Magyar Demokrata, 2009. április-június (13. évfolyam, 13-25. szám)
2009-06-24 / 25. szám
MAGYARORSZÁG A turul dicsősége Nagyon remélem, hogy a turullal való megismerkedés hasznára válik majd a fiatalságnak - mondta a Demokratának Katona Bernadett, aki eddig több mint félezer turulszobrot vett lajstromba a Kárpát-medencében. - A gyűjtőszenvedély nem ritka dolog, az már annál inkább, ha valaki a magyarság múltjának kincseit próbálja öszszeszedni. Hogyan kezdődött? - Hobbiként indult, mára ismeretterjesztés lett belőle. Kezdetben csak annyit tudtam a turulról, amit az iskolában megtanítanak: Emese álma, az Árpád-ház származása, a tatabányai szobor... A közvetlen környezetemben nem vettem észre őket, pedig például a Gellért-hegyen is van kettő, ahol régebben naponta ott utaztam el előttük, de soha nem figyeltem rájuk - egészen addig, amíg nem került a figyelem középpontjába a XII. kerületi turulszobor. Akkoriban éppen Szarvason jártam, amikor megláttam, hogy a főút melletti emlékmű tetején is egy turul van. Megálltam és lefotóztam. Később minél többfelé jártam, egyre többet vettem belőlük észre, a végén pedig már tudatosan elkezdtem figyelni rájuk. Mindent megörökítettem, a madarat, a környezetet, a feliratokat, az évszámokat és egyre gyűltek a képek. Egy idő után rájöttem arra, hogy nekem ezt rendelte az élet feladatnak: összegyűjteni a Kárpát-medencei turulokat, és minél több emberrel megismertetni. - A Kárpát-medence mely részeit sikerült eddig felderíteni? - Keleten Madéfalváig jutottunk el, a felvidéki Vágfarkasd turulszobra a legészakabbi, a mai Heiligenkreuz, azaz Rábakeresztúr a legnyugatabbra fekvő, a délvidéki Bácskossuthfalva pedig déli irányban a legtávolabbi. Ebben a spektrumban már mindenfelé jártunk. Most úgy látom, az Alföldön van talán a legkevesebb - persze ott kevesebb település is van -, a Dráva mentén és Zemplénben pedig a legtöbb. — Egyedül járja az országot, vagy akadnak segítői is? — Sokan segítettek, segítenek. Amikor a gyűjtésről tudomást szereztek, ismerősök, barátok, gyakran jelezték, hogy utazásaik közben láttak itt-ott-amott turulszobrot, volt aki tudott képet is küldeni. Tavaly júniusban a Trianon Múzeumban találkoztam dr. Nagy Barnabásné Magdi anyóval, aki egy nyolcvanéves tündér, hat unokával és egy dédunokával, ő felajánlotta a segítségét. Ingyen utazik, harcol a vidéki buszmenetrendekkel, negyven fokban is megy és fotózza a turulokat. Hálával tartozom a gyergyócsomafalvi Szilágyi családnak is, akik a székelyföldi turulokat gyűjtik. Nagy segítséget tudunk egymásnak nyújtani egy másik szenvedélyes turulgyűjtővel, a törökkanizsai honlap szerkesztőjével, Horváth Zsolttal. Ő a gyűjteményét feltette a délvidéki városka általa szerkesztett magyar nyelvű honlapjára is. De meg kell említenem a várpalotai Trianon Múzeum igazgatóját is, dr. Szabó Pál Csabát, aki lehetőséget adott, hogy kiállíthassuk az összegyűjtött képeket. Somfai Sándor 2009. június 24. liIniilWftifi 44