Magyar Demokrata, 2019. január-március (23. évfolyam, 1-13. szám)
2019-01-16 / 3. szám
A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG CÉLJA, HOGY MINDEN MAGYAR GYEREK MAGYAR ISKOLÁBA JÁRJON A nemzet szolgálatában Hazánknak ma van egy olyan kisugárzása a határon túli régiókban, hogy egyre több embert tölt el büszkeséggel a magyarsága - nyilatkozta lapunknak Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke. A szervezetnek a külhoni magyarság megmaradásáért végzett példaértékű munkáját decemberben Duna-díjjal ismerték el. Emlékiratok című művében II. Rákóczi Ferenc úgy fogalmaz, Hogy „nem... koronát vagy fejedelemséget akartam szerezni... kizárólag az a hiú dicsőség vezérelt, hogy eleget tegyek kötelességemnek hazám iránt”. Ez a honfiúi hűség Rákóczi egyik legfontosabb szellemi öröksége? - Rákóczi Ferenc személye a mai napig különleges küldetést sugároz. Egyszerre volt államférfi, mélyen vallásos ember, szabadságharcos vezér, aki halála után háromszáz évvel is joggal állítható a fiatalok elé példaképül. Nemcsak a magyarok, hanem az egész Kárpát-medence népe a magáénak tudhatja őt. A ruszinok a fejedelem „kedves talpasai”, vagyis katonái voltak, de emlékezetét megörökítették a szlovák népdalok is. Az pedig, hogy idén Rákóczi-emlékévet hirdetett a Magyar Országgyűlés, számunkra különleges ünnepi esemény. - Véletlen egybeesés, de a Rákóczi Szövetség épp idén harmincéves... - A rendszerváltás hajnalán, 1988-89 fordulóján lehetett először hazánkban olyan tabutémákról beszélni, mint a határon túli magyarok ügye. 1989-ben a Rákóczi Szövetséget mint társadalmi szervezetet az elsők között jegyezték be Magyarországon. Óriási szerencséje volt a mozgalomnak, hogy megtalálták Halzl József urat, aki megjelölte a szövetség céljait, és a szervezet következő évtizedeinek meghatározó személyiségévé vált. A szövetség fókuszában a fiatal generációk állnak, iskolaválasztási programjuk keretében valódi toborzó tevékenységet végeznek, és arra biztatják a magyar családokat, hogy gyermekeiket magyar iskolákba írassák. Az a magyar gyermek, akinek szülei nem az anyanyelvi oktatást választják, nem fog megtanulni magyarul írni-olvasni, nem tudja majd, ki volt Rákóczi Ferenc vagy Petőfi Sándor, hiszen nem ismeri meg a magyar kultúrát és történelmet, vagyis mindazt, ami identitásunk lényegét jelenti. Nem alakul ki a magyar kapcsolatrendszere, baráti köre, és fennáll a veszélye annak, hogy egy asszimilációs útra lépve, örökre elvész a magyar közösség számára. A gyerekek ilyenkor gyakran komoly traumán mennek keresztül. - Melyek azok a vidékek, ahol a magyar szülők inkább az államnyelvi oktatást részesítik előnyben? - Nagyon vegyes a kép. Iskolaválasztási programunk érinti a teljes Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot, Erdélyben és Partiumban pedig több megyét. Szerencsére rengeteg pozitív példával találkozunk. Nemrég óriási meglepetésben volt részünk, amikor a rendelkezésünkre álló hivatalos statisztikai adatokat kielemezve azt láttuk, hogy a szlovákiai magyar iskolákban tavaly ősszel Pozsonytól Nagykaposig 2653 iskolás kezdte meg tanulmányait. Ez azért izgalmas szám, mert 2008 óta nem volt olyan tanév, amikor ilyen magas lett volna a magyar iskolakezdők száma. A 2000-es évek derekán az volt a jellemző, hogy a szülők húsz százaléka a többségi társadalom iskoláiba íratta gyermekét. Mára ez az arány 13-15 százalékra csökkent. Szlovákiában tehát egyfajta csodáról beszélhetünk. Ez a jelenség Erdélyben is megfigyelhető, de a magyar iskolákba járó elsősök száma Kárpátalján is kétszáz fővel emelkedett az előző tanév adataihoz viszonyítva.Ráadásul már nemcsak a magyar, hanem az ukrán, illetve a ruszin hátterű családok is szívesen SZÖVEG SZABÓ JUDIT FOTÓT. SZÁNTÓ GYÖRGY 2019. január 16. l'Hal'iUri/