, mert egyre több a feladatuk és ehhez nem kapják meg a szükséges pénzt, ezen túlmenően olyan pluszfeladatokat is vállalnak, amelyeket nem lenne kötelességük, ráadásul eddig elmaradt az önkor- Reform kell Az I. kerületi jegyző megadta az engedélyt a XII. kerületi turulszoborra, így, ahogy Pokorni Zoltán június elején a Demokratában bejelentette, a turul marad. Erről és az önkormányzatok helyzetéről beszélgettünk Mitnyan Györggyel, a Hegyvidék korábbi polgármesterével. / 2008. július 9. ES2ESE3I