Magyar Demokrata, 2018. október-december (22. évfolyam, 40-52. szám)
2018-11-14 / 46. szám
TUDOMÁNY NAGYOBB EMBERÁLDOZATTAL JÁRT, MINT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ Megismétlődhet a spanyolnáthajárvány? Idén volt 100 éve, hogy az úgynevezett „spanyolnátha” az írott történelem legsúlyosabb járványát okozta. Az első világháborúnál is nagyobb emberáldozattal járó fertőzéssorozatot valójában influenza okozta. Napjainkban a globális felmelegedés ismét új vírusok létrejöttével fenyeget. Még be sem fejeződött az első világégés, amikor a földgolyó minden zugába, még a csendes-óceáni szigetekre és az Északi-sarkvidékre is eljutott a rendkívül agresszív vírus, megbetegítve a világ népességének 2-4 százalékát. A vírus a H1N1-es törzs sajátos változata volt, így korábban senki sem találkozhatott vele - ennek folytán ellenanyag sem képződhetett az emberekben. Arról nem szólva, hogy a háborúban legyengült és rosszul táplált civil lakosság és katonaság immunrendszere sem tudott a szokásos módon megbirkózni a kórokozókkal. Az is egyedülállóvá tette a láthatatlan gyilkost, hogy míg a hasonló járványok általában a gyermekek, idősek és gyengébb szervezetűek közül szedik áldozataikat, addig a spanyolnátha leginkább a fiatalabb népesség körében tizedelt. Egyes vizsgálatok szerint azért, mert a halált az immunrendszer túlpörgése okozta, és az immunvédekezés éppen a legerősebbeknél volt a leghevesebb. Érdekes a betegség elnevezése. A háborúból kimaradt Spanyolország híradásaiban nyíltan beszéltek a súlyos helyzetről. Még a spanyol király betegsége is szerepelt a hírekben, ugyanakkor a francia, német, brit és amerikai sajtóban a háborús cenzúra elhallgatta a járványt. A spanyolnátha mintegy ötvenmillió áldozatot szedett, így a halottak temetése is nehézségekbe ütközött. Tömegsírokat voltak kénytelenek kialakítani, hogy a fertőző gócokat minél hamarabb a föld alatt tudják. A kegyeleti szertartások is elmaradtak, a tetemeket klórmésszel öntötték le. Aki tehette, a nagyvárosokból vidékre, ritkán lakott területekre költözött. A megelőzésre mindent megpróbáltak, füstölést, imaláncokat, idegenek kizárását a közösségekből, fertőtlenítőszerek használatát, ám ezek többsége hatástalannak bizonyult. Az 1918-as vírustörzset a kutatók nemrég élesztették újra, hogy pontos információkat kapjanak a vírustörzs természetéről, a járvány súlyosságának okáról. A korabeli vírus az átlagos törzsektől eltérően a légzőrendszeren kívül más szöveteket is megtámadott, ezért a szervezetet kiterjedtebben érintette. Mellette olyan mutációkat is hordozott, amelyek megkönynyítették a kórokozók emberek közötti átadását. Az 1918-as spanyolnátha óta három influenza-világjárvány zajlott le: az 1957-es ázsiai, az 1968-as hongkongi és a 2009-es sertésinfluenza. Bár ezekben az esetekben az egészségügy lényegesen felkészültebb volt, és mindegyik járvány enyhébb, a világ félelemmel élte meg a rettegett vírusok garázdálkodását. A klímaváltozás pedig fokozza az influenza-világjárványok megismétlődésének esélyét, különösen, hogy Földünk egyre több térségére jellemző a túlnépesedés. A kutatók ma képesek oltásokkal megelőzni még egy új vírustörzs potenciális fenyegetését is. Gondot az okoz, hogy a vírusok mutálódása (változása) rendkívül gyors lehet. Évente úgy határozzák meg, mit tartalmazzanak a különböző oltóanyagok, hogy kielemzik a földgolyó ellenkező féltekéjén járványt okozó vírusokat, és azt ajánlják a vakcinát előállító gyáraknak. Például, amikor az északi féltekén nyár van, a délin tél és járványos időszak, az ottani kórokozók okoznak majd az itteni télen járványt. A baj csak az, hogy mire legyártják az oltóanyagot, lehet, hogy már más vírus is csatlakozik az aktuális kórokozókhoz. A sokszor föltett kérdésre, hogy megismétlődhet-e a spanyolhoz hasonló világjárvány, azt válaszolják a kutatók, hogy elméletileg igen, csak más környezeti feltételek mellett. Az influenzaszezon nálunk decemberben kezdődik, de leginkább februárra csúcsosodik ki. Az elmúlt évben a déli féltekén egy sajátos, H3N1 altípus okozott járványt Ausztráliában, ezért annak megfelelően készítették el azt a vakcinát, amivel most oltanak. Évről évre több ezren meghalnak influenzában vagy valamilyen szövődményében, az oltást gyakran mégsem kérik azok sem mind, akiknek ingyenesen jár, veszélyeztetettségük okán. Azt az orvosok sem állítják, hogy a beoltottak nem kapják meg a betegséget, de a lefolyása enyhébb lehet, és kikerülhetik a súlyos szövődményeket is. Akiknek nem jár térítésmentes védőoltás, azok megvehetik a gyógyszertárakban. A járványok megakadályozásának legfőbb akadálya az oltásellenesség világméretű terjedése. ■ ►SZÖVEG HANKÓ ILDIKÓ 2018. november 14. 44