Magyar Demokrata, 2018. október-december (22. évfolyam, 40-52. szám)

2018-11-14 / 46. szám

TUDOMÁNY NAGYOBB EMBERÁLDOZATTAL JÁRT, MINT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ Megismétlődhet a spanyolnáthajárvány? Idén volt 100 éve, hogy az úgynevezett „spanyolnátha” az írott történelem legsúlyosabb járványát okozta. Az első világháborúnál is nagyobb emberáldozattal járó fertőzés­sorozatot valójában influenza okozta. Napjainkban a globális felmelegedés ismét új vírusok létrejöttével fenyeget. Még be sem fejeződött az első világ­égés, amikor a földgolyó minden zugába, még a csendes-óceáni szigetekre és az Északi-sarkvidékre is eljutott a rendkí­vül agresszív vírus, megbetegítve a világ népességének 2-4 százalékát. A vírus a H1N1-es törzs sajátos változata volt, így korábban senki sem találkozhatott ve­le - ennek folytán ellenanyag sem kép­ződhetett az emberekben. Arról nem szólva, hogy a háborúban legyengült és rosszul táplált civil lakosság és katonaság immunrendszere sem tudott a szokásos módon megbirkózni a kórokozókkal. Az is egyedülállóvá tette a láthatatlan gyil­kost, hogy míg a hasonló járványok álta­lában a gyermekek, idősek és gyengébb szervezetűek közül szedik áldozataikat, addig a spanyolnátha leginkább a fiata­labb népesség körében tizedelt. Egyes vizsgálatok szerint azért, mert a halált az immunrendszer túlpörgése okozta, és az immunvédekezés éppen a legerősebbek­nél volt a leghevesebb. Érdekes a betegség elnevezése. A há­borúból kimaradt Spanyolország hír­adásaiban nyíltan beszéltek a súlyos hely­zetről. Még a spanyol király betegsége is szerepelt a hírekben, ugyanakkor a francia, német, brit és amerikai sajtóban a háborús cenzúra elhallgatta a járványt. A spanyolnátha mintegy ötvenmillió ál­dozatot szedett, így a halottak temetése is nehézségekbe ütközött. Tömegsírokat voltak kénytelenek kialakítani, hogy a fertőző gócokat minél hamarabb a föld alatt tudják. A kegyeleti szertartások is elmaradtak, a tetemeket klórmésszel ön­tötték le. Aki tehette, a nagyvárosokból vidékre, ritkán lakott terü­letekre költözött. A megelő­zésre mindent megpróbáltak, füstölést, imaláncokat, idege­nek kizárását a közösségek­ből, fertőtlenítőszerek hasz­nálatát, ám ezek többsége hatástalannak bizonyult. Az 1918-as vírustörzset a kutatók nemrég élesztették újra, hogy pontos informáci­ókat kapjanak a vírustörzs természetéről, a járvány súlyosságának okáról. A kora­beli vírus az átlagos törzsektől eltérően a légzőrendszeren kívül más szöveteket is megtámadott, ezért a szervezetet kiter­jedtebben érintette. Mellette olyan mu­tációkat is hordozott, amelyek megköny­­nyítették a kórokozók emberek közötti átadását. Az 1918-as spanyolnátha óta három influenza-világjárvány zajlott le: az 1957-es ázsiai, az 1968-as hongkongi és a 2009-es sertésinfluenza. Bár ezekben az esetekben az egészségügy lényegesen felkészültebb volt, és mindegyik járvány enyhébb, a világ félelemmel élte meg a rettegett vírusok garázdálkodását. A klí­maváltozás pedig fokozza az influen­za-világjárványok megismétlődésének esélyét, különösen, hogy Földünk egyre több térségére jellemző a túlnépesedés. A kutatók ma képesek oltásokkal meg­előzni még egy új vírustörzs potenciális fenyegetését is. Gondot az okoz, hogy a vírusok mutálódása (változása) rendkí­vül gyors lehet. Évente úgy határozzák meg, mit tartalmazzanak a különböző oltóanyagok, hogy kielemzik a földgolyó ellenkező féltekéjén járványt okozó víru­sokat, és azt ajánlják a vakcinát előállító gyáraknak. Például, amikor az északi féltekén nyár van, a délin tél és járványos időszak, az ottani kórokozók okoznak majd az itteni télen járványt. A baj csak az, hogy mire legyártják az oltóanyagot, lehet, hogy már más vírus is csatlakozik az aktuális kórokozókhoz. A sokszor föltett kérdésre, hogy megis­­métlődhet-e a spanyolhoz hasonló világ­­járvány, azt válaszolják a kutatók, hogy elméletileg igen, csak más környezeti feltételek mellett. Az influenzaszezon nálunk decemberben kezdődik, de legin­kább februárra csúcsosodik ki. Az elmúlt évben a déli féltekén egy sajátos, H3N1 altípus okozott járványt Ausztráliában, ezért annak megfelelően készítették el azt a vakcinát, amivel most oltanak. Év­ről évre több ezren meghalnak influen­zában vagy valamilyen szövődményében, az oltást gyakran mégsem kérik azok sem mind, akiknek ingyenesen jár, veszélyez­tetettségük okán. Azt az orvosok sem állítják, hogy a beoltottak nem kapják meg a betegséget, de a lefolyása enyhébb lehet, és kikerülhetik a súlyos szövődmé­nyeket is. Akiknek nem jár térítésmentes védőoltás, azok megvehetik a gyógyszer­­tárakban. A járványok megakadályozásának leg­főbb akadálya az oltásellenesség világmé­retű terjedése. ■ ►SZÖVEG HANKÓ ILDIKÓ 2018. november 14. 44

Next