Magyar Demokrata, 2012. április-június (16. évfolyam, 14-26. szám)
2012-05-16 / 20. szám
Nanushka. A 2012-es kollekció mintáját a népmesék világából vett motívumok ihlették. „A hagyományokat én azonban alaposan újraértelmezem, nem közvetlen módon használom fel: első látásra nem is egyértelmű, hogy a terveim ebből is táplálkoznak, csak ha alaposan szemügyre veszi őket az emberi vonal, mert egyrészt nagyon tetszik ez a világ, erőt ad, inspirál, másrészt a nemzetközi piacon hatalmas a verseny, nagyon sok szép, igényes ruha van, tehát csak úgy tud feltűnni az ember, ha ezen a színvonalon felül egy kicsit mást csinál, mint a többiek, van benne valami különleges. Ez pedig ez az én szűrőmön keresztül értelmezett magyarság. Élet a kalocsain túl A népművészeti motívumok eközben itthon is divatba jöttek: ennek egyik legszembetűnőbb és legérdekesebb példája talán a kalocsai tetoválás, amit egyre gyakrabban kérnek a szalonokban. Az ilyen motívumok egyik leghíresebb viselője Szabó Eszter énekesnő. - Amikor pár évvel ezelőtt ezt a tetoválást csináltattam, még nem volt divat, sőt, inkább cikinek, furcsának számított. Én azonban szeretem az ellentéteket, és a hagyományőrzésnek ezt az extrém formáját nagyon izgalmasnak találtam. Meghökkentőnek, progresszívnek szántam ezt a tetoválást, és meglepődve tapasztaltam, hogy az emberek végül pozitívan fogadták. A saját mintái, formái két okból szoktak feltűnni egy nemzet divatában: az egyik az, amikor a viselet az autonómia kifejezésének az eszköze, a befelé fordulás ilyenkor egyfajta védekezés. A másik esetben a divat szabad és kísérletező, ilyenkor a régi motívumok felhasználása a kreativitás megnyilvánulását jelenti, nem ideologikus oka van - magyarázza a jelenséget Zsolt Péter divatszociológus. Magyarországon jelen pillanatban mindkét tendencia megvan. A magyaros motívumok a XIX. század hetvenes éveitől kezdve bukkannak fel a hazai divatban, de másképp jelennek meg a társadalom különböző rétegeiben: a legsikeresebb divattervezők kollekciójában például úgy, mint szabadon felhasználható kellék, a politikai szubkultúrában úgy, hogy az a mainstream számára sokszor jelmeznek tűnik, míg a népviselet esetében hagyományőrzésként. A három irány közül ma csak az első számít divatnak - magyarázza Zsolt Péter. - Nem mindegy azonban, hogyan dolgozzuk fel a tradíciókat. A matyó rózsa vagy a szürkemarha-motívum a ruhán, ékszeren: ez kevés. A hagyományok felé alázattal kell közelíteni. A Gombold újra pályázat például nagyrészt ötletbörze volt - mondja Beszprémy Kata, aki az utóbbi 2012. május 16. kMl illíbk]